Gáspár Ferenc: Jobb az idei termés, mint a tavalyi

Tavaly viszonylag kevés gabona termett az aszály miatt idehaza. Az idén több eső volt. Milyen aratásra számítanak a hazai termelők, kérdeztük Gáspár Ferencet, a megyei agrárkamara elnökét. A kalászosokról általánosságban elmondható, hogy szépek, homogének és sűrűek, mondta a kamarai elnök. A gabonák elegendő csapadékot kaptak, azonban rekordtermés mégsem várható. 

Ennek oka elsősorban a magas páratartalom, amelynek eredményéül megjelentek a gombás fertőzések, továbbá a nagy esőzések miatt a korábban tapasztalt kalászos gabonamegdőlés már nemcsak az árpában, hanem a búza- és rozstáblában is tapasztalható. Múlt hét pénteken vármegyékben is felütötte a fejét a viharos szél és a jégeső, amely következtében a gabonaszemek a földre hullottak, így terméskiesését okozva a gazdának károsította a területet. Mindent összegezve azért elmondhatjuk, hogy a tavalyi évhez képest jobb termésátlagokkal büszkélkedhetünk a kalászosok tekintetében.

A terméskülönbségeket a területi elhelyezkedésnek, valamint a szántóföld minőségének tudhatjuk be. Összességében elmondhatjuk, hogy kimagaslóbb eredményeket a vármegye déli részén, a Bácskában várhatunk. Az őszi árpa esetében az átlag termés 4,5-6 tonna/hektár közé tehető. Az őszi búza tekintetében 4,5-5,5 tonna/hektár közötti termés várható. Az őszi tritikálénál is nagyobb a sáv a termésátlag között, itt 3,5-5 tonna/hektár  a várható mennyiség. A rozst a gyengébb adottságú területeken termesztik a legtöbben, így a várható termés sem a legkimagaslóbb, de a tavalyi évhez képest itt is növekedett az átlag termés 2,5-3,3 tonna/hektárra. 

Sok repce termett a földeken

Kérdésünkre Gáspár Ferenc megjegyezte, hogy a nagy területeken termesztett repce termésmennyisége jövedelmezőnek ígérkezik, köszönhetően annak, hogy a tavaszi fagy nem okozott benne kárt, illetve elegendő mennyiségű csapadék állt rendelkezésre. Így elmondható, hogy egy jó termés várható, azonban rovarölőszeres kezelésre itt is fokozottan szükség volt. A repce betakarítása körülbelül 2 héten belül megkezdődik. 

Sajnos a múlt évekhez hasonlóan a napraforgónál voltak kezdeti nehézségek, mivel a vetést követően nagyon sok esetben a szántóföldeket ellepték a károsító madarak.  Emiatt voltak területek, amiket újra kellett vetni. Vetést követően a gazdák folyamatosan őrizték a területeket a madarak ellen és próbálkoztak a riogatásukkal. A sok csapadéknak és a megfelelő műtrágya kijuttatásának köszönhetően szépen alakulnak a növények. Sajnos a júniusi, múlt heti viharral jég is érkezett a szél mellett. Így vannak olyan területek, amik károsodtak, főként a leveleken látszódnak a jégverések, de most még olyan állapotban vannak fejlettségük szempontjából, hogy a növény kiheveri és várhatóan a termés mennyiségnél nem lesz észrevehető. 

Elfagyott a kajszi- és az őszibarack

A szántóföldi termesztésű növények után Gáspár Ferencet a gyümölcstermés alakulásáról is kérdeztük. A tavaszi fagyok miatt az idei évben a kajszi- és őszibarack szinte teljesen elfagyott, így abból sajnos nem lesz termés, vagy csak nagyon csekély mennyiségű. A cseresznyénél, ott, ahol tudtak védekezni a fagy ellen, elég jó termés volt várható, de a sok eső miatt a szemek elkezdtek repedezni, így a várt mennyiség csak felét értékesítették emberi fogyasztásra.  A repedezett termést pedig ipari felhasználásra tudták eladni a termelők. 

A meggytermés a vármegyében jónak mondható 8-9 tonna/hektár között van. A kézzel szedett meggy ára sokkal jobb, mint az ipari minőségűért, de sajnos a kézi munkaerő hiánya jelen van a piacon, így sokan emiatt a rázás mellett döntenek, aminek a felvásárlási ára az elmúlt évhez képest nem változott, pedig a bekerülési, ráfordítási költség a tavalyi évhez képest is emelkedett. A fólia alatt termesztett sárgadinnye már megjelent a magyar piacon, egyelőre az értékesítése és az ára is megfelelően alakul a termelők részére − mondta végül Gáspár Ferenc.