2023.03.24. 11:20
Helyenként pótolni kell a ként a termőtalajokban
A kén elfogyott a levegőből. Ami a termőtalajokban volt, annak jelentős részét a sok őszi, téli csapadék vélhetően kimosta a szántóföldi növények gyökérzónájából. Pótolni kell! – hívják fel a figyelmet a szakemberek.
A tápanyagok gyakran jelen vannak, de a növények nem mindig képesek belőlük elegendőt felvenni. Feltárásukat elősegíti a talajba forgatott zöldtrágya
Fotó: Miklay Jenő
A régi agrotechnikai gyakorlat szerint a kultúrnövényekre számolt nitrogén 30-40 százalékát ősszel kijuttatták a termőföldekre. Az újabb szokás szerint e tápelem legnagyobb részét a tél végi, kora tavaszi fejtrágyázással adják a növények alá.
A szakemberek most azt feltételezik, hogy a talajokban ősszel meglévő nitrogénből sokat kimostak az esőzések. Ezért számolni kell nitrogénhiányra utaló tünetekkel, főleg azért, mert a kénből is sok kárba ment az utóbbi hónapokban.
– A kén nélkülözhetetlen elem a nitrogén növényi sejtekbe való beépüléséhez. A múltban a gazdák nemigen tartották számon a kén jelenlétét, mert annak nagy részét a talajok a levegőből megkapták. Mennyisége azonban jelentősen csökkent a kibocsátó gyárkémények fogyatkozásával, a környezetvédelmi szabályok szigorításával. Ezért újabban nem árt figyelemmel kísérni a talajok kénellátását, különösen a jelentős csapadékhozamokkal összefüggésben. A homokhátsági főbb szántóföldi növények közt főleg a repce, a napraforgó fogyaszt sok ként, és hiányát rosszul viselik a kalászosok is – mondta Pesti Gábor nagykőrösi növényvédelmi mérnök.
A szakember szerint a tápanyagokkal ősszel optimálisan ellátott veteményekben nem valószínű hiánybetegség előfordulása. Probléma ott lehet, ahol magas áruk miatt túlságosan takarékosan használták a műtrágyákat.
– A repcének a jelentős kénigényére tekintettel eleve a kén tartalmú nitrogén műtrágyát adagolják. A káliumot, foszfort tartalmazó műtrágyákban is mindig található annyi visszamaradt kén, ami elegendő a növények egészséges vegetációjához. A levegőből származó kén pótlása ily módon megoldható. Mindemellett a kén közvetetten is belép a növénytermesztésbe: a vadkárok megelőzésére, mérséklése is használják a gazdálkodók. Kipermetezik a növényállományra, s irritáló szaga elriasztja a veteményektől a vadakat. A kertészek főleg a magnézium-szulfáttal pótolják a ként, például a burgonya öt százalékos dózisban is elviseli levéltrágya formájában, a növények fejlődését látványosan serkenti. A szántókon pedig gyakran gyomírtóba keverik a keserűsót, így egy menetben kijuttatható.
Természetesen a kén és a nitrogén mellett számos más makro- és mikroelem pótlására is szükség lehet az alaptrágyázáson túlmenően. A Homokhátságon a szántóföldi vizsgálatok számos területen mutattak ki cinkhiányt, és a növények egyre több tápanyagot nem tudnak felvenni, mert hiányoznak más elemek, amik a beépülésüket elősegítik.
– Ismereteink szerint a Duna–Tisza közén főleg kukoricánál tapasztalható helyenként a cink hiánya. Úgy tűnik, néhol a bór is kevés a talajokban. Az utóbbi elemből viszonylag sokat vesz fel a repce, valamint a cukorrépa, a napraforgó. Hiánya következtében rossz a növények termékenyülése. Ezért a gyümölcstermesztők sem feledkeznek meg róla, permetezéskor a gombaölő szereket gyakran kiegészítik bórkészítményekkel is.
