Az ökológiai mezőgazdaság jövője érdekében tartottak konferenciát Kecskeméten – galériával

Dr. Drexler Dóra, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKI) ügyvezetője szerint fontos, hogy az elkövetkezendő időszakban sikeresen fejlődjön itthon az ökológiai ágazat. Mint mondta, sikeres, kiegyensúlyozott fejlődésnek nézhetünk elébe, ha összefogással, együttműködéssel és a gazdálkodók érdekeit érvényesítve valósul meg a következő pár év. Ezért is szervezték meg ezt a konferenciát, melynek mottója pontosan kifejezi törekvésüket – Alakítsuk együtt a jövő ökológiai gazdálkodását! 

A nagyszabású eseményt dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára nyitotta meg.  Elmondta, hogy az európai ökológiai gazdálkodásnak az elmúlt évtized volt a sikerévtizede.

– Azt gondolom, hogy ez a hazai ökológiai gazdálkodásra is igaz. 2012-ben 135 ezer hektárról és 1500 lelkes gazdálkodóról indultunk, és ma több mint 6700 ökológiai gazdálkodó van 335 ezer hektáron – tette hozzá. A helyettes államtitkár emlékeztetett, hogy tavaly fogadták el a nemzeti ökológiai cselekvési tervet, mely fontos, hiszen az elkészítésekor évekre előre, 2027-ig gondolta át az ágazat, hogy milyen célokat szeretne elérni. Ebben a tervben többek között egy 10 százalékos ökológiai terület elérését tűzték ki célul. 

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy több mint ezer milliárd forint áll rendelkezésre zöldintézkedéskere az új közös agrárpolitikában, és ennek több mint 10 százalékát, azaz 110 milliárd forintot szánnak ökológiai gazdálkodásra. Ezen kívül azok a termelők, akik ökológiai gazdálkodást folytatnak, plusz 10 százalék támogatási intenzitást kapnak. 

– fogalmazott dr. Juhász Anikó helyettes államtitkár.

A nemzetközi konferencián a délelőtti előadások után különböző ágazati szekciókban folytatódott a fórum. A biogazdálkodás követhető példájáról mesélt a konferencián az Egyesült Királyságban élő és ott dolgozó Guy-Singh Watson, a Riverford Farm alapítója. Ötgyermekes családi farmon nőtt fel. Mint mondta, az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott, majd 1987-ben hazatért onnan, és egy hektár családi birtokot kapott a szüleitől művelésre Devonban, az ország keleti részén. Fogalma sem volt arról, hogyan is kell zöldséget termeszteni, pontosabban csak annyit tudott, amennyit a szüleitől ellesett. A föld arrafelé jó, csak dimbes-dombos, sokszor 25 fokos lejtőn kell termeszteni. Főleg zöldségeket kezdtek termeszteni, előbb kisebb boltokba szállítottak, ahogy a környéken sokan, majd ahogy növekedtek, élelmiszer kiskereskedelmi láncokban is a polcokra kerültek a biotermékeikkel.

Mint mondta, a multikkal kegyetlen nehéz volt a tárgyalás, ezért úgy döntöttek, hogy megpróbálkoznak úgynevezett zöldségkosarak összegállításával, amelyeket házhoz szállítottak. Nem voltak olcsók, de nem is kellett reklámozniuk. Sokan egyre inkább keresték a bioélelmiszert és megbíztak bennük. Később tíz másik gazdával szövetkeztek, hogy a piaci versenyt jobban bírják. A termékek palettáját kibővítették, és hogy egész évben szállíthassanak, Spanyolországból és Olaszországból is importáltak zöldséget és egyéb élelmiszert.

Guy-Singh Watson elmondta, a beszállítókkal húszéves kapcsolatuk van. 

Később kialakítottak egy saját Riverford éttermet is, ahol a saját alapanyagaikból készítik az ételeket. Később a kibővített szövetkezet tulajdonosi részét az alapító eladta a dolgozóknak, így mindenki tulajdonosa a vállalkozásnak. Azóta ebből a több milliárd forintos üzletből kiszállt, és nem messze a cégtől egy saját farmot vásárolt, ahol saját kedvére gazdálkodik.

Az angol előadót prof. dr. Knut Schmidtke, a drezdai egyetem tanára követte, aki a szántóföldi ökológiai gazdálkodást hasonlította össze a hagyományos termeléssel. Elmondása szerint a biogazdálkodásnak bár kisebb a hozama, az ökológiai lábnyoma jelentősen kevesebb.