Szijjártó: Bács-Kiskun az ország az egyik legdinamikusabban fejlődő térsége

 – Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a magyar kormány határozott álláspontot képvisel. A menekültek befogadásában, segítésében is egy emberként mozdultak a magyarok. Hazánk más országok polgárainak is segített. Az ukrán miniszterelnök mindeközben nyíltan kritizálja hazánkat. Mi erről a véleménye?

– Az ukrán elnök, az ukrán kormány tagjai számára nyilvánvalóan Ukrajna és az ukrán emberek érdeke a legfontosabb, ahogy nekünk meg Magyarország és a magyar emberek biztonsága az első. Nekünk nem az ukránok elnökével, hanem nekünk a magyar baloldallal van vitánk. Az ukrán elnöknek vannak követelései, de mi világossá tettük, hogy ezeket a követeléseket nem teljesítjük. Nem szállítunk fegyvert, nem engedjük át a fegyverszállítmányokat és nem szavazzuk meg az olaj- és földgáz szállításra vonatkozó szankciókat sem. Az ok egyszerű: nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb és nem vagyunk hajlandóak a magyar emberekkel megfizettetni ennek a háborúnak az árát, ahogy azt sem engedjük, hogy bárki belesodorjon minket ebbe a háborúba. A baloldal viszont teljesíteni akarja az ukrán követeléseket. Megegyezés van közöttük: ha a baloldal kerülne kormányra, akkor ők fegyvereket szállítanának és megszavaznák az olaj- és gázszállításokra vonatkozó szankciókat. A magyar embereknek e kettő között lehet választani: vagy a háborúba való belesodródás veszélyét Magyarországra hozó baloldal, vagy a béke és biztonság pártján álló jobboldal mellett teszik le a voksukat.

– Jelen helyzetben az észak-keleti határainkra tekintünk feszültebben, de a magyar határra dél felől még mindig komoly nyomás hárul. Mi lehetne az európai megoldás az illegális migrációval kapcsolatban?

– Nem szabad elfeledkeznünk a hosszútávú kihívásainkról és ilyen hosszú távú biztonsági kihívás az illegális migráció. A keletről érkező menekülteknek természetesen mindenben segítünk, míg a délről érkező illegális migránsok közül nem engedünk be senkit. Az illegális migránsoknak nincsen joguk bejönni Magyarországra. Ráadásul az az elfogadhatatlanul agresszív viselkedés amit tanúsítanak, hogy megostromolják a határt, megtámadják a rendőröket, az számunkra teljes mértékben elfogadhatatlan. Az európai megoldás az lenne, ha nem migrációs vonatok menedzseléséről, hanem végre-valahára a migrációnak a megállításáról tudna közös európai döntés születni. Ennek azonban kevés valószínűsége van, ezért a jövőben is kőkemény migrációs politikát kell alkalmaznunk és világossá kell tennünk, hogy mi  egyetlen illegális migránst sem engedünk be Magyarország területére.

– A szinte folyamatos krízishelyzetek ellenére sorra indulnak az új munkahelyeket is jelentő kapacitásbővítő beruházások Magyarországon. Közben új gazdasági világrend épül. Hol a mi helyünk ebben a kőkemény versenyben?

– Az elmúlt tizenkét év valóban a krízisek, a válságok időszaka volt és mindegyiknek volt komoly gazdasági hatása is. A világgazdasági rendszer mindig alapjaiban alakult át és mindig egy-egy új világgazdasági rend kezdett el kialakulni. Ezekben a helyzetekben rendkívül fontos volt, hogy ragaszkodtunk a sikert hozó gazdaságstratégiánkhoz, amelynek két alapja van: az egyik a folyamatos adócsökkentések, másik pedig az, hogy nem segélyt, hanem munkát kell adni az embereknek. Ez tehát azt jelenti, hogy a beruházásokat kell támogatni. Ha a beruházásokat támogatjuk, akkor lesz munkahely, ha lesz munkahely, akkor nem kell segélyt adnunk, mert lesz fizetése az embereknek. Mi minden egyes válság alatt ezt az álláspontot képviseltük és ilyen döntéseket fogadtunk el. Legutóbb a koronavírus nyomán is nem a segélyekre osztottuk ki az állam pénzét, hanem beruházásokat támogattunk. Bács-Kiskunban például 68-at, amelyek 90 milliárd forintnyi beruházást hoztak létre a megyében, ezzel 17 700 munkahelyet meg tudtak védeni. Nekünk ki kell használni az abból fakadó versenyelőnyünket, hogy termelékenyek és versenyképesek vagyunk, hogy az exportban a világon a harmincnegyedik helyen állunk, úgy hogy a lakosságban csak a kilencvenötödikek vagyunk. Van még egy nagy előnyünk, hiszen a világgazdaság átalakulásának a passzátszelét az autóipar fújja. Az autóipar forradalmi változásokon megy keresztül és az elektromos autóiparnak az európai zászlóshajói pedig egyértelműen mi vagyunk.

– Szerbia és Magyarország barátsága egyre szorosabb, amit a vasútépítések, határátkelő bővítések is erősítenek. Ha déli szomszédunk beléphetne az unióba még több lehetőség nyílhatna az együttműködésre. Mikor lehet az unió tagja Szerbia?

– Ezt is nagyon nehéz megmondani, de ha rajtunk múlna, akkor már az lenne. Ma az Európai Unióban van egyfajta „bővítési fáradtság” és ez sajnos oda vezet, hogy a Nyugat-Balkán országaival vagy nagyon lassan zajlanak a csatlakozási tárgyalások, vagy nincsenek is. Ez hatalmas probléma, mert az Európai Unió megerősödéséhez szükség lenne az unió bővülésére. Ha az Európai Unió nem tud bővülni, akkor nem fog tudni erősödni sem. Szerbia tagságával erősebb lenne az unió. Régen történelmi viszály volt a két ország között, ma történelmi barátság van. Ennek fő haszonélvezője a két ország mellett, a vajdasági magyar közösség, akiknek a tagjai április 3-án két választáson is részt vehetnek és nyilvánvalóan az az érdekük, hogy mindkét oldalon ugyanaz a kormány maradjon. Ha mindkét oldalon ugyanaz a kormány marad, akkor a magyar-szerb történelmi barátságnak a továbbépítésére reális esély van.

– A Duna bal partján élők is érdeklődéssel figyelik a Paks-II. beruházást, aminek a megépítését miként befolyásolnák az Oroszország elleni uniós intézkedések?

– A paksi beruházás továbbra is a menetrend szerint halad. Semmilyen ok nincsen arra, hogy beruházást feladjuk vagy késleltessük. Paks-II. esetleges leállítása hatalmas károkat okozna Magyarország számára, mert mindjárt négyszeresére növelné a rezsiköltségeket és egyúttal teljes mértékben kiszolgáltatottá tenné az országot az energiapiac folyamatos változásainak, ami szintén komoly veszélyt jelentene az energiaellátás biztonsága szempontjából. Folytatjuk a beruházását, mert Magyarország energiabiztonsági érdeke ezt kívánja.

– A magyar ipar munkaerőínségét képes jelentékenyen csillapítani az Ukrajnából érkező menekültek alkalmazása?

– Nagyon sokat dolgoztunk azért az elmúlt években, hogy Magyarországon mindenki tudjon dolgozni, aki akar. Hatalmas vívmánynak tartom azt, hogy soha annyian nem dolgoztak Magyarországon, mint jelenleg, azaz 4,7 milliónyian. Ez 1 millióval több ahhoz képest, mint ahányan 2010-ben dolgoztak. Beváltottuk azt az ígéretünket is, hogy a világjárvány alatt megszűnő minden egyes munkahely helyett, létrehozunk egy újat. Ezt a vállalásunkat is sikerrel teljesítettük, mint a tíz év alatt egymillió új munkahely című célkitűzésünket is. Úgy gondolom, hogy segítséget jelenthet az egyes vállalatoknak, ha az Ukrajnából menekültek munkát vállalnak náluk. Mi egy munkalapú társadalmat építünk Magyarországon, azt gondoljuk, hogy a menekülteknek is sokkal jobb az, ha munkájuk van, mintha segélyért kellene minden hónapban sorban állni. Azok, akik hosszabb távon maradni szeretnének, nekik munkát is ajánlunk, nem csak szállást és ellátást. Ha dolgozni tudnak, akkor tudnak pénzt keresni, tudják biztosítani a megélhetésüket. Számos vállalat jelezte már, hogy a meglévő magyar munkaerő mellé szívesen alkalmazna ukrán menekülteket. Mindez nem ellentétes a magyar munkavállalók érdekeivel, ugyanis ha egy vállalat nem talál új munkaerőt, akkor adott esetben teljes mértékben elviheti a termelését egy olyan helyre, ahol több munkaerő van és akkor a meglévő magyar munkahelyek is veszélybe kerülnek. Azok az ukrán menekültek, akik munkát vállalnak, segítenek bennünket abban, hogy a magyar gazdaság tovább növekedjen.

– Az elmúlt időszakban is számos beruházás-fejlesztéssel kapcsolatban látogatott el miniszter úr Bács-Kiskun megyébe. Milyennek ítéli a térség gazdaságának fejlődését?

– Az itteni képviselők nagyon sokat és nagyon jól dolgoztak. Ennek eredménye az, hogy a 2010-ben mért 11 százalék fölötti munkanélküliség, az 4,5 százalékra csökkent. Az ipari termelés az 650 milliárd forint volt 2010-ben, most pedig 2700 milliárd fölött van, tehát négyszeres növekedést lehet regisztrálni. Mindez azt jelenti, hogy ez a megye fantasztikusan gyorsan fejlődik. Az infrastrukturális beruházások, az ideérkező vállalati fejlesztések mind-mind azt mutatják, hogy Bács-Kiskun megye az országnak az egyik legdinamikusabban fejlődő térsége lett. Én magam azon leszek a képviselőkkel együtt, hogy még több beruházást hozzunk ide.