Hetvenöt éve fizetünk forinttal

A középkor leghíresebb aranyérmei közé tartozott a forint. Az aranyforint a nevét Firenze városról nyerte, ahol 1252 óta vertek aranypénzt. Ennek a pénznek a latin neve florentinus, azaz „firenzei” volt, és ebből származik többek között a magyar forint neve is, melynek a régi alakja: florint.

A mai forintot a második világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-46 évi hiperinflációt követően a pengő helyett.

A forint Magyarország európai uniós csatlakozása után is megmaradt, várhatóan még sokáig forgalomban lesz.

Érmék

A Magyar Nemzeti Bank 1993-ban új forgalmi érmesort bocsátott ki 5-10-20-50 és 100 forintos címletekben. 1996-ban a 100 forintos érme bicolor kivitelűre változott, 2009-ben a címletsor a bimetál 200 forintos érmével bővült. 2019. október 1-től a bicolor 100 forintos érme változatlan érmeképpel, acél helyett rézötvözetű alapanyagból készül – írja az mnb.hu.

A sorozat valamennyi címletének előoldalán a kibocsátó ország megnevezése – 1993-2011 között „Magyar Köztársaság”, 2012-től „Magyarország” – olvasható, valamint Magyarország címere, illetve egy-egy magyar vonatkozású motívum szerepel, mint például egy védett magyar növény vagy állat, illetve a lakosság által megszavazott Lánchíd képe. Az érmék hátoldalán az értékjelzés szerepel. A kisebb címletek előlapját Kósa István, hátlapját Bartos István tervezte, míg a bicolor 100 forintos és a bimetál 200 forintos érme elő- és hátoldala Kósa István munkája.

Emlékérmék

A Magyarországot több hullámban is elérte a koronavírus. A járvány elleni védekezésben kiemelkedő szerepet vállaló honfitársak – többek között egészségügyi, kereskedelmi, köztisztasági, logisztikai területen dolgozók – áldozatos munkájának elismerése és az irántuk érzett tisztelet kifejezéseként a Magyar Nemzeti Bank a 10 és 20 forintos forgalmi érmék emlékváltozatát bocsátotta ki a Tisztelet a veszélyhelyzet hőseinek tematikában 2020. július 15-én. Újdonságként a forgalmi érme emlékváltozatok kibocsátási szokásaiban – és eleget téve a nagy érdeklődésnek – az új 10 és 20 forintos emlékváltozatok ezúttal gyűjtői célú, korlátozott példányszámú, MNB feliratos rolnis kiszerelésben is kaphatóak voltak, szintén a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazásában. Egy-egy rolni 50 darab 10 forintos, vagy 50 darab 20 forintos verdefényes forgalmi érme emlékváltozatot tartalmazott – írja a " target="_blank" rel="noopener noreferrer">Magyar Nemzeti Bank közösségi oldalán.

Az MNB emlékérme-kibocsátási tevékenységének fő fókuszában a figyelemfelkeltés, az ismeretterjesztés, nemzeti értékeink bemutatása és méltó megőrzése áll, amihez jól illeszkednek az idei emlékérme-kibocsátási program új tematikái is.

Az MNB 2021. évi emlékérme-kibocsátási programját az mnb.hu oldalon olvashatja el.

Bankjegyek

A 2014-től kibocsátott megújuló forint bankjegysorozat címletei minden olyan látható és nem látható jellemzővel rendelkeznek, amelyek a korszerűséget, egyben a megbízható működést garantálják a készpénzforgalom minden szereplője, így a lakosság, a kereskedelmi pénztárosok, az automatákat üzemeltetők, a pénzintézetek, valamint a jegybank számára – derül ki a Magyar Nemzeti Bank közleményéből.

A forgalomban lévő bankjegysorozat grafikai tervét Pálinkás György grafikusművész készítette.

A bankjegypapír a DIPA – Diósgyőri Papírgyár Zrt.-ben készül, a bankjegyek nyomtatása a Pénzjegynyomda Zrt.-ben történik.

A bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér, mérete minden címlet esetében azonos: 154 milliméter szer 70 milliméter.

A bankjegyek a hamisítás elleni védelem biztosítása érdekében több biztonsági elemet is tartalmaznak. Ezek között vannak szabad szemmel láthatók, és olyanok is, melyek speciális segédeszköz alkalmazásával azonosíthatók. A bankjegyek tartalmaznak olyan hasonló megjelenésű biztonsági elemeket, amelyek minden címleten megtalálhatóak és olyanokat is, amelyekhez csak egyes címleteken alkalmaznak.

Tesztelje tudását! Derítse ki, mennyit tud a magyar forintról!

Borítóképünk illusztráció.