Itt a tavasz, összeszedtük az elengedhetetlen kerti teendőket

Rosznáky-Barna Péter kertészmérnök először is elárulta, hogy a növényeknél kétféle nyugalmi állapot van, a mély nyugalom és a kényszer nyugalom.

– A mély nyugalom olyan, mint az embereknél, ha elfáradunk pihennünk kell, nincs ez másképp a növényeknél sem. Ha a növények kialudták magukat, következik a kényszer nyugalom, ami abból fakad, hogy az időjárás még nem kedvező számukra, ezért nem tudnak kihajtani. Ha a hőmérsékleti viszonyok megváltoznak és melegebbre fordul az idő a mély nyugalom után, elkezdenek kihajtani a növények. Ez nem mindig jó, hiszen előfordul, hogy a meleg után hirtelen jön egy lehűlés, ami a rügyek pusztulását okozhatja – mondta el a kertészmérnök.

A kertészmérnök szerint, mindig az időjárási viszonyok befolyásolják a tavaszi tennivalókat.

Elárulta, hogy az időjárástól függetlenül az első, amit tehetünk tavasszal a lemosó permetezés.

– Én kétféle anyagot használok, az egyik egy kénes készítmény, a másik pedig egy rezes készítmény – mondta el a szakember. – A kénes készítményt gomba, illetve gombaképletek ellen használom, a rezes készítménnyel pedig az áttelelő rovarokat, vagy rovarlárvákat gyérítem. Ezek a kártevők a kéregrepedésekben bújnak meg, ezért fontos ezeknél a permetléknél, hogy a fa repedéseibe is befolyjanak – tette hozzá.

A kertész a faültetésekkel kapcsolatban is adott néhány hasznos tanácsot.

– Ebben az időszakban van a szabad gyökerű fák, cserjék, bogyós gyümölcsök, vagy a gyümölcsoltványok ültetésének ideje.

Minél távolabb vagyunk a rügypattanástól, annál kedvezőbb a gyümölcsfák ültetése

– mondta el Rosznáky-Barna Péter. – A gyökeresedés a téli időszakban a föld alatt megindul, holott a föld feletti rész teljes nyugalomban van. Ha úgy ültetjük el a fát, hogy közel vagyunk a rügypattanáshoz, akkor a gyökérregeneráció és a kihajtás nagyon közel kerül egymáshoz. Miután kihajtottak a rügyek már megindul a párologtatás, de ha ekkor kell még a gyökérnek is kialakulnia, akkor emiatt az átültetési stressz nagyobb lesz a növény számára – vázolta a szakember.

A fák metszését is körültekintően kell végezni ebben az időben.

– Azokat a fákat is meg kell metszeni, amelyeket most ültettünk, hiszen ha ezt elmulasztjuk, akkor nagy kárt okozunk vele – mondta el kérdésünkre Rosznáky-Barna Péter. – Amikor kivesszük a növényeket az ideiglenes helyéről, akkor a gyökér nagy része a földben, a föld feletti rész viszont érintetlen marad. A metszéssel egyrészt a gyökér és a lomb aranyát kell beállítani, másrészt pedig a koronát kell kialakítani – mondta el a szakember.

Minden talajrétegnek megvan a maga életközössége és a forgatással ezt megbolygatjuk, ezért nem javasolja a kertész az ásást.

– Ha felássuk a kertet, akkor a összekavarjuk a különböző talajrétegekben élő mikroorganizmusoknak a lakhelyét. Ahhoz, hogy hatékonyak legyenek a föld és a növény számára, vissza kell rendeződniük azokat a saját talajrétegükbe – árulta el a szakember. – Az ásás hatására a növényeink számára kedvező körülményeket teremtünk, hiszen a talaj laza szerkezetűvé válik, de ezáltal a talajban élő élőlények számára kedvezőtlen hatást érünk el – részletezte.

A szakember elmondta, hogy a talaj lazítására más módok is vannak.

– Az ásás helyett javaslom a talajtakarást vagy a mulcsozást, ha megfogadják a tanácsom, akkor ezáltal a takart talaj nem tud kiszáradni, nedves marad. Ez a talajban lévő élőközösségekre is hatással van, hiszen így nem mozdítjuk el őket a helyükről és mégis porhanyósan tartják a talajt – árulta el a szakember. – Ott lesznek a talajfelszín közelében a giliszták, amelyek a talajtakaró anyagot is bontják. A nedves mikrokörnyezet feltétele annak, hogy ők ott megjelenhessenek. A giliszták lebontják a szerves anyagokat és a melléktermékeik lesznek azok a tápanyagok, amelyeket a növények majd fel tudnak venni.

A szakember a komposztálást is ajánlja ebben az időszakban, hiszen a művelet szerves anyagokkal látja el a növényeinket.

– Ha valakinek van érett komposztja, akkor elkezdheti kihordani a málnára, vagy más bogyós gyümölcsbokrok tövére – mondta el a kertész. – Érdemes odafigyelni arra, hogy a komposztot vagy bedolgozzuk a földbe vagy valamilyen talajtakaróval lefedjük. Kéregaprítékkal, vagy szalmával lehet letakarni a komposztot. Ez azért fontos, mert ha a bennük található szerves anyagokat – elsősorban a nitrogént – napfény éri, hatására könnyen elillannak és felvehetetlenné válnak. A nitrogénre nagy szüksége van a zöldszíntesteknek és emellett a növekedésbe is fontos szerepet játszik – mondta el a szakember.

Vannak olyan fagyérzékeny növények is, amelyeket a tél beállta előtt leviszünk például a pincébe, de vannak olyanok is, amelyeket nem lehet felszedni, ilyen például a füge. Télen ezeknek a növényeknek a tövét lehet szalmával, vagy kukoricaszárral fedni, hogy ezzel is megvédjük őket a fagytól. A szőlők tövét fel szokták kupacolni. Lassan elmúlnak a hajnali fagyok is, így ezeket

a kupacolásokat meg lehet szüntetni, és fel lehet hozni a pincéből az ott teleltetett fagyérzékeny növényeket.

Tavaszi zöldségek közé tartozik a petrezselyem, a sárgarépa, a cékla, a borsó, a saláta, a spenót, a hagyma. Ezeket a növényeket javasolja Rosznáky-Barna Péter elültetni a jó idő közeledtével.

Rosznáky-Barna Péter kérdésünkre elmondta, hogyan próbáljuk meg a kertben lévő kártevőket természetes úton távol tartani növényeinktől.

– A büdöskének vagy más néven bársonyvirágnak van egy olyan tulajdonsága, hogy a zengő legyeket oda vonzza magához. Ezek a legyek pedig levéltetveket fogyasztanak, amelyek, mint tudjuk, kártékonyak növényeink számára, ezért érdemes a büdöskét a kultúrnövényeink közé ültetni – javasolja a szakember. – A bársonyvirág mellett javaslom még a fokhagymát, hiszen fertőtlenítő tulajdonsággal rendelkezik, így a föld is tisztább lehet általa – tette hozzá.

Borítóképünk illusztráció.