Meditáció

Márton Anna

Egy amerikai kutatócsoport 50 éven át tartó tudományos kísérlete feltárta a meditáció hatását az agyra. Kimutatták, hogy a meditációval megnő az agy térfogata és változik a sejtek minősége is. Mind a szürkeállomány, mind a fehérállomány és az agytekervények száma is nő.

jegyzet, nyugalom, meditáció
Forrás:  shutterstock.com / illusztráció

Eredményeik alapján megállapították, hogy a rendszeres meditáció pozitív változásokat idéz elő az agy struktúrájában és működésében. A kutatás során többféle meditációs technikát alkalmaztak, és mindegyik esetében hasonló eredményeket tapasztaltak. Mint ismeretes, 35 év fölött elkezd leépülni az agy. A meditáció hatására az agy egyes területei, például az érzékelés és az érzelmi szabályozásért felelős területek, aktívabbá váltak.
Felfedezték, hogy az agy megnő, mindegy, hogy az illető 50 éves vagy éppen 80 éves. Nemcsak azt éri el, amilyen volt 20–30 éves korában, hanem annál többre is képes. Szerintem ez egy borzasztó érdekes dolog, mert korábban azt gondoltuk, hogy a sok memorizálás, a matekpéldák, keresztrejtvényfejtés serkenti az agyat. Az agy egyensúlyba kerülése révén a meditáció csökkentheti az érzelmi stresszt és a szorongást is. A kutatók kimutatták, hogy a meditáció gyakorlása javíthatja az emlékezetet és a figyelmet.
Az agyi képalkotó eljárások eredményei alapján megállapították, hogy a meditáció befolyásolhatja az agy szerkezetét és funkcióját akár hosszú távon is. A kutatások azt is kimutatták, hogy a meditáció segíthet az agy öregedésének lassításában, és az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatának csökkentésében is. Az agyi aktivitás mérései alapján a meditáció hatékonyan csökkentheti az agressziót és növelheti az empátiát.
A kutatás szerint a csend az igazi funkciója az agynak.
Döbbenetes, ha jól belegondolunk, hisz a ami ember egész nap pörög, a munkahelyen, a családban, a szabadidőprogramokban, a virtuális térben, mindenhol kattog. Az egyik gondolat üti a másikat. Talán ez a legnagyobb problémája a mai embernek, de tenni ellene csak egyénileg lehet.
Ha mi magunk nem fordítunk legalább naponta 10 percet arra, hogy befele forduljunk, ha erre nincs napi 10 percünk, akkor – adódik a kérdés – miért dolgozunk?
Ha várnunk kell valahol, ne kapjuk elő rögtön a telefonunkat, boldogabbak, egészségesebbek lehetünk nélküle.
 

Gyakorlása javíthatja az emlékezetet és a figyelmet.