2013.05.05. 13:49
A költők ma is köztünk járnak
Író, színész is vendég volt a diákoknál.
„…Katarzisnak nevezzük az olyan élményeket, amelyek az embert életének teljes vagy részleges megváltoztatására vagy erőteljes megerősítésére sarkallják, nemcsak értelmileg, hanem érzelmileg is. Az irodalmi alkotásnak az a hatásmódja, amellyel az embert a hétköznapok világából kiemeli és magasabb, megtisztult erkölcsi, lelki világba emeli…”
Bizonyára ez a fogalom nem ismeretlen azok számára, akik részt vettek iskolánk, a Kecskeméti Református Gimnázium költészet napi rendezvénysorozatán. Ekkor minden arról szólt, hogy ki-ki elmélyítse érzéseit, tapasztalatait ezen a téren, illetve hogy akik még nem találtak rá a maguk „katarzisára”, tudják, hol is keressék.
Ráhangolódásként iskolánk tanárai előadásokat, interaktív foglalkozásokat tartottak, a nagyszünetben legjobb versmondóink léptek színre, iskolánk kórusa énekelt versekkel rukkolt elő. Danyi Judit és Hegedűs Zoltán, a kecskeméti Katona József Színház színművészei verseltek, adtak elő rövid novellát, dialógust a diáksereg szórakoztatására.
Sokan gondolják tévesen, hogy a versírás folyamata megállt a múlt századnál és a tankönyveknél. Pedig nem így van, hiszen ma is élnek költők, sőt köztünk járnak! A következő díszvendég Szabó T. Anna kortárs író volt. Mint elmondta, elsősorban verset ír, de vannak prózai, novellái, személyes hangú esszéi is. A költőnő előadásában őszintén beszélt a versírás folyamatáról, arról, hogyan találta meg a saját hangját. Majd néhány versét is megosztotta velünk.
A délutáni teaházban tobzódhattunk csak igazán a művészetekben, miközben finom teákat kóstoltunk, kedvenc költőink ajánlásával. A színpadon költőlelkű diákok adták elő saját verseiket. A kávéházológus Saly Noémitól, egyben irodalom- és Budapest-történésztől a múlt század eleji kávéházi életről tudtunk meg sok érdekes dolgot. Például, hogy a régi kávéházakba az emberek kikapcsolódni, beszélgetni jártak, és a fővárosi legendárium szerint minden forradalom is ezekből indult ki (lásd Pilvax). A mindenkori hatalom utálta is a kávéházakat. Továbbá ez volt az a hely, ahol nő és férfi minden büntetés nélkül találkozhatott, a fáma szerint nagyon sok szerelem bontakozott ki eme közösségi helyeken.