Fodrászok, kozmetikusok kaptak kiváló tippeket

Áprilisban a fodrászok és a kozmetikusok tartottak szakmai fórumot. A fodrászok számára A hajvágás tudománya címmel tartott bemutatót Fátrai Krisztina ezüstkoszorús fodrászmester, a fővárosi Fátrai Szalon vezetője. A mesterfodrászra, aki elméleti felvezetővel indította a szakmai képzést, hatvan szakember volt kíváncsi. Humorral fűszerezve magyarázta a hivatás azon fogásait, amelyet nem biztos, hogy minden iskolában tanítanak.

Tapasztalataira támaszkodva arra hívta fel a figyelmet, hogy mielőtt ollót vesz a kezébe bármelyik mester is, mindenekelőtt kommunikálnia kell a vendéggel. Fel kell mérnie, hogy milyen igényeket fogalmaz meg az a személy, aki megrendelte a munkát. Azt kell igen rövid időn belül megtudni, milyen frizurával érezné jól magát. Irányított kérdéseket kell feltenni, amelyekre azonnali választ adhat a vendég. Ezt követően diagnosztizálnia kell az illető arcát, haját. Nem egyszer előfordul az, hogy a vendég mást szeretne, mint ami az arctípusa alapján igazán jól állna neki. Ilyenkor van szükség megfelelő szakmai tanácsadásra. Ennek meggyőzően kell hangoznia, hogy a vendég el is fogadja. Ezt követően meg kell terveznie a munkavégzésnek a fázisait, majd kezdődik az izgalmas munka. A frizurát ugyanis nem szabad elrontani. Ez nem olyan, mint egy autó, hogy majd bejáratódik. Ha nem megfelelő az alkotás, nagyon sok hónap telik el, mire a haj megnő.

A mesterfodrász a rendezvényen egy modell bevonásával mutatta be a legújabb szakmai fogásokat az érdeklődők előtt.

A szépségiparhoz ­tartozó klubok közül a kozmetikusok is – a fodrászokéhoz hasonló – szakmai fórumon vettek részt a kamara szervezésében a közelmúltban. A BKMKIK kecskeméti székházában nyolcvan szakember volt kíváncsi azokra az előadásokra, amelyeket Báthory Kati és Juhász Klári, a Kozmetikai diagnosztika című könyv szerzői tartottak.

A szakmai nap arról szólt, hogy a kozmetikusoknak, illetve a hivatást tanuló fiataloknak betekintést nyújtsanak a bőrdiagnosztika világába.

– Ez egy nagyon neuralgikus pont, mondta Juhász ­Klári, mert az elmúlt évtizedek során változtak a bőrtípusok. Muszáj felfrissíteni a szakmai ismereteket a bőr felépítéséről, a funkcióiról, a megváltozott bőrtípusokról. Számba vesszük a bőrtípusok jellemzőit, kezelési terveket beszélünk át – mondta.

A szakember szerint sokáig egy merev rendszerbe kívánták az összes bőrtípust beskatulyázni. Ez ma már nem állja meg a helyét. Korábban több volt a problémás bőrtípus, de ma már nem ez a fő kérdés. Az emberek tudatosabban élnek, ápolják a bőrüket.

Két-három évtizede nehezebben lehetett megfelelő kozmetikumhoz hozzájutni. Ma már más a helyzet. Viszont új veszélyek jelentek meg: sokan hozzáértés nélkül használnak olyan krémeket, amelyek nem megfelelőek a számukra. Szaktanácsot a kozmetikus adhat, viszont ehhez fejleszteni kell a kozmetikusok tudását. Ők sem ragadhatnak le a 30–40 évvel ezelőtti elméleteknél.

Vajon nekünk, magyaroknak milyen bőrünk? Erről Juhász Klári azt mondta, hogy mi, magyarok az europid rasszhoz tartozunk, ezen belül a Kárpát-medence befolyásolja ezer év óta a szervezetünk működését. A szakember ezért is tanácsolja a magyar embereknek, hogy mindenekelőtt a hazai kozmetikumokat használják.