Belenövünk a korszakváltásba

Magyarország gazdasága tavaly csaknem 5 százalékkal növekedett. Bács-Kiskunban 7 százalékkal nőtt a cégek árbevétele. A 100 legnagyobb vállalat viszont 10 százalékkal növelte a bevételét. Minderről Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke beszélt a BKMKIK kecskeméti székházában rendezett gazdasági évnyitón. Az üzletemberek fórumán arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaerőhiány egyre erőteljesebb kihívás elé állítja a vállalkozókat. Ezért két számjegyű béremeléssel lehet csak megtartani a munkatársakat. Sőt, van olyan nagyvállalat, ahol 35 százalékos emelésre számíthatnak a dolgozók két év alatt. Az európai bérekhez történő felzárkóztatás érthető, sőt, elkerülhetetlen, de a túl gyors folyamat nem kevés vállalkozás számára gondokat okozhat. Az emeléshez egy cégnek nagyobb árbevételt, nagyobb hatékonyságot vagy nagyobb nyereséget kell produkálnia. Ha ez nem megy, akkor könnyen tönkremehet. Szólt arról is, hogy jelenleg az Ipar 4.0 korszakába léptünk. Ez a digitális forradalom része. Az országos kamara és a helyi kamarák a kihívásokat érezve a Modern Vállalkozások Programja keretében közel 10 ezer cégnek adtak tanácsot azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a számítástechnikát bevonni a munkafolyamatok gyorsításába. Ebből több száz vállalkozást Bács-Kiskunban kerestek fel.

Gaál József megyei kamarai elnök után egy vendégelőadó, Pomázi Gyula, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Iparági Stratégiákért és Szabályozásért Felelős helyettes államtitkára a hazai gazdaság fejlődési lehetőségéről szólt. Mint mondta, ma az Európai Unió gazdasága inkább egy ipari skanzenhez hasonlít, nem pedig a világgazdaság motorja. Fejlődése az USA-tól és Ázsiától lemarad.

– Magyarországnak ebben a helyzetben kell magát pozícionálnia. Egy olyan világot élünk, amikor jóval gyorsabb lehet a felzárkózás üteme, mint korábban. A kormány arra törekszik, hogy helyzetbe hozza a hazai vállalkozásokat. Magyarországon a külföldi vállalkozások adják a cégek 3,2 százalékát, miközben ezek produkálják a nettó árbevétel 52 százalékát, foglalkoztatják a munkavállalók 25,9 százalékát. A hazai hozzáadott érték 51 százalékát is a külföldi társaságok adják, ezeken az arányokon kell a jövőben javítani – tette hozzá. – Ma már nem annyira a kapacitás növelése a lényeg, hanem a hatékonyság emelése. A vállalkozások akkor maradhatnak életképesek, ha értékláncokban gondolkoznak, s ilyen szervezetekben találják meg a helyeiket.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a világ kereskedelmének a 80 százalékát 600 globális értéklánc adja. Rávilágított előadásában, hogy a termelővállalkozások nem fordítanak kellő figyelmet az adataik védelmére. Ezek pedig statégiai jellegűek a piaci versenyben. Etikus hackerek véleménye szerint elég 7,5 perc ahhoz, hogy feltörjék egy viszonylag kevésbé védett cég adathálózatát.

A kormánytag tájékoztatóját Pleschinger Gyula, a Monetáris Tanács tagjának előadása követte, aki az MNB gazdaságban játszott szabályozó szerepéről beszélt.

Említette, hogy bár tavaly csaknem 5 százalékkal gyorsult a gazdaság, az idén és a következő két évben csökken a fejlődés üteme. Becslése szerint 3,5 százalékos emelkedéssel lehet reálisan számolni, jövőre pedig inkább 3 százalékkal. Ez részben annak is köszönhető, hogy az uniós országokban is lassulnak a helyi gazdaságok motorjai. Megemlítette, hogy az MNB bár 2012-től monetáris lazítást végzett, amely előnyös volt a vállalkozások számára, a következő években bizonyos szigorítások várhatóak. A magyar gazdaság jövőjét alapvetőn befolyásolja a nemzetközi kereskedelmi háború, a kínai gazdaság lassulása és a Brexit is.

A hazai gazdaság pénzügyi stabilitása jó, egy 2008-as krízist jóval könnyebben vészelne át, mint 11 éve.

Egy történelmi időszak átlépése is lehetséges

Egy mai korszerű okostelefon 120 milliószor tud többet, mint az a számítógép, aminek segítségével éppen fél évszázada az amerikai űrhajósok leszálltak a Holdon. Ilyen jelentős fejlődés történt a számítástechnika területén. Ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara országos elnöke mondta a rendezvényen. Egy új fejlődési időszak elején állunk, melybe úgy lehet belépni, hogy közben korszakokat lehet kihagyni.

– Míg például az ’50-es, ’60-as, ’70-es években gyakran csekkekkel fizettek az USA-ban, addig mi, magyarok ezt nem ismertük, mert rögtön bankkártyára álltunk át, amikor kialakult a kereskedelmi bankrendszer nálunk – fogalmazott.

Mint mondta, a digitalizációs forradalom egy olyan új világot hoz el, amelyhez aki alkalmazkodik, az gyorsan fejlődhet, aki csak nyűgnek tekinti, lemarad a gazdasági versenyben.