Az ösztöndíjasok a Mercedes gyárban dolgoznak

Geyer Kirill másodéves hallgató a kecskeméti Neumann János Egyetemen, járműmérnök szakon, Budapestről érkezett a hírös városba. A fiatal tehetség a pályázati követelményekről mesélt.

– Miután a kiírást elolvastuk, pályázatunkat személyesen adhattuk le az egyetem tanulmányi osztályán. Az elbíráláskor egy év tanulmányi átlagát nézték, a nyelvtudásunkat, de a kimagasló sporteredményekért és közösségi szerepvállalásért, például a HÖK tagságért is járt plusz pont. Nekem 5-ös volt az átlagom. Spanyolból felsőfokú, angolból középfokú nyelvvizsgám van, ezeket még gimnáziumban szereztem. Mivel pont németül nem beszélek, így amikor a gyakorlatomat töltöm a gyárban, angolul kommunikálok a kollégáimmal, akik nagyon segítőkészek. A harmadik félév volt eddig számomra a legnehezebb, de sok új, hasznos ismeretet szereztem és jó érzés, hogy ezzel az ösztöndíjjal elismerik a teljesítményünket.

A kecskeméti Nagy Patrik szintén „GAMF”-os, a Neumann János Egyetemen logisztikai mérnök hallgatója. Ösztöndíját elsősorban kiváló nyelvtudásával érdemelte ki. Az idegen nyelvek szeretete mellett a képzés nyújtotta lehetőségekről is számot adott.

– Havi negyvenezer forintos támogatást jelent egy teljes tanévre ez az ösztöndíj, ami azért nem olyan rossz zsebpénz-kiegészítés. Az ösztöndíjat a 4,3-as tanulmányi átlagommal, valamint a két felsőfokú, angol és német nyelvvizsga-eredményemmel nyertem el. Már nagyon hamar megszerettem az idegen nyelveket, nagyon céltudatos vagyok a nyelvtanulásban. Jó hatással volt rám a középiskolai német oktatási rendszer, a Bolyai gimnáziumban érettségiztem, nagyon szerettem. A Mercedes-Benz gyárban töltött gyakorlati időszak tartalmas és hasznos számomra, de egyelőre nem tervezek előre. Csak lazán élvezem az egyetemista éveket. A családom persze nagyon büszke rám, hogy ösztöndíjas lettem!

Faragó Attila Szolnokról érkezett, gépészmérnök másodéves hallgató a Neumann János Egyetemen. Az ösztöndíj mellett a gyakorlati képzésről is pozitívan nyilatkozott.

– A 4,8-as tanulmányi átlagom mellett a nyelvvizsgákért kaptam plusz pontokat, amivel aztán sikerült az ösztöndíjasok közé bekerülni. Már a gimnáziumban letettem a német középfokú, angolból pedig a felsőfokú nyelvvizsgát. Biztosan sokakat meglep, de nekem a kedvenc tantárgyam a fizika, és a duális képzésről korábban azt hallottam, hogy nehéz bekerülni. Ez volt az a pont, amire felcsillant a szemem. Ha nehéz, hát próbáljuk meg! Sikerült. Az összeszerelő üzemben, a gyártástervezésnél töltöm a gyakorlati időmet. A gyárban tapasztalatot gyűjthetek a soft skilles mérnöki kompetenciákban, itt megtanulhatom például azt, hogy milyen többirányban kommunikálni, más szakterületekkel együtt dolgozni és még az sem kizárt, hogy egyszer Németországban dolgozzam.

A három srác mellett Bognár Katalinnak is jár az elismerés, igaz ő más területen ért el kiemelkedő eredményt. Kata pénzügy és számvitel duális hallgató és a TDK (Tudományos Diákköri Konferencia) versenyen második helyezett lett. A kiváló eredmény kapcsán bemutatta a szakdolgozatát is, mely egy nem mindennapi témát ölel fel.

– Sokak számára furcsa, hogy sok fiú között egy autógyárban töltöm a gyakorlatom, de amin dolgoztam, az inkább csajos feladat volt. Nem azért, mert kizárólag nőket érintene a téma, hanem mert sok-sok utánajárást, kutatómunkát igényelt a 40 oldalas szakdolgozatom, munkavédelmi hivatkozásokkal. Amolyan sokat „egyhelyben ülős” gyakorlat volt. A prekariátus munkavégzésről írtam tanulmányt, ez egy olyan tudományterület, amivel korábban még nem foglalkoztak. A pályázati anyagom címe: A webshopok árnyékában, avagy a prekariátus peremén. Az egyetem és a munka mellett nem volt egyszerű, az átlagom ebben a félévben egy kicsit le is romlott 4,8-ról 4,7-re, de nem bánom. Publikálhatok is, és nagyon sokat tanultam az elkészítése közben – mesélte Kata. Végül megmagyarázta, mit is jelent pontosan a prekariátus munkavégzés.

– Minden olyan munkavégzési forma, amely a munkavállalókat fizikai, jogi, vagy anyagi természetű létbizonytalanságba sodorja, illetve olyan kockázatoknak teszi ki, amelyek egy hagyományos, teljes munkaidős szerződés keretei között nem merülnek fel. Ezeknek a munkavégzési formáknak további sajátossága, hogy túlnyomó részt nem önszántukból választják a munkavállalók, illetve több szempont szerinti kiszolgáltatottságukon számottevő érdekképviselet nem segít – részletezte.