A Kunsági borvidék negyed évszázaddal ezelőtt alakult meg

– Milyen ma a Kunsági borvidék? – kérdeztük Frittmann János elnöktől.

– A Kunsági borvidék huszonöt éve alakult meg. De ennél jóval régebb óta termesztik az itt lakók a gyümölcsöt. A szőlőtermesztés hagyománya ugyanis több mint 900 évre tekint vissza a térségben. Az elmúlt évtizedekben egyre több a magas minőségű termékeket előállító családi borászatok száma a borvidéken. Ezek némelyike nemcsak idehaza, hanem a külföldi borversenyeken is egyre több aranyérmet nyernek – mondta a Kunsági borvidék elnöke, soltvadkerti borász.

– Milyen átalakulások voltak az elmúlt negyed évszázad során?

– Érdekes és bonyolult változásoknak lehettünk a szemtanúi. Kialakultak a családi pincészetek. Ez utóbbiak közül jó néhányan olyan magas minőségű termékeket készítenek, amelyekkel joggal kerültek be a Horeca- (hotel, étterem, kávéház) rendszerbe, és természetesen a kiskereskedelmi láncok polcain is találkozhat velük a vásárló. Ősszel a minőségi piacon a Horeca-szektorban jóval kevesebb bor fogyott, ez a piac hanyatt esett. Az élelmiszer-kereskedelemben is kevesebb prémium bor fogy karácsony előtt, mint az előző években. A kiskereskedelemben jól ismert családi borászatok a teljesség igénye nélkül: a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészet, a soltvadkerti Font Pincészet, az izsáki Gedeon Birtok, a kiskőrösi Szentpéteri Borház, a ceglédi Kökény Borászat és Klément Borászat, a kiskunhalasi Szőke Borászat, a tabdi Sinkovicz és Kiss Borászat, a soltvadkerti Frittmann Pincészet, Galántai Borászat és Erdős Borászat, vagy akár az imrehegyi Béla Borászat is. Mellettük a régi állami és szövetkezeti nagy borászatok helyét átvették a nagy kft.-k. Néhányat megemlítenék a kiskereskedelmi forgalomban jelenlévő nagy cégek közül a teljesség igénye nélkül: Grape Vine Kft., a Kiss és Társai Kft., a Royalsekt Zrt., a Bognár-Vin Kft., a Palásti-Borászat Kft., a Weinhaus Kft., a Boranal Kft., a Schiszler Borászat.

– A magyar borexportban mekkora szerepet játszik a térségünk?

– Kiemelkedő a szerepe. A termék nagyobb része lédig formában jut el a külhoni piacokra. Bár a hazai szőlőterület 30 százaléka tartozik a Kunsági borvidékhez, a hazai borforgalom körülbelül fele itt bonyolódik. Ennek az az oka, hogy több nagy borfeldolgozó társaság a Dunántúlról és a felvidéki szőlőtermelő vidékekről is vásárol alapanyagot. A Kunsági borvidék ma szőlőtermesztés, bortermelés tekintetében a legerősebb egység. A hazai szakmai döntéseknél megkerülhetetlen a térség.

– Melyek a népszerű szőlőfajták?

– A Kunsági borvidéken a legnépszerűbb szőlőfajták a termőterület alapján a bianca, az aletta, a generosa, a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér, a kékfrankos, a kunleány, a kövidinka, a rajnai rizling, a zalagyöngye. Sokan az innovatív szőlők felé mozdultak el, amelyek között ott a néró, a medina, az isner, a castellum, a bácska, a Pannónia kincse, a hibernal. Ezek olyan megbízhatóan termelhető fajták, amelyekből nagy minőségű bort lehet készíteni. A régi rezisztens szőlőből – aletta, bianca – szintén jó ivású, de középszegmensű bor készíthető. Az ültetvények jelentős része ezekből a fajtákból tevődik össze. A fogyasztók körében a cserszegi fűszeres, az Irsai Olivér, a kékfrankos, a rozék, illetve az utóbbi időben a generosa nagyon népszerűek a borpiacon.

– Milyen a hazai borkedvelők ízlése? Vajon a Kunsági borvidék alkalmas-e ennek a kielégítésére?

– A hazai vásárló egyre inkább a gyümölcsös, jól fogyasztható borokat keresi. Ez a tendencia nemcsak Magyarországon, de az egész világon egyre inkább jellemző. Ilyen borok elkészítésére kiválóan alkalmas a borvidék. A borban az ásványosság szintje megfelelő, leginkább a gyümölcsösség dominál. A fogyasztó a vörösborok helyett egyre inkább a fehérborokat keresi.

– Az ezredfordulón a rozék felé fordult a piac figyelme. Mi a helyzet ezzel a borral?

– A népszerű rozé borokból nagyon sok fogy, de már nem nő a kereslet.

– A kékszőlőket érdemes termeszteni?

– Természetesen. A kékfrankos, amely 2100 hektáron terem a Kunságban, mindig keresett lesz a közép-európai piacokon. Mellette választékbővítő például a kadarka, a merlot vagy akár a cabernet-k is. A kékfrankosból készült rozé pedig talán a legjobb a maga nemében idehaza.

– A Kunsági borvidéken nagy mennyiségű tömegbort készítenek. Nem kell tartani az olasz konkurenciától?

– A tömegbor hazai piacáról a bianca, az aletta és a kunleány kiszorította az olasz borokat.

– Generációváltás?

– A Kunsági borvidéken, csakúgy, mint a gazdaság más szektoraiban is, egyre nagyobb kérdés a generációváltás. A szőlőtermesztő társadalom elöregedett. A szőlőtermesztő társadalom átlagéletkora 60 év körüli. Igaz, ma már minden eszköz megvan ahhoz, hogy a munka könnyebbé váljon, de nincs megoldva az utánpótlás. Ráadásul a helyzetet az is bonyolítja, hogy a klímaváltozás is befolyásolhatja a termesztést. Nincs megoldva az öntözés sem, amelyre nagy szükség lenne. Sok helyen probléma az erdők közelsége, veszélyezteti a vízellátást. Azt el kell érni, hogy az itt maradni akaró szőlészcsaládok érdekeit kiemelten lehessen képviselni – mondta végül Frittmann János, a Kunsági borvidék elnöke, a Hegyközségi Nemzeti Tanács alelnöke.

A szőlőtermesztést I. Géza király óta jegyzik

A borvidék területén folyó szőlőtermesztés első írásos dokumentuma a Garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó alapítólevele, melyben I. Géza király a Felső-Alpár (ma Lakitelek és Szikra) és kürti (ma Tiszakürt) szőlődombokat az apátságnak adományozta. A filoxéravész idején a magyar szőlőkultúra átmentésének volt meghatározó bázisa a kunsági homok. Ekkor települt ide, Kecskemétre Mathiász János méltán világhírű szőlőnemesítő és létesült Miklóstelep is. (Ez ma már nem működik.) Viszont a katonatelepi kutató a hazai szőlészeti és borászati kutatás fontos központja. Magyarországon a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának 2019-es statisztikája szerint 65 ezer 396 hektárnyi szőlőterületet jegyeznek a 22 hazai borvidéken. A Kunsági borvidéken, amely Bács-Kiskun, Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben terül el, összesen 20 ezer 982 hektárt tartanak nyilván. 2020-ban 24 hegy­község alkotja a Kunsági bor­vidéket. Az elmúlt 25 év­ben a bor­vidékelnöki tisztet Katona István (1995–2005), Oreskó Imre (2005–2013), Frittmann János (2013-tól napjainkig) látta, látja el. A titkári munkát 1995–2005 között Kovács László vitte, majd napjainkig Keresztes József végzi.

A borvidék három személyisége az elmúlt negyed évszázadról

Kovács László, aki 1995-től 2005-ig volt a Kunsági borvidék titkára, elmondta, hogy 1990-ben eldőlt: az akkori Alföl­di borvidéket három részre osztják fel. Így keletkezett a Hajós-Bajai, a Csongrádi és a Kiskunsági borvidék. Az utóbbi később a Kunsági borvidék nevet vette fel. A borvidék 1995. december 5-én alakult meg. A megalakuláskor ugyan a kormány biztosított hegyközségi tagonként kétezer forintot a működésre, de később nem adott semmit sem a hegyközségeknek. A pénz elfogyott az évek alatt. Ekkor a Ráckevét is képviselő honatyának telefonált Kovács László, hogy a kormány nyúljon már a kasszába, mivel nincs finanszírozva a rendszer, így 270 milliót sikerült kiharcolni a 22 borvidéknek. Később Font Sándor soltvadkerti országgyűlési képviselő segítségével sikerült a pénzügyi helyzeten változtatni.

Keresztes József 2005 óta a titkára a borvidéknek. Ő azt mondja, hogy az uniós belépést jól kihasználta a borvidék. A termelői alapok megújításának a felét végezték el a termelők uniós támogatással. A borászati üzemek kapacitásfejlesztése és technológiafejlesztése megtörtént. A következő években évente 500 hektárnál több szőlőterület megújításra kerül a borvidéken. A termelési központ Kecel–Kiskőrös–Soltvadkerten található. Ehhez kapcsolódik Akasztó, Csengőd, Kaskantyú, Bócsa, Imrehegy. Kisebb centrum Orgovány, Izsák térsége. Itt fejlődik a termelés, a perifériákon nem ilyen kedvező a helyzet.

Oreskó Imre 2005–2013 között volt a Kunsági borvidék elnöke. Mint mondta, ebben az időszakban az Európai Unióhoz történt csatlakozással kapcsolatos kihívásokra kellett a hazai és a kunsági borászoknak választ keresniük. Az olcsó, nyugati import borral nehéz volt ugyanis versenyezni. Az is gondot jelentett, hogy a kis parcellákkal rendelkező, de már idős emberek elhagyták a szőlőket. Számukra az uniós anyagi hátterű kivágási támogatás jelentett tisztes visszavonulási lehetőséget. Problémát jelentett az is, hogy sok olyan szereplő került be a borászati szektorba, aki nem volt szakmabeli. A borvidék presztízsének lerontásában jó néhányan szerepet is játszottak. Ugyanakkor a kunsági szőlészek és a pincészetek jól kihasználták az uniós támogatási lehetőségeket. Voltak olyan évek, amikor a telepítési támogatás 70 százaléka a Kunsági borvidékről került ki. Az egykori elnök azt is megemlítette, miszerint a borvidék korábbi titkárának, Kovács Lászlónak komoly szerepe volt abban, hogy a térség szereplőihez időben eljutottak a fontos hírek, a jelenlegi titkárnak, Keresz­tes Józsefnek pedig most köszönhető mindez. A borvidékünknek van igazán nagy lehetősége arra, hogy a 22 borvidék közül a legoptimálisabban fejlődjön. Az új típusú borok friss gyümölcsös borok, kiváló ár-érték arányúak. Ezeket a Kunságban lehet előállítani, mondta az egykori elnök.