A Rongyos Gárda története címmel rendeztek konferenciát a Hungarikum Ligetben

A Rongyos Gárda történetének köztudatba való visszaemelése céljával rendeztek konferenciát a Hungarikum Ligetben. A történelem iránt érdeklődő egyetemisták pályamunkáikkal új megvilágításba helyezték az 1921 októberében Nyugat-Magyarországon történt eseményeket.

PR cikk

Az eredményhirdetés ünnepélyes pillanata

A Lakitelek Népfőiskola több éve szervez tudományos konferenciákat azzal a céllal, hogy a Kárpát-medence felősoktatási intézményeiben tanuló hallgatók, doktoranduszok számára lehetőséget biztosítson a történeti kutatásokban való tapasztalatszerzésre, illetve szakmai kapcsolatok elmélyítésére, egyfajta Kárpát-medencei tudásháló kialakítására. A konferenciák tárgya az emlékezetpolitika és a magyar történelmi múlt kiemelt jelentőségű, a közbeszédben is gyakran megjelenő témakörei, melyek tudományos értelmezése/újra értelmezése, elemzése hozzájárul egy reálisabb, korszerűbb nemzetkép és múltértelmezés kialakításához, ezáltal pedig a határokon átnyúló önazonosság elmélyítéséhez – fogalmazta meg Kőfalvi Tamás, a Hungarikum Liget munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem tanára.

Elmondta, a korábbi évek nagysikerű konferenciái után idén a Rongyos Gárda történetét feldolgozó tanulmányokat és tudományos előadásokat vártak a jelentkezőktől. A felhívásra 41-en jelentkeztek, akik közül 23 tanulmány szerzője kapott előadási lehetőséget is. Külön örvendetes, hogy a 23 előadó kilenc felsőoktatási intézményből érkezett, melyek közül az egyik felvidéki, egy másik pedig kárpátaljai volt.

Kőfalvi Tamástól megtudtuk, a Rongyos Gárda történetét bemutató konferencia előadói érdekes tanulmányokban tárták fel a Gárda tevékenységét Kelet- és Nyugat-Magyarországon. Különösen figyelemre méltó volt a Lajta Bánság történetének, illetve a Sopron környéki népszavazásnak a bemutatása. Az országos jelentőségű köztörténeti eredmények mellett örvendetes a mikrotörténelem és a településtörténet megjelenése a fiatalok kutatásaiban. Külön kiemelendő, hogy az előadások a korszak számos szereplője tekintetében is hozzájárultak az életutak és a történelmi szerepvállalások tisztázásához, illetve árnyaltabb értékeléséhez, megítéléséhez.

Rongyos Gárda konferencia Lakiteleken (hirdetés)

Fotók: Vajda Piroska

Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke szerint a pályázat igazi értéke az volt, hogy a pályázók találkoztak egymással, meghallgatták egymás pályamunkáit, amiből tanulhattak is. Ugyanakkor a zsűrivel kialakult közvetlen szakmai kapcsolat révén jelentős szakmai segítséget kaptak a tudományos pályája megismeréséhez, illetve az annak műveléséhez szükséges gondolkodásmód és módszertan elsajátításához.

A honatya ismertette a következő pályázat témáját is. Elmondta, ősszel hirdetik meg a Horthy István kormányzóhelyettesről szóló konferenciát. Lezsák Sándor végezetül azt is kiemelte, hogy a pályázati munkákból egy kiadvány is készül a szerzők bemutatásával.

Műhelymunkában a zsűrivel

A pályázatokat rangos zsűri bírálta el. Nyári Gábor, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Levéltár igazgatója, Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója, Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke és Fekete Gyula közgazdász értékelték a munkákat.

Az eredményhirdetésen Fekete Gyula, közgazdász elmondta, a pályázatokból egyértelműen tükröződik, hogy a hazájukat, nemzetüket féltő fiatalok, gazdálkodók, iparosok, köztisztviselők voltak a Rongyos Gárda tagjai, akik össznépi megmozdulást, népfelkelést, honvédő felkelést hajtottak végre.

Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke arról beszélt, hogy nem maradhatnak fehér foltok a történelmünkben, és ezeket a kis szabadságharcokat is meg kell becsülnünk. Hangsúlyozta, kevés olyan nemzet van a világon, amely számára a történelme olyan fontos lenne, mint a magyar számára. Éppen ezért a Nyugat-magyarországi felkelés és a Rongyos Gárda történetének a köztudatba való visszaemelése nagyon fontos misszió. Hetzmann Róbert szerint a pályamunkák és az azokból megvalósuló kötet jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy a magyar történelemnek ezt a fehér foltját tartalommal töltsék meg.

Szakály Sándor, a VERITAS Intézet főigazgatója értékelésében arra hívta fel a figyelmet, hogy egy nemzet, amelytől elveszik a múltját, annak a jelene és a jövője is veszélybe kerül. Mint mondta, 1945 után a magyar múltból nagyon sok mindent elvettek és nagyon sok mindent szerettek volna belecsempészni. Hangsúlyozta, bár csak néhány ezer négyzetkilométeres területről és alig 10 százaléknyi magyar lakosságról volt szó, de a kis dolgok is fontosak egy nemzet életében. A Rongyos Gárda tagjai előéletüktől és utóéletüktől függetlenül 1921-ben azért tettek valamit Nyugat-Magyarországon, hogy az a terület magyar maradhasson. 1921 októberében több mint egy hónapon keresztül a felkelő szabadcsapatok fegyverrel próbálták ezt a területet megtartani Magyarországnak. Felkelésük nyomán sikerült kiharcolni a soproni népszavazást.

Rongyosújfaluba költöztek volna a Rongyos Gárda tagjai

A pályázat győztese Juhász Zoltán András, doktorandusz lapunk érdeklődésére elmondta, véletlenül bukkant rá Rongyosújfalu történetére. Rongyosújfalut Kárpátalján, Bátyu község határában tervezték megépíteni a Rongyons Gárda közel 300 tagjának. Ez egy mintafalu lett volna. A harcolókat ezzel a telekjuttatással is szerették volna elismerni. Rongyosújfalu terveit, eredetileg Magyarújfalu néven az Országépítés című folyóiratban fogalmazta meg Erdődi Mihály és Molnár Farkas építész. Hogy végül miért nem épült meg a mintafalu, arra további kutatás során derülhet fény. Juhász Zoltán András mindenképp szeretnék ennek a végére járni. A konferencián nagyon sok inspirációt kaptam a folytatáshoz – nyilatkozta munkatárunknak.