Hirdetés

2024.02.08. 12:45

Több mint ezer néptáncos mutatkozott be az első alkalommal megrendezett Kösöntyű Találkozón – galériával

Első alkalommal rendezték meg az Élő Hagyományunk Kösöntyű Találkozót a hétvégén Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben. A Kárpát-medencei magyar hagyománytisztelő néptáncegyüttesek, népzenekarok, kézművesek, őstermelők és alkotóművészek találkozójának a Kárpátia Rendezvényház adott otthont. A találkozón – amely a záróeseménye volt annak a tíznapos rendezvénysorozatnak, amellyel a Himnusz születésnapját ünnepelték – a Kárpát-medence különböző részeiből, többek között Erdélyből, Felvidékről és Délvidékről mintegy 1200 néptáncos, 18 felnőtt- és 14 ifjúsági néptánccsoport, valamint 7 zenekar vett részt.

PR cikk

A Talentum Ifjúsági Táncegyüttes fergeteges hangulatot teremtett műsorával

Fotó: Vajda Piroska

A rendezvény egyik fővédnöke, Potápi Árpád, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára volt, aki a találkozó szombati programjait nyitotta meg. Köszöntőjében méltatta a Hungarikum Ligetet. Mint mondta, olyan kulturális csoda teremtődött meg Lakiteleken az elmúlt három évtizedben, amelyre méltán lehetnek büszkék az itt élők és az egész magyar nemzet, hiszen a Hungarikum Ligetnek az a célja, hogy az egész magyar nemzetet szolgálja.

Az államtitkár arról is beszélt, hogy a Hungarikum Liget, mint kulturális intézmény 320 embert foglalkoztat, az egyik legnagyobb munkáltatója a környéknek. A kultúra a munkáltató és nem kellett ide hozni Távol-Keletről vagy Nyugat-Európából gazdasági cégeket, ahhoz, hogy munkát teremtsenek a helyi embereknek. Ez legalább annyira fontos, mint a Hungarikum Liget küldetése.

Potápi Árpád arról is szólt, hogy a magyar nemzetpolitika jól látható fejlődési ívének az elmúlt évtizedekben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke tevékeny alakítója volt. Értékítélete, értékszemlélete, embersége, a magyarsághoz való ragaszkodása is benne van a mai nemzetpolitika eredményeiben. Az államtitkár örömét fejezte ki, hogy a Kösöntyű Találkozóra sokan érkeztek Magyarországról, de a Kárpát-medence minden vidékéről, egyebek mellett Szászcsávásról, Vajdaszentiványról, Székelykeresztúrról, Nyárád-mentéről, valamint a Csángóföldről is. Azt kérte, legyen a rendezvény egyfajta kiállás a kárpátaljai magyarság mellett, akik a lezárt határok miatt nem lehettek velünk. Fejezzük ki a szolidaritásunkat és fejezzük ki azt a reményünket, hogy minden nehézség ellenére a kárpátaljai magyarság megmarad és megerősödik – hangsúlyozta az államtitkár.

A házigazdák: Lezsák Sándor, Lezsák Sándorné Sütő Gabriella és Kovács Norbert "Cimbi"
Fotó: Vajda Piroska

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja, az esemény fővédnöke elmondta, a Kösöntyű találkozó a Hungarikum Liget és az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület – Hunyor Népfőiskola összefogásával valósulhatott meg. Kiemelte: felesége, Sütő Gabriella és Kovács Norbert „Cimbi” munkáját, akik szervezőmunkája nélkül nem jöhetett volna létre a háromnapos seregszemle. Végezetül a résztvevőket arra kérte, útravalóként vigyék magukkal a találkozó kapcsán megfogalmazott felhívást, miszerint „Szeressük vissza Magyarországot!”

Lezsák Sándorné Sütő Gabriella, a Lakiteleki Népfőiskola igazgatója, a 31 éve alapított Kösöntyű Néptánccsoport vezetője a névválasztás kapcsán elmondta: a kösöntyűt, a kövekkel ékesített, nemesfémből készített dísztűt a 14. század vége óta használják a ruhanemű összefogására. Erre az összefogásra utalva választották ezt a nevet a rendezvénynek is, hiszen a találkozónak is az a főüzenete, hogy tartsunk össze. Az igazgató azt is elmondta, hogy a Kösöntyűhöz hasonlóan ékszerként szeretnék megmutatni a magyar népzenével és néptánccal kapcsolatos kulturális hagyományokat.

A szombati megnyitón Kovács Norbert „Cimbi” néptáncos és koreográfus, az Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület elnöke arról beszélt, hogy a néptánc és a népzene egy kulturált, mélyről jövő, évszázadokra visszatekintő szórakozási formát nyújt, és lehetőséget teremt arra, hogy mulasson a magyar ember. Felidézte, hogy a táncház módszer hungarikum, amely a kultúrát erősítő és továbbadó, valamint a szabad tanulásra lehetőséget teremtő tevékenység, egyfajta átörökítés, amely csak közösségi formában valósítható meg. 

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában