Nem sietnék el az újranyitást a vendéglősök

Látótávolságba került a fokozatos újranyitás lehetősége a vendéglátóiparban, megismertük a kormány ezzel kapcsolatos terveit. Ugyanakkor – bár eddig mindenütt azon voltak a vállalkozások, hogy mielőbb bevételhez jussanak a vendégek zavartalan fogadásával – most az az időszak van, amikor a legfontosabb szempont számunkra is az, hogy még mindig nagyon magas a megbetegedések és az elhalálozások aránya.

Ezért egyelőre korai az üzletnyitásokról beszélni. Inkább kibírunk még néhány hetet annak érdekében, hogy ne legyenek az eddiginél is nagyobb veszteségeink az emberéletekben

– jelentette ki a Magyar Nemzetnek a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kovács László kifejtette: korábban, például az év elején sem támogatta azokat a rohamszerű akciókat, alulról szerveződő piaci megmozdulásokat, amelyek önkényes üzemelésre, szabálytalan üzletnyitásra buzdítottak februártól. A szakember most viszont már úgy látja, hogy az eddigi megfontoltsághoz képest is újfajta hozzáállást lehet érzékelni a vendéglátásban.

„Az elmúlt hetekben mindenkihez közelebb került a járvány harmadik, legagresszívebb hulláma, számos kolléga, pályatárs nem az üzleti ügyekről beszél, hanem azzal hív fel, hogy hány temetés történt a környezetében” – fogalmazott az elnök, úgy folytatva: „Miközben a fél éve zárva lévő vendéglátóhelyek érthetően elfáradt, anyagilag kivérzett üzemeltetői már a forgalmat számolnák, nem lehet nem észrevenni, hogy vannak olyan területek, ahol a kezdetektől erőn felül, az egész országért, pihenés és szabadság nélkül, megfeszített tempóban dolgoznak munkavállalók: ez az egészségügy, amelynek további terhelését nem súlyosbíthatjuk azzal, hogy most a sor elejéről követeljük az üzletek újraindulását” – jelentette ki a vendéglátósok képviselője.

Az ipartestület elnöke szerint szükséges a további önuralom és a kitartás a piacon, mint mondta, érdemes hátralépni az egészségügyi dolgozók megsegítése érdekében.

„Olyan ez, mint amikor a koldusnak odaadom az utolsó fillérjeimet. Már karácsonykor is rengeteg vendéglátós beszállt a szervezetünk által meghirdetett akcióba, amelyet most is bevetünk. Legyünk szolidárisak, segítsünk egymáson:

arra buzdítjuk a kollégákat, hogy a magunk problémái helyett főzzenek, süssenek az orvosokra, ápolókra, a Covid-osztályok dolgozóira szerte az országban: segítsük őket a napi ellátásban!

Ez nekünk pár ezer forint költséget jelent, nekik viszont nagy gesztus, jóleső támogatás a professzionális vendéglátóipar részéről, amely így is, úgy is elszenvedi a veszteségeket” – mondta Kovács László.

„Nem lehetünk olyan mély gödörben, hogy ne vegyük észre, vannak nálunk nehezebb helyzetben lévők is”

– fűzte hozzá.

Szerinte ráadásul eleve nem éri meg az idő előtti nyitás még a teraszok esetében sem, mert a járvány tombol hazánkban, és ha hamarosan tömegek indulnak el a szolgáltatóhelyekre, várható, hogy megint súlyosbodik a helyzet.

„A bevételek helyett most a lakosság egészségügyi érdekeit kell szem előtt tartanunk”

– húzta alá Kovács László.

Ezzel együtt megjegyezte: a válság nyomai mélyek, azonban ahogy vesztesek vannak, akadnak olyan nemzetgazdasági területek is, ahol kimondottan előnyöket és bevételnövekedést hozott a pandémia elmúlt egy éve a szektor szereplőinek. Ilyen például az információtechnológia területe vagy a házhoz szállításhoz kapcsolódó kereskedelem és szolgáltatások – ezen gazdasági területeket szerinte az arányos közteherviselés jegyében lehetne bevonni a járványkezelésbe.

„Ahogy tavaly is némely ágazatokban különadó bevezetésével pótolták a költségvetés kiadásait a védekezésben, idén minden olyan területről újabb hozzájárulást lehetne kérni, ahol nagyarányú többletbevétel jelentkezett tavaly. Ebből a beszedett forrásalapból támogathatnák a veszteséges ágazatok talpon maradását, újraindulását” – vetette fel a legújabb ipartestületi javaslatot az érdekképviseleti vezető.

Borítókép: illusztráció

Megosztott a lakosság

Az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából készített felmérést a Tárki, amely friss reprezentatív kutatásában olyanokat kérdezett meg, akik az elmúlt két évben legalább egy alkalommal részt vettek belföldi vagy külföldi utazáson. Kiderült: a magyar társadalom megosztott azzal a javaslattal kapcsolatban, miszerint a beoltottaknak a jövőben külön lehetőségeik legyenek a szolgáltatások vagy a vendéglátás, turizmus igénybevételekor. A lakosság egyelőre inkább elutasító a „vakcinakiváltságosokkal” kapcsolatban, de ez a hozzáállás az oltottság emelkedésével változhat – állapították meg. A megkérdezettek több mint harmada eleve nem utazik a koronavírus-járvány időszakában, főképp a korlátozások miatt. Jelentős azoknak is az aránya, akik a járványtól való félelem miatt nem indulnak el, de sokan pénzügyi megfontolásból, míg elenyésző számban időhiány miatt maradnak otthon. Azzal, hogy csak védettségi igazolással lehessen belföldi szállodákba menni, a válaszadók 41,2 százaléka értett egyet a Tárki felmérésében, ugyanennyien viszont ellenzik ezt a megkülönböztetést. Az éttermek esetében a megosztottság szinte azonos, sőt inkább a kiváltságokat enyhén elutasítók vannak többen. A kutatók megállapították: a védettségi igazoláshoz kötött utazási vagy éttermi lehetőségek növelnék ugyan az oltási kedvet, ezzel együtt óvatosan kell bánni a koronavírus által leginkább sújtott iparággal, mert több millió beoltatlan magyar utazó eltiltása a vendéglátástól és az utazástól újabb érvágást jelentene.