2023.10.17. 12:33
Megvan a végeredmény, így alakult a lengyel választás
Kedd délelőttre mind a 31 497 szavazókörben összeszámlálták a lengyelországi parlamenti választás voksait.
Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök-helyettes, a Jog és Igazságosság Pártjának (PiS) elnöke szól támogatóihoz, a háttérben Mateusz Morawiecki miniszterelnök (b3) a lengyel parlamenti választások eredményváróján Varsóban 2023. október 15-én
Forrás: MTI/EPA/PAP
Fotó: Pawel Supernak
A Mandiner tudósítása szerint a szavazatok 100 százalékának összesítése szerint az eredmények a következők:
Jog és Igazságosság: 35,38%
Polgári Koalíció: 30,70%
Harmadik Út: 14,40%
Új Baloldal: 8,61%
Konföderáció: 7,16%
A Jog és Igazságosság tehát megnyerte a lengyel parlamenti választást, ám a helyzet felemás, ugyanis az ellenzéknek van esélye kormányt alakítani. Ehhez viszont az Európai Néppárthoz tartozó, Donald Tusk-féle Polgári Koalíciónak, a centrista Harmadik Útnak és a vonalas baloldali Új Baloldalnak még meg kell állapodnia egymással.
A 74 százalékos részvételi arány rekordmagas volt az 1989 utáni választások történetében
– jegyzi meg az MTI.
Érvénytelen lett a parlamenti választásokkal egy időben szervezett népszavazás eredménye. A referendum akkor lett volna érvényes, ha a szavazásra jogosultak több mint fele vett volna részt rajta, a részvételi arány azonban 41 százalékos lett.
Államfői kabinetfőnök: a kormányfőjelöltről a parlamenti többség összeállítása után lehet csak dönteni
Ki kell várni, hogy összeálljon a parlamenti többség, mielőtt Andrzej Duda elnök a kormányfőjelölt személyéről döntene - jelentette ki Pawel Szrot lengyel elnöki kabinetfőnök kedden.
Szrot arra válaszolt a PAP hírügynökségnek, hogy Andrzej Duda mikor kezd egyeztetni a vasárnap megválasztott parlamenti pártokkal az új kormány összeállításáról.
A jelenlegi parlament hivatali időszaka november 14-én ér véget - mutatott rá a kabinetfőnök. Hozzátette: betartják az alkotmány szerinti eljárást, azonban az államfőnek "semmit sem kellene túlzottan elsietnie".
A kormányfőt az elnök a szokásjog szerint a parlamenti többség javaslata alapján jelöli meg, "ehhez viszont meg kell várni, hogy az a többség megalakuljon" - jegyezte meg Szrot.
A hivatalosan meg nem erősített végeredmények szerint a parlamenti választáson a jelenleg kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) pártnak 35,38 százalékos, a fő ellenzéki erőnek, a Polgári Koalíciónak (KO) pedig 30,70 százalékos a támogatottsága. Bejutott a Lengyel Parasztpártból (PSL) és a Lengyelország 2050 nevű pártból álló ellenzéki tömb, a Harmadik Út is a szavazatok 14,40 százalékával, az Új Baloldal (8,61 százalék), valamint a nemzeti radikális és újliberális pártok szövetsége, a Konföderáció (7,16 százalék).
Szrot szerint a parlamenti többség megformálása "egy ideig eltart". Kifejtette: az Új Baloldal a PSL-lel vitatkozik, a PSL pedig nem hivatalosan saját kormányfőjelöltről beszél" - utalt a kabinetfőnök a választások utáni politikai nyilatkozatokra.
Arra válaszolva, hogy a PiS - amelynek a választási eredmények szerint nincs önálló parlamenti többsége - képes-e kormánykoalíciót alakítani, Szrot kijelentette: "a politika a valóság azon eleme, amelyben rendszeresen megtörténnek a korábban előreláthatatlan dolgok".
Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő még vasárnap kijelentette: a mennyiben Andrzej Duda megbízza a PiS pártot kormányalakítással, a tömörülés egy stabil kabinet összeállítására fog törekedni. Jan Grabiec, a KO szóvivője viszont hétfőn kijelentette: Andrzej Duda "arcvesztés nélkül" nem jelölhet kormányfőnek olyan személyt, amely nem a parlamenti többséget képviselné.
Donald Tusk, a KO elnöke kedd délután a közösségi médiában közzétett videóban a választásokat követő "energikus és gyors döntésekre" szólította fel az államfőt. "A demokratikus pártok győztek, folyamatos kapcsolatban állnak egymással, és készen állnak arra, hogy minden pillanatban átvegyék a felelősséget az ország kormányzásáért" - fogalmazott Tusk.
A lengyel alkotmány szerint az új parlament alakuló ülését az államfőnek a választások napjától harminc napon belül kell összehívnia. Az ülésen lemond az eddigi kormányfő, kabinetje az új kormány beiktatásáig marad hivatalban.
A kormányalakítás során először az államfő jelöli meg a miniszterelnök személyét. Kormányalakítási kudarc esetén a parlamenti alsóház legalább 46 képviselő kezdeményezésére, abszolút többségi szavazással bíz meg valakit a kabinet összeállításával.
Amennyiben ebben a lépésben sem sikerülne kormányt alakítani, majd elnyerni a parlament bizalmát, újból az államfőé a kezdeményezés. Ha az elnök által megbízott kormányfőjelölt és az ő javaslatára az elnök által kinevezett kabinet nem nyeri el a parlament bizalmát, az elnöknek előrehozott választásokat kell elrendelnie.
