lengyel-magyar kapcsolat

2021.03.14. 16:36

Szentmisét mutattak be Esterházy János születésének 120. évfordulója alkalmából Varsóban

Gróf Esterházy János boldoggá avatásáért, a közép-európai nemzetek közötti megbékélésért és szolidaritásért bemutatott szentmisével emlékeztek meg vasárnap Varsóban a magyar-lengyel származású mártír politikus születésének 120. évfordulójáról.

A Michal Janocha varsói segédpüspök által bemutatott szentmisén Kovács Orsolya Zsuzsanna varsói magyar nagykövet, Adam Kwiatkowski, a lengyel államfői hivatal államtitkára, valamint Jaroslaw Szarek, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete elnöke is részt vett. Felolvasták Kazimierz Nycz bíboros, varsói érsek üdvözlőlevelét is.

A lengyel közszolgálati televízió által közvetített homíliában Janocha segédpüspök párhuzamot vont Esterházy, valamint az idén boldoggá avatandó, a 20. századi totalitarizmusok idején szintén hősies erényeket tanúsított lengyel prímás, Stefan Wyszynski között. Lengyelországban idén a prímás születésének 120. évfordulója is megemlékeznek.

Az Esterházy Jánosért bemutatott szentmise alkalmat nyújt arra, hogy újból felfedezzük a mély lengyel-magyar rokonságot – mondta a segédpüspök, sorolva a két nemzet történelmi és a szellemi sorsközössége fő állomásait.

Esterházy politikusként mindig arra törekedett, hogy az evangélium elveihez tartsa magát, összekötve a saját hazája iránti szeretetet azon népek iránti szeretetével és tiszteletével, amelyeket a történelem összekötött – emelte ki.

Idézve Esterházynak „az emberi géniusznál mélyebb, mindig eleven” krisztusi igazságról és erkölcsről szóló szavait, miszerint „minden nemzet tagjai azonos mértékben jogosultak a teljes értékű életre”, az egyházi méltóság megjegyezte: ha ma az Európai Parlamentben „valamelyik politikus így szólalna fel, fanatikusnak, fundamentalistának, rendbontónak neveznék”.

Ebből látható, hogy Esterházy idejétől „nem minden változott meg teljesen” – jegyezte meg a prédikátor.

Lengyelország és Magyarország ma „újból kiállnak az emberi élet méltósága, a nő-férfi kapcsolat értéke, valamint a társadalmi rend alapját képező család védelmében, védik a nemzet, vagyis a családok családjának, valamint Európa nemzetei nagy családjának jogait”

- fogalmazott.

Esterházy életében azonban az evangéliummal áthatott társadalmi-politikai tevékenységénél is mélyebb síkot jelent a Krisztussal, az Ő keresztjével elért egysége – hangsúlyozta a segédpüspök.

Szerinte Krisztus keresztjének titka akkor „fénylett fel” Esterházy életében, amikor a második világháború idején a lengyel menekülteket segítette Magyarországra eljutni, amikor szlovákokat, cseheket mentett, amikor a szlovák parlamentben a zsidók deportálása ellen állt ki.

A szentmise előtt a közéleti személyiségek megkoszorúzták a boldog Wladyslaw z Gielnowa varsói templom előtt 2011-ben létesített Esterházy-emlékművet. Az évforduló alkalmából a lengyel közszolgálati televízióban a következő napokban több műsor is követhető, többek között a vasárnap esti híradóban Esterházy boldoggá avatási perének posztulátorával, az Egerben szolgáló lengyel minorita atyával, Pawel Cebulával sugároznak interjút.

Esterházy János (1901-1957), aki apai ágon a galántai gróf Esterházy családból származott, anyja, Elzbieta Tarnowska grófnő révén kötődött Lengyelországhoz. A boldoggá avatási eljárás 2019. március 25-án a krakkói főegyházmegyében indult el Marek Jedraszewski érsek-metropolita kezdeményezésére.

Tavaly lengyel és angol kiadásban megjelent A mi jelünk a kereszt című terjedelmes Esterházy-monográfia, melynek szerzője a boldoggá avatási eljárás keretében megalakított történészi bizottság elnöke, Arkadiusz Adamczyk lengyel történészprofesszor.

Ezek is érdekelhetik