A cserevilág történetei

– Különleges esemény ez nekünk, hiszen könyvbemutatóra ritkán kerül sor a falunkban. Ami még értékesebbé teszi ezt a könyvet számunkra, hogy a dolgozat csólyosi születésű író tollából származik és abban elsősorban helyi, többen még ma is élő emberek a szereplők – fogalmazott Á. Fúrús János a polgármester a bevezetőjében.

A rendezvényen köszöntötte az egybegyűlteket Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, aki egyben a kötetet kiadó Magyar Néprajzi Társaság főtitkára. A könyvet bemutatta és a szerzővel beszélgetett, a szintén csólyospálosi kötődésű Fodor Ferenc, aki szegedi Móra Ferenc Múzeum tudományos munkatársa, valamint Ispán Ágota, MTA BTK Néprajztudományi Intézet munkatársa. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] A könyvbemutató főszereplői: Ispán Ágota, Kemecsi Lajos, Fodor Ferenc és Nagy Netta.
[/caption]

Az 1945 utáni évtized mezőgazdasági politikájának, a beszolgáltatási rendszernek korrekt, tárgyilagos vizsgálatára az utóbbi időben, a rendszerváltozás óta nyílt lehetősége a hazai társadalomtudományoknak. Nagy Netta kutatása a Duna-Tisza köze középső részének hét településére – Balástya, Forráskút, Kistelek, Üllés, Csólyospálos, Kiskunmajsa, Kömpöc – irányult, hiszen a vizsgált időszakban valamennyi városnak és falunak jelentős tanyai népessége volt.

A könyv alapjául a fennmaradt írásos források, begyűjtési hivatalok levéltárban őrzött dokumentumai, családi iratok, gazdasági feljegyzések szolgáltak, valamint a kutatás éveiben még élő falusi, tanyasi emberek elbeszélései, akik átélték a beszolgáltatás, a kuláküldözés viszontagságait. 

Paraszti életutak és túlélési stratégiák
A kötet fontos, több tanulságot hordozó része a Paraszti életutak és túlélési stratégiák című fejezet, melyhez huszonöt élettörténeti elbeszélést rögzített. Az életútinterjúra kiválasztottak megfelelően reprezentálják a vizsgált településeknek a beszolgáltatást leginkább megszenvedő rétegeit. Öt család életútját és túlélési stratégiáját mutatja be részletesen: egy szegényparaszt, egy kisparaszt, egy középparaszt és két olyan módos gazdáét, akiket kuláknak nyilvánítottak. Több esettanulmányban két, illetve három nemzedék (nagyszülők, szülők és gyermekeik) életútját kíséri a 20. század első évtizedeitől 1956-ig. Vizsgálja 1945–56 közötti túlélési stratégiájukat, értékrendjüket, egyéniségüket. (...) a szerző a beszolgáltatási rendszer eltörlésével nem zárta le terepmunkáját. Több család életútját a szövetkezeti gazdálkodás kezdetéig (1961-ig) elkísérte – írta a kötet előszavában Juhász Antal nyugalmazott egyetemi tanár, aki szerint a könyv azok számára is hasznos olvasmány, akiket foglalkoztat a mindenkori hatalmat gyakorlók, és a család meg az egyén viszonya.