Kilencszáz halott a határban

– Úgy gondoljuk, hogy ez a történelmi esemény – méltatlanul – a feledés homályába veszett, nem szerepel a történelemkönyvekben, amin változtatni szeretnénk. Augusztusban ezért egy emlékművet állítunk a Nemzedékek terén, s reményeink szerint karácsonyra elkészül a 355 évvel ezelőtti eseményeket feldolgozó könyv is – számolt be Á. Fúrús János polgármester.

A történelmi háttér feldolgozására és a könyv megírására Dr. Győri-Nagy Sándor kultúrökológus, nyugalmazott egyetemi docens kapott felkérést. A Kiskunságot jól ismerő, zsombói származású kultúrökológus is megerősítette: a csólyospálosi gyerekek már egy évszázada úgy cseperednek felnőtté, hogy szüleiktől, nagyszüleiktől nem hallanak, az iskolában nem tanulnak a csólyosi csatáról. Sőt, a ma élő nemzedékek egyike se tudja megmutatni a néhai Balassa-halmot, pedig az 1860-as években kelt följegyzés szerint „a halom környékén ... sok csont találtati".
Győri-Nagy Sándor tanulmányából megtudható, hogy a „csólyosi csatát", valahol az akkori Csólyos-puszta déli határán vívták. Annak a „nagy homokdomb"-nak a környékén, amelyik állítólag Csólyos meg a szögedi és a „dorozsmai főd" összeszögellésében emelkedett. A 19. századi csólyosiak még „Balassa halmának" ismerték a csatahelyet Balassi Bálint felvidéki grófról (aki nem azonos a vitéz-költő névrokonával), akinek serege 1659-ben ott megsemmisült. Mára eltűnt Balassa-halma is a csólyosi határ déli szegletéből, mert a 20. századi téeszkorszak tájegyengetései során elhordták valahová töltésnek.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Győri-Nagy Sándor mutatja Boldizsár Csilla grafikáját a
[/caption]

– Pedig a csólyosi csatában háromszor annyi magyar halt hősi halált, mint az egri vár védelmében száz évvel korábban, 1552-ben, amely eseményt Gárdonyi Géza tett örök emlékűvé az Egri csillagok című regényében. Mégse találjuk a csólyosi csata hírét a történelemkönyvekben, amelyek ennél kisebb véráldozattal járó magyar-török összecsapásokról is megemlékeznek a török hódoltság korából. Sajnos, a legtöbb csólyospálosi lakos sem tudja, milyen jeles török kori csatahely a szülőföldje. Nem a csólyospálosiak bűne. Hazánk fordulatos történelme magyarázza ezt az országos és helyi emlékezet-kihagyást is – vélekedett Győri-Nagy Sándor, aki úgy gondolja, hogy az évforduló méltó alkalom arra, hogy a csólyospálosiak tudomást szerezzenek arról, hogy milyen hősi helytállás tanúja volt szülőföldjük 355 évvel ezelőtt.