Bátor és szép kismamák

Áldott állapot vagy terhesség? A gyermekvárás kilenc hónapját felfogástól, élethelyzettől függően így is, úgy is szokták nevezni, és nyilván az is számít, hogy az illető éppen a nyári melegben mondjuk lábdagadástól szenvedő kismama vagy „csak” a társa helyzetét átérezni próbáló, de a kínjait átvenni nem tudó apa vagy más „kívülálló”.

A szír származású kecskeméti fotóművész, Bahget Iskander egyértelműen a várandósság, az anyaság legszebb pillanatait kívánja megmutatni. Meghittség, aggódás, várakozás, nyugalom, csendes öröm vagy kitörő boldogság, vidámság, életigenlés és szeretet – rengeteg érzelmet sugallnak a szép beállítású, néhol egészen intim képek. Mint Iskander lapunknak elmondta: közel tíz éve vetődött fel benne először a gondolat, hogy szeretne egy kiállítást készíteni az anyaságról. Éveken keresztül fotózta a kismamákat és gyermekes családokat, de a „fényképeket” rejtegette, nehogy a világhálóra felkerülve később már ne jelentsenek újdonságot. Most látta elérkezettnek az időt, hogy a legjobbakkal a közönség elé lépjen. A megnyitón meg is köszönte modelljeinek a türelmet, és hogy vállalták önmaguk megmutatását.

A tárlatot július 9-ig, naponta 10 és 18 óra között lehet megtekinteni.

– Iskander megint elkápráztat bennünket, hiszen sokrétű a művészete, de erről az oldaláról eddig még nem ismertük. Egy ilyen kiállításnak állandó kiállításnak kellene lennie – méltatta a fotóst és képeit dr. Zombor Gábor kecskeméti polgármester a megnyitón, amelyre szinte megtelt a kulturális központ fölszinti kiállítóterme. A polgármester hozzátette: Magyarországnak a sok közül talán a legnagyobb problémája a népességfogyás, és ezért szükség van minden olyan kezdeményezésre, amely az anyaságot, gyermekvállalást pozitívan mutatja be.
– Nekem négy gyermekem van, de ezeket a képeket látva, „megkívánja" az ember az ötödiket – keltett derültséget Zombor Gábor beszéde utolsó mondatával.

Buda Ferenc költő beszédében arról beszélt, hogy az anyaság hálás és egyben kockázatos témakör is egy fotókiállításnak.
– Hálás, mert a legszentebb, legfontosabb emberi fogalmak egyikét mutatja fel, és emeli magasba, hisz mindannyiunknak, legelső meghatározó élménye az, hogy anyaszülte lények vagyunk. Sajnálatos módon a kockázat is ebben rejlik, azaz képes-e a művész az anyaság fogalmát, a kötelező madonna-ábrázolások szakrálisan zárt keretei közül kiszabadítani, másfelől viszont ennek során nem téved-e vajon a túlzott globalizálás ingatag ösvényére – fejtette ki Buda Ferenc. Aki szerint „Iskander képei nemcsak gyönyörködtetnek, de méltóképp gazdagítják is az anyaságról kialakult fogalmainkat”. [caption id="" align="aligncenter" width="334"] Iskander éveken át „rejtegette” a fotókat
[/caption]

A megnyitóra örömmel jött dr. Czeizel Endre, a neves orvos-genetikus is, aki felhívta a figyelmet: míg a korábbi századokban gyermekáldásról beszéltünk, addig a 20. század során ebből gyerekvállalás lett – de ezzel párhuzamosan az egy családban születő átlagos gyerekszám is lecsökkent Magyarországon a 19. század végi 11-ről 1,3-ra.

– Ma az anyaság sajnos válságban van. Az egyik fő magyarázat talán az, hogy a nők társadalmi helyzete alapvetően megváltozott, úgy-ahogy kivívták társadalmi egyenrangúságukat. Ez nagy kihívás számukra, mert valljuk be, most a nőkről két bőrt húznak le – mondta dr. Czeizel Endre. Aki azt is kijelentette: szerencsés volt, alkothatott, nemzetközi kutatásokban vehetett részt, de a legnagyobb ajándéknak mégis négy gyermeke és öt unokája megszületését tekinti. Majd a végén reményét fejezte ki, hátha a kiállítás sokaknak kedvet csinál a gyermekvállaláshoz.