Kultúra

2008.04.21. 11:32

Eszter hagyatéka

„...az embereket nem csak szó, eskü és az ígéret köti egymáshoz, még az érzelmek, rokonszenvek sem döntik el az igazi kapcsolatot. Van valami más, valamilyen keményebb és szigorúbb törvény, amely megszabja, hogy ennek vagy annak az emberenek köze van a másikhoz...mint a cinkosoknak. Ez a törvény szabta meg, hogy nekem közöm van hozzád.”

Bajáki Zsanett

Ezzel a magyarázattal tér vissza Lajos (Cserhalmi György) húsz éve nem látott szerelméhez Eszterhez (Nagy-Kálózy Eszter). A magányosan éldegélő, szép, ötven év körüli hölgy a közömbösség álcájával fogadja a szélhámos férfit, aki annak idején neki udvarolt, mégis nővérét vette el, majd Vilma halála után elhurcolta a család maradék vagyonát is. És most itt áll a kertben. Mesterkélt és színészi, nagyvilági mint mindig. Látogatásának célját pedig mindenki tudja...

„Viszontlátni valakit, akit szerettünk, nem olyan ez, mint visszasompolyogni a tett színhelyére, ellenállhatatlan kényszertől vezérelve, mint a detektívregényekben mondják?”

Lajos pedig visszatér, hogy magával vigyen mindent, ami még megmaradt, ürességet és fájdalmat hagyjon maga után, pont mint húsz évvel ezelőtt. Eszternek két választása van. Szembeszállni, tiltakozni és elzavarni, vagy természetes szükségszerűségként viselni a helyzetet, egy olyan nő belenyugvásával, aki nem tehet mást, csak szeret...

A film utáni közönségtalálkozón Sipos József (producer és rendező), illetve a film két jelentős szereplője: Szilágyi Tibor (Endre) és Áron László(Laci) válaszolt a szép számban megjelent nézők kérdéseire. Többen megemlítették, hogy az alkotók nem először nyúlnak Márai-műhöz, hiszen két évvel ezelőtt A gyertyák csonkig égnek című filmmel indultak a 37. Magyar Filmszemlén. Mint kiderült, az alkotók nem titkolt szándéka ezzel, hogy a nemzetközileg elismert íróóriás segítségével „reklámozzák” az országot, hiszen az 1939-es kiadású könyvet eddig harminc országban adták ki. Tudatos volt a helyszínválasztás is. A badacsonyi lankák és a Balaton mediterrán hangulatot idéző környezete szintén olyan tájai Magyarországnak, amelyekre fel kell hívni a külföldiek figyelmét. A szereplőválogatás pedig eleve magában hordozta a sikert. Ahogyan azt Szilágyi Tibor mesélte, a forgatások rendkívül átszellemült hangulatban zajlottak köszönhetően a film nyelvezetének, amely szinte szóról szóra követi a regényben elhangzó párbeszédeket. Másrészt egy profi színésztársaság gyűlt össze, ami ezzel az alakítással szeretett volna tisztelegni a nagy író emlékének és nagy kihívásnak érezte, hogy szerepelhetett a regény adaptációjában.
Szilágy Tibor mindenkinek ajánlja a filmet és a regényt, aki kicsit is érdeklődik az emberi kapcsolatok sokszínűsége, azaz az élet iránt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!