Főhajtás és koszorúzás

A Szent László ÁMK 9-11. osztályos tanulói a felkészítő Harcosné Rab Rita segítségével készített műsorukat mutatták be az egykori zsinagógában, majd az intézmény kertjében folytatódott a megemlékezés. 

 [caption id="" align="alignright" width="300"] Fejet hajtottak az áldozatok emléke előtt
[/caption]

– A 600 ezer zsidó mártír itt és most megjelent, mert szívünkben elhoztuk őket, velünk vannak. Megtört szívvel emlékezünk a Bajáról és a járásból elhurcolt, meggyilkolt szeretteinkre a zsidóság 6 millió áldozatával együtt – fogalmazott az udvari emlékfalnál Totha Péter Joel, Honvédelmi Minisztérium vezető tábori rabbija. Mint felidézte: az 1944. áprilisában készített összeírás szerint a bajai neológ zsidóság száma 1200 fő volt. A deportáláshoz közeledve a gyűjtőtáborba április 27-én 309 zsidó érkezett a zombori járásból, május közepén 1749, majd 2260 főt szállítottak ide, a bajai táborban 5154  személy tartózkodott. Bernhardt Sándor polgármester segítőkészségét mutatta, hogy mintegy 300 ember mentesítési kérelmét szerette volna elintézni, de a Belügyminisztérium ezt elutasította. Május 28-án került sor a kitelepítésre, amiről előző nap értesítették a polgármestert. Ekkor érkezett meg a Gestapo vonata, a gettó zsidóságának névsorolvasásakor derült ki, hogy nincs elegendő vonat, így mintegy 400 zsidót nem vittek el Auschwitz-Birkenauba. A transzportból 70 embert osztrák munkatáborba vittek, a vészkorszakot kevesebb mint 400 hittestvérük élte túl.

– Szeresd felebarátodat, mint magadat – idézte a Szentírást  Bán Béla, református lelkész. Az emlékezés mellett a testvéri szeretet fontosságra hívta fel a figyelmet. – Azt kívánom, hogy zsidók és más keresztyén felekezetűek, hívők és nem hívők, ezt az alapvető életigazságot ne csak elméletileg, hanem a mindennapok valóságában is hordozzuk és megéljük – fogalmazott.
A beszédek után az emlékfalnál, majd a vasútállomáson koszorúzással zárult a megemlékezés.