A Szent Korona előtt esküdtek

Bábel Balázs a Kalocsa-kecskeméti Főegyházmegye érseke által celebrált szentmisén történt az ünnepélyes fogadalom, mely egyebek között így hangzott: „A magyar Szent Koronára esküszöm, hogy a Magyar Köztársassághoz, annak népéhez hű leszek, az Alkotmányt és az Alkotmányos jogszabályokat megtartom..., pártatlanul, lelkiismeretesen járok el…, minden igyekezetemmel polgáraink javát szolgálom.”

A kalocsai Székesegyházban megismételt szent esküt Kovács Antal, Csátalja polgármestere javaslatával egyetértve kezdeményezte a megyei önkormányzat. Ugyanakkor nem csak a korona másolat előtti fogadalom volt a célja, hanem emlékeztek a 2004. december 5-i népszavazásra is.[caption id="" align="alignleft" width="334"] A Szent Korona Kalocsán őrzött másolata előtt tett esküt a megyebeli poitikusok egy része
[/caption]

Akkor – mint ismert - két kérdésben tartottak országos ügydöntő népszavazást Magyarországon. A népszavazást eredetileg csak a kórházak privatizációjával kapcsolatban, a Munkáspárt kezdeményezésére írták ki. Majd az aláírásgyűjtés sikeres lezárulása után ehhez még egy, a magukat magyar nemzetiségűnek valló, de nem Magyarországon élő, nem magyar állampolgárok kedvezményes honosítását lehetővé tévő törvény megalkotását elrendelő kérdés is társult. Mádl Ferenc 2004. december 5-re írta ki a két kérdésben az ügydöntő népszavazást, amelynek eredménye az Országgyűlés számára kötelező érvényű lett volna.

A szavazás élénk közéleti polémiát váltott ki, társadalmi és szakmai szervezetek sokasága kapcsolódott be a választási küzdelembe. A népszavazás azonban az alacsony részvétel miatt mindkét kérdésben eredménytelen volt. Ami az egészségügyben nem járt következményekkel, a magyar politika és a határon túl élő magyarság kapcsolatát azonban hosszú távon megterhelte.