Az ügyészség indítványozta a dávodi gyilkos letartóztatásának meghosszabbítását

Az előzményekről annak idején mi is beszámoltunk. Az asszonynak nem volt munkája, míg párja közmunkásként dolgozott és alkalmi munkákat is vállalt, így az ő keresetéből éltek. Ennek ellenére Erzsébet otthon a házimunkákat sem végezte el és azt akarta, hogy a férfi további munkákat vállaljon. Sokat veszekedtek, majd egy idő után az érzelmi kapcsolatot hiányoló férfi többször felszólította élettársát, hogy költözzön el a házból. Az asszony azonban erre nem volt hajlandó, sőt, többször is ő próbálta meg a férfit kiköltöztetni a házból, dobozban ki is rakta ruháit az utcára.

A végzetes napon Zoltán adott egy pofont az ágyban ülő Erzsébetnek, mire ő a járóbotjával a nyakára ütött. A férfi nem sokkal ezután arra panaszkodott, hogy fáj a torka, a vádlott javaslatára nyugtatói közül bevett egyet, ám ettől a teraszon eszméletlen állapotban hasra vágódott.

Élettársa nem hívott segítséget, hanem a földön fekvő férfi fejére szemetes zacskót húzott, és a nyakán szorosan megkötötte. Majd a lábára kötött egy kötelet, a veteményesénél lévő gödörbe húzta a holttestet, leöntötte sósavval és hipóval, végül pedig betemette.

Amikor két nap múlva a munkatársak és az ismerősök érdeklődni kezdtek a férfi után, T.-né Erzsébet azt állította, hogy a férfi külföldre ment dolgozni. Hogy ezt bebizonyítsa, a férfi telefonjáról SMS-eket küldött a saját telefonjára és a kérdezősködőknek is. Néhány nap múlva Zoltán testét áthúzta az udvar végében lévő szemetesgödörhöz, itt is leöntötte vegyi anyagokkal, és betemette. Az áldozat holttestét a rendőrök a gyilkosság után két és fél héttel, július 24-én találták meg.

A megyei főügyészség aljas indokból, védekezésre képtelen személy ellen elkövetett emberöléssel vádolta meg, és a Kecskeméti Törvényszék tavaly novemberben végül ezzel egyezően állapította meg T.-né Erzsébet bűnösségét. Az ügyész súlyosabb büntetésért fellebbezett, a vádlott és védője enyhítésért; az ügyvéd szerint a büntetés túlzottan súlyos, és kérte az aljas indok minősítés mellőzését is. Az ügyész akkor a szökés-elrejtőzés veszélye miatt indítványozta az előzetes meghosszabbítását.

A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség most ugyanerre hivatkozva javasolja a letartóztatás fenntartását, szerintük a nem jogerős elsőfokú ítéletben kiszabott szabadságvesztés hosszú tartamára figyelemmel változatlanul fennáll a szökés és az elrejtőzés veszélye. A kényszerintézkedésről és az elsőfokú ítélet ellen bejelentett fellebbezésekről a Szegedi Ítélőtábla fog dönteni.

Borítóképünk archív felvétel.