Illegális bevándorlás - csütörtöki események

17.12
Mintegy ötezer menekült érkezhet Szlovéniába

A következő napokban mintegy ötezer menekült érkezik Szlovéniába az előrejelzések szerint - közölte a Szlovén Vöröskereszt csütörtökön.
"Segítségre lesz szükségünk Szlovénia és mindenki más részéről, aki megérti a háború sújtotta területekről menekülő emberek szenvedését" - tudatta a szervezet. A tájékoztatás szerint a vöröskereszt ötezer ember ellátásához elegendő készlettel rendelkezik, de ezen felül szükségük van még élelmiszerre és pénzre.
Az utóbbi hetekben számos szlovén segélyszervezet adománygyűjtésbe kezdett a menekültek számára.

Miközben Szlovéniában nagy erőkkel dolgoznak az ország felé tartó menekültek fogadását szolgáló infrastruktúra felállításán, a ljubljanai kormány arra számít, hogy Horvátország fel fogja tartóztatni a migránsok nagy részét. Szlovénia arra számít, hogy Horvátország "betartja EU-tagállami kötelességeit", ami azt jelenti, hogy a "menekültek többségének ott kell maradnia" - mondta Sefic Bostjan szlovén belügyi államtitkár csütörtökön.

Szlovénia a migrációs válság miatt szerdán ideiglenes határellenőrzést vezetett be a Magyarországgal közös határán. Az Ausztriával, Olaszországgal és Horvátországgal is határos Szlovénia, amely része a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetnek, menekültáradatra számít a magyar-szerb határ lezárása miatt.

Az úgynevezett "nyugat-balkáni útvonalat" választó migránsok többsége korábban a szerb-magyar határt átlépve utazott tovább Észak- és Nyugat-Európa felé. A szigorított magyar határvédelem miatt azonban változóban van a migránsok útvonala, Szerbia felől egyre többen Horvátországon és Szlovénián keresztül próbálnak továbbutazni.

17.07
Nem használ az autonómiatörekvéseknek a migránsválság

Kelemen Hunor szerint nem használ az erdélyi magyarok autonómiatörekvéseinek az Európára nehezedő migránsválság.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke erről Marosvásárhelyen beszélt csütörtök délután, a helyi Bernády György Közművelődési Alapítvány által szervezett kétnapos autonómiaszemináriumon, amelyen az RMDSZ vezetői román és magyar értelmiségiekkel folytattak párbeszédet a kulturális és területi autonómia kérdéseiről.

Kelemen Hunor úgy vélte, hogy a bevándorlási hullám által keltett nacionalizmus- és xenofóbiahullám egyre nehezebbé teszi az őshonos kisebbségek harcát a különböző autonómiaformák eléréséért. Úgy vélte, a jogok kiterjesztéséről ennek ellenére beszélni kell. Kijelentette: az RMDSZ taktikai kérdésnek tekinti, hogy mikor terjeszti be a román parlamentben a székelyföldi autonómiatervezetét. Hozzátette: el kell kerülni, hogy egy ilyen törvénykezdeményezés miatt az RMDSZ elszigetelődjék a romániai politikában.

Kelemen Hunor megállapította, Romániában az ország 2007-es EU-csatlakozása óta leállt a kisebbségi jogok bővülésének folyamata.
"Románia 2007-ben téves úton indult el, és azóta is azon halad" - jelentette ki az elnök. Hozzátette, a román kormányok azt érzik, hogy olyan nemzetközi szervezetekhez sikerült csatlakozniuk, amelyek nem kérik számon a csatlakozás előtti vállalásaikat. Kelemen Hunor azt is aggasztónak találta, hogy a román külügyminisztérium 2011 óta ismét belügynek próbálja beállítani a kisebbségi kérdést. 
Megjegyezte, 2007 óta csupán a 2011-ben elfogadott oktatási törvényben sikerült bővíteni a kisebbségi jogokat, de ezt a törvényt sem alkalmazzák a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE).

Borbély László, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia másfél éve adós annak a jelentésnek az elkészítésével és benyújtásával, amelyben a regionális és kisebbségi nyelvek chartájának ratifikálásakor vállalt kötelezettségei teljesítéséről számol be.
Frunda György, a román miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója kijelentette, a jelenlegi körülmények között nem lehet elérni, hogy nemzetközi nyomás nehezedjék a román kormányra az autonómia ügyében.

Kijelentette: az RMDSZ-nek le kellene vennie napirendről a székelyföldi autonómiatervezetét, mert elfogadtatásának semmi esélye nincs a közeljövőben, és helyette a romániai régiók kialakítására kellene koncentrálnia. Hozzátette, ha sikerülne egy magyar többségű régiót kialakítani, nem lenne zavaró, ha ez a régió ugyanazokkal a jogkörökkel rendelkezne, mint az ország többi régiója.
Gabriel Andreescu, a Bukaresti Tudományegyetem politológia-professzora úgy vélte, segítené a magyar közösség autonómiaküzdelmét, ha az autonómiát a magánélethez való jognak egy közösségre való kiterjesztéseként értelmezné.

16.53
A szerb állami médiatársaság magyar rendőrök megbüntetésére szólított fel

A szerb állami rádió és tévé (RTS) felszólította csütörtökön a magyar hatóságokat, hogy büntessék meg azokat a magyar rendőröket, akik a médiatársaság szerint előző nap bántalmazták az RTS forgatócsoportját a régi röszkei határátkelőnél a migránsokkal vívott összetűzés során.

Az RTS szerint egy riporternőjét, egy operatőrét és egy hangtechnikusát bántalmazták a magyar rendőrök. A társaság közleményében elismerte, a forgatócsoport tagjai nem sérültek meg komolyan, de - mint fogalmazott - a helyzet "kellemetlen" volt számukra.
A társaság reményét fejezte ki, a világ közvéleménye reagál "az igazságról szóban és képben tudósítókat ért brutális támadásra".

Az RTS bejelentette, hogy Szerbia Budapesten akkreditált nagykövetének küldendő üzenetben is hangot ad tiltakozásának, továbbá tájékoztatja az incidensről a Belgrádban akkreditált diplomáciai testületet és az Európai Műsorsugárzók Szövetségét.

16.37
Szijjártó Péter visszautasította a Magyarországot ért bírálatokat

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter visszautasította a Magyarországot ért bírálatokat csütörtökön.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium MTI-hez eljuttatott közleményében a magyar diplomácia vezetője reagálva Martin Schulz, az Európai Parlament elnökének reggeli nyilatkozatára hangsúlyozta: Magyarország azon kevés európai uniós tagállamok közé tartozik, amelyek nevén nevezik az EU történelmének legnagyobb kihívását, és hatékony, ésszerű javaslattal rendelkezik annak kezelésére.
Magyarország ezért azt kezdeményezi, hogy közös európai erővel védjék meg Görögország külső határait, és biztosítsák a törökországi, jordániai, libanoni és iraki menekülttáborok finanszírozását - emlékeztetett.

Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter szavait illetően közölte: szerdán a röszkei határátkelőhelynél brutális támadás érte a magyar rendőröket.
Agresszív bevándorlók egy csoportja hosszú időn keresztül kövekkel és betondarabokkal dobálta Szerbia területéről a magyar rendőröket. A támadás során 14 magyar rendőr sérült meg. Ha a szerb rendőrség idejében közbeavatkozott volna, elejét vehette volna ennek a brutális támadásnak, és akkor minden bizonnyal elkerülhető lett volna újságírók sajnálatos sérülése is - közölte.

A külügyi tárca vezetője arra is kitért: meglepi Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter kritikája, hiszen Magyarország az eddigi egyetlen sikeres megoldást alkalmazza az Európai Unió külső schengeni határának megvédése érdekében.
"Elvárjuk az olasz diplomácia vezetőjétől, hogy ne azokat bírálja, akik betartják a fennálló közösségi jogszabályokat, hanem inkább tegyen meg mindent annak érdekében, hogy Olaszország is az uniós jognak megfelelően járjon el" - hangsúlyozta.

Szijjártó Péter egyúttal azt is közölte: "kikérjük magunknak Dunya Mijatovics, az EBESZ médiaszabadság képviselőjének kritikáját". A miniszter visszautasította az "alaptalan rágalmakat" és sajnálatát fejezte ki, hogy Dunja Mijatovics "nem a valós tények alapján tette meg nyilatkozatát". Magyarországon senki nem fenyegeti az újságírókat, és senki nem akadályozza munkájukat - magyarázta.

16.21
Keményen bírálta az uniós tagállamokat Johannes Hahn

Konkrét országok megnevezése nélkül, de meglehetősen kemény bírálatot fogalmazott meg csütörtökön az európai uniós tagállamokkal szemben Johannes Hahn szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos a menekültválság kezelésével kapcsolatban. Az osztrák politikus rámutatott, hogy a nyugat-balkáni országok tranzitállamok, áldozatok, a térség enklávé az Európai Unióban, oda a migránsok csak úgy tudnak bejutni, ha átkelnek egy uniós tagállam területén.

– Nem kárhoztathatjuk az ottani országokat azért, hogy nem ellenőrzik megfelelően határaikat, miközben saját tagállamaink sem teszik a dolgukat" – szögezte le Hahn.
A biztos közölte, hogy nem fair és nem is elfogadható, ha az európai tagállamok a nyugat-balkáni országok "nyakába varrják" a problémát, a Nyugat-Balkán nem válhat senki földjévé, ahol a menekültek parkolópályára kerülnek.
Világos, hogy ez stratégiai jelentőségű baklövés volna - nyomatékosította Hahn, rámutatva egyúttal, hogy a térségben amúgy is törékeny a politikai helyzet, ezért sem szabad ezeket az országokat túlterhelni.

– Mindkét oldalon hideg fejekre van szükség. Ami nem kell, az a kemény retorika – jelentette ki Hahn, aki szerint a tagállamoknak többet kellene betenniük a közösbe, mert az senkinek a hitelességét sem javítja, hogy miközben újabb és újabb alapok és segélycsomagok összeállítását szorgalmazzák, "az uniós külpolitikát pénzkiadó automataként kezelik", arról nem esik szó, hogy ebbe ők maguk mennyit tesznek bele.
– Néha az az érzésem, hogy az emberek úgy kezelnek minket, mint egy  pénzautomatát, ahol elég tudni a kódot, és már jön is a pénz. De ehhez mindannyiunknak hozzá kell járulni. Az automatából csak akkor jön ki valami, ha előtte valamit be is teszünk" – magyarázta Hahn.

A biztos arra is kitért, hogy nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem veszik ki megfelelően a részüket a menekültválság kezeléséből, világossá téve azt is, hogy az Öböl-menti államokra, az Egyesült Államokra és Kanadára céloz.
– Ez nemcsak európai, hanem nemzetközi probléma – fogalmazott Hahn, sérelmezve azt is, hogy az uniós országok közül 26 nem ajánlott fel forrásokat a szíriai menekültek megsegítésére létrehozott alapba, de sokan nap mint nap követelik, hogy Brüsszel tegyen többet.
Hahn ugyanakkor azt is leszögezte, hogy a pénz nem jelent tartós megoldást, ahhoz politikai rendezésre van szükség Szíriában. Kiemelte, hogy ebben Törökországnak kulcsszerepe van, és Ankara a mintegy kétmillió szíriai menekült befogadásáért is tiszteletet érdemel, akiknek csak mintegy 20-25 százaléka él menekülttáborokban.

Arra a felvetésre, hogy Macedónia Magyarországhoz hasonlóan zárja le a macedón-görög zöldhatárt, a biztos szinte a sodrából kitérve, a hangját is felemelve fogadkozott, hogy személyesen mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Európában ismét "láthatatlan vasfüggöny" emelkedjen.
Az osztrák Hahn elmondta, hogy az irodája falán kint van az arról készült fotó, ahogy Alois Mock és Horn Gyula az osztrák-magyar határon átvágja a vasfüggönyt, és a szögesdrót egy darabját is őrzi, annak bizonyítékaként, hogy Európa képes volt ledönteni a kerítést.
– A vasfüggönyök, kerítések nem illenek az európai szellemiséghez – vélekedett Johannes Hahn bővítési tárgyalásokért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos.

15.38
Szerbia felől ország lezárva, Horvátország felől érkeznek a migránsok

Néhány órája Illocskán jelentek meg Horvátország felől érkező migránsok - értesült olvasóitól a bama.hu. A hírportál tudósítója a helyszínen menekültekkel is tudott beszélni. Elmondásuk szerint horvát rendőrök kísérték őket a határig, és a határ másik oldalán kétezren lehetnek még, akik szintén át akarnak jönni Magyarországra. Elmondták, hogy Németországba szeretnének menni. A bama.hu folyamatosan frissülő tudósítása ITT olvasható.

15.29
Folyamatosan érkeznek a migránsok Horvátországba

Folyamatosan érkeznek a migránsok Horvátországba és a feszültség is egyre nő. Az illegális bevándorlók türelmetlenek és tovább akarnak menni - jelentette a horvát sajtó csütörtökön.
Feszült a helyzet baranyai háromszögben lévő bezdáni-kiskőszegi határátkelőnél. A migránsok nem akarnak regisztrálni, és az Eszék melletti csepényi (Cepin) befogadóállomás is megtelt. A hatóságok most a pélmonostori (Beli Manastir) laktanyát próbálják alkalmassá tenni fogadásukra.
A migránsok megpróbálták áttörni a rendőrkordont, hogy felszálljanak a buszokra, amely tovább viszi őket - tájékoztatta az MTI-t telefonon Sipos Sándor, a Darázsi járás elöljáró-helyettese.

A tovarniki határátkelőnél sem jobb a helyzet. A Vecernji list című horvát napilap szerint a migránsok a tovarniki vasútállomáson azt kiabálták, hogy ha hamarosan nem érkezik vonat, áttörik a rendőrségi kordont.
Az egyik zágrábi befogaóállomáson a hatóságok megpróbálták kiköltöztetni azokat a migránsokat, akik korábban lépték át illegálisan a horvát határt és már több éve ott laknak. Kutinára akarták szállítani őket. Az állomáson lakók WC-papírt dobáltak ki az ablakon, a horvát közszolgálati televízió operatőrét pedig kővel dobta meg az egyik migráns, aki "Mindannyiótokat megöllek!" felkiáltással félmeztelenül rohant ki az épületből. Angela Merkel német kancellár nevét és a Freedom, Freedom (Szabadság, Szabadság) szavakat skandálják - jelentette a Nova Televízió internetes oldalán.

A migránsok mihamarabb szeretnének Zágrábba érni, és onnan továbbmenni Szlovéniába. Szerda éjszaka és csütörtökön 6500 illegális bevándorló érkezett Horvátországba.

15.11
Rendkívüli EU-csúcsot hív össze Donald Tusk

Rendkívüli EU-csúcstalálkozót hív össze jövő szerdára az uniós országok állam-, illetve kormányfői testülete, az Európai Tanács elnöke. Donald Tusk a döntést Twitter-bejegyzésben közölte csütörtökön.

15.02
Magyarország kért, de nem kapott segítséget

Lázár János elmondása szerint Magyarország kért, de nem kapott segítséget az Európai Uniótól ahhoz, hogy be tudja tartani a schengeni egyezményt.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón felidézte, hogy az Európai Bizottság most döntött a 2014-2020 között elosztható forrásokról, Magyarország 65 millió eurót kapott. Hozzátette: Bulgária 71 millió, Olaszország és Görögország 500-500 milliót eurót kapott a helyzet kezelésére.
Lázár János nem tartja méltányosnak a német kritikákat, hogy Magyarország miért nem kért segítséget.
Ismertetése szerint Magyarország 200 millió eurót költött a védekezésre az adófizetők pénzéből, miközben 65 millió eurót kap hét év alatt az EU-tól.

14.51
Lázár: a határzár az egyetlen hatékony védekezés

Az egyetlen hatékony védekezési lehetőségként hivatkozott a határzárra a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján.
Lázár János szerint a szerdai események visszaigazolták a jogi, biztonsági és élőerős határzár létjogosultságát, s jelen pillanatban a sok "európai blabla között" ez a hatékony intézkedés a határ védelme érdekében.

Értékelése szerint az a feltételezés is figyelmet érdemel, hogy a migráció szervezett akció volt, a szerb-macedón határról szervezetten szállították rá a bevándorlókat egy néhány kilométeres szakaszra a déli határon, s a szervezők képesek az útirányt befolyásolni.
A tárcavezető beszélt arról is, hogy "nem boldogító tény", hogy a rendőrségnek erőszakot kellett alkalmazni, mégha az szükséges és arányos is volt. Nincs ok örömre, ünneplésre - fogalmazott, hozzátéve: kifejezetten megrendítőnek tartja a röszkei átkelő környékéről érkező képsorokat.

14.49
Románia továbbra sem támogatja a kötelező befogadási kvótákat

Románia továbbra sem támogatja a kötelező befogadási kvótákat az Európai Unióba érkezett menedékkérők szétosztásánál, és ennek megfelelően fog szavazni az uniós belügyminiszterek jövő heti tanácskozásán - közölte Klaus Iohannis államfő csütörtökön Bukarestben.

A román elnök a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) ülése után elmondta: Románia szolidáris a menekültválság által érintett uniós tagállamokkal, de a kötelező kvótákat nem tartja megoldásnak.
Iohannis szerint az Európai Parlamentben csütörtökön megszavazott javaslat ismeretében nem lehet kizárni, hogy az Európai Unió kötelezni fogja Romániát, hogy az általa felajánlott 1785-ös keretnél nagyobb számban fogadjon be menekülteket.

Ez esetben Bukarest azt tervezi, hogy uniós alapok felhasználásával bővítsék a helyek számát a meglévő menekültbefogadó-központokban, vagy - "szélsőséges esetben" - akár újabbakat is építsenek.

14.42
Ezer fő alá csökkent a Horgosnál várakozó migránsok száma

Körülbelül 600-700, de mindenképpen ezernél kevesebb migráns tartózkodik most már a két horgosi határátkelőhelynél, a legtöbben elindultak Horvátország felé - mondta Lackó Róbert, a magyarkanizsai képviselő-testület elnöke és migrációval megbízott illetékese az MTI tudósítójának csütörtök délután.
Szerda éjfélig körülbelül 3500 migráns kelt útra a magyarkanizsai pihenőhelyről a szerb-horvát határon fekvő Sid és Bezdán felé, azóta további autóbuszok is elindultak.
A migránsok a határról és Belgrád felől is Magyarkanizsára érkeztek előbb, és onnan folytatták útjukat szintén autóbuszokkal Horvátország felé - mondta Lackó Róbert. A pihenőhely csütörtökre kiürült.
Az illetékes becslései szerint estére, de legkésőbb péntekre szinte teljesen kiürülhet a szerb-magyar határzóna. Néhányan bizonyára maradnak majd, de a helyzet normalizálódhat - tette hozzá.

14.36
Migránsoknak segít a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet

Legalább hatszáz, Horvátország felé tartó migránst látott el a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet a horgos-röszkei határon csütörtök délelőtt.
Révfalvi Dorottya, a segélyszervezet munkatársa a helyszínen az MTI tudósítójának azt mondta: vizet, gyümölcsöt és kekszet osztottak a migránsoknak. A segélyszervezet 600-800, buszra váró migránst látott el négy óra alatt.
A segélyszervezet több helyszínen is jelen van, a korábbi hetekben a röszkei oldalon is ellátta a gyerekeket, a családokat, a nőket és az elesetteket - mondta Révfalvi Dorottya. Hozzátette: mindenkit el tudnak látni, folyamatosan érkeznek az adományok hozzájuk.
Mentők is tartózkodnak a határátkelőhelyeknél, csütörtökön főleg gyerekeket láttak el, akiket lázzal, gyomorfájással vittek hozzájuk. Szerdán több munkájuk akadt, ők látták el azokat a migránsokat, akik a magyar rendőrökkel vívott összecsapásokban megsérültek.

14.34
Tíz embert vettek őrizetbe a röszkei zavargás miatt

Tíz embert vettek bűnügyi őrizetbe a rendőrök azok közül, akik részt vettek szerdán a röszkei határátkelőnél történt zavargásban - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője.
Csiszér-Kovács Viktória elmondta: 22 embert állítottak elő, közülük 15 embert gyanúsítottak meg "tömegzavargás résztvevőiként elkövetett határzár tiltott átlépése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt". Utóbbiak közül vettek őrizetbe 10 embert.

14.30
Németország cseh határára is kiterjesztette a határellenőrzést

Németország cseh határára is kiterjesztette a héten újraindított határellenőrzést, hogy megállítsa az embercsempészetet, és jobban meg tudjon birkózni a menedékkérők növekvő áradatával - jelentette be a német szövetségi rendőrség csütörtökön.
Christian Meinhold szóvivő közlése szerint a keletnémet Szászországot Csehországgal összekötő autópályán kezdtek ellenőrzéseket, és négy embercsempészt már el is fogtak ott.
A berlini vezetés célja a Magyarországról elindult menedékkérők beengedéséről szóló szeptember 5-ei döntés révén megindult tömeges és ellenőrizetlen határátlépés rendezett keretek közé terelése.

14.22
Európa a falak ledöntésére született
Egységes európai migrációs politikát szorgalmazott Matteo Renzi olasz kormányfő csütörtökön azon a sajtótájékoztatón, amelyet Xavier Bettellel, az Európai Uniós soros elnökségét betöltő Luxemburg miniszterelnökével tartott Rómában.
Kijelentette, hogy Európa a falak ledöntésére, nem pedig azok emelésére született.
Az olasz miniszterelnök hozzátette: nagyon fontos azt az üzenetet küldeni, hogy Európa együtt kezeli a migráció kérdését. Matteo Renzi ezért kiemelten szorgalmazta a regisztrációs pontok (hot spot), valamint a migránsok elosztásának vagy visszatoloncolásának közös európai kezelését.


14.13
Kósa: csökken a nyomás, de a probléma még nincs megoldva

Bár a magyar-szerb határon némileg csökken a nyomás, de ezzel nincs megoldva a tömeges népvándorlás problémája, azt az Európai Uniónak közösen kell megoldania, azonban "nem önmagában kvótákkal" - mondta Kósa Lajos, a Fidesz megválasztott frakcióvezetője csütörtökön Velencén, a Fidesz-KDNP kihelyezett frakcióülésének helyszínén tartott sajtótájékoztatóján.

Az első helyen a migrációs válsággal foglalkozó tanácskozás zárónapján Kósa Lajos hangsúlyozta: óriási volt a nyomás Magyarország déli határán, de az állami szervek és a civil szervezetek megfeleltek, kiválóan látták el a feladatukat. A rendőri erők fellépése nem volt aránytalan, sőt sokszor többet is tűrtek annál, mint amit a képek láttán az ember gondolna - mondta.

Közös európai megoldást sürgetve a kormánypárti politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy a javasolt kvótarendszer megoldás helyett újabb kérdéseket vet fel, például azzal kapcsolatban, hogy a kvóta alapján szétosztott embereket hogyan lehet az adott országokban tartani, miközben ők döntő többségében Németországba, Dániába és Svédországba jöttek.
Kiemelte: első helyen az EU határait kell megvédeni. Ha ez valamelyik tagállamnak - jelen esetben Görögországnak - nem sikerül, az uniónak segítenie kell ebben - jelentette ki Kósa Lajos.
A kvótarendszer terve szerinte arra sincs tekintettel, hogy sokkal nagyobb a bevándorlási szándék - sok millió ember jönne Európába -, mint a felvetett legmagasabb kvótaszám.
További kérdésként vetette fel a Fidesz alelnöke, megválasztott frakcióvezetője, hogy mi lesz azokkal, akik nem kapják meg a menekültstátuszt.

13.47
Ellenőrzések várhatók Ausztria Vas megyével szomszédos határszakaszán is

Ellenőrzésekre lehet számítani Ausztria Vas megyével szomszédos határszakaszán is - közölte a megyei rendőr-főkapitányság csütörtökön a rendőrség honlapján.
A tájékoztatás szerint az osztrák hatóságok által bevezetett intézkedések következtében előfordulhat, hogy a közlekedőknek hosszabb menetidővel kell számolniuk, ha Ausztria felé szeretnék elhagyni az országot. Nagyobb torlódás vagy hosszabb várakozási idő eddig nem alakult ki a vasi, illetve az azokkal szomszédos ausztriai határátkelőhelyeken.
A Vas Megyei Rendőr-főkapitányság a közleményben arra kéri a közlekedőket, hogy az osztrákok által végrehajtott időszakos és szúrópróbaszerű ellenőrzésekre való tekintettel mindenkinél legyen személyazonosításra szolgáló okmány, személyi igazolvány vagy útlevél, illetve útnak indulás előtt ellenőrizzék az okmányok érvényességét.

13.34
Elfogták a szír migránsok kirablásával gyanúsított hódmezővásárhelyi férfit

- Elfogták azt a hódmezővásárhelyi férfit, akit négy szír állampolgár szegedi kirablásával gyanúsít a rendőrség - tájékoztatta a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője csütörtökön az MTI-t.     Szenti Szabolcs közölte, a 32 éves hódmezővásárhelyi lakost szerdán fogták el a rendőrök.

A zöldhatárt illegálisan átlépő szír állampolgárokat még július 29-én hajnalban vette fel az autójába egy férfi a társával Szeged külterületén. A gyanúsítottak abban állapodtak meg a négy határsértővel, hogy fejenként 750 euróért elviszik őket Budapestre. Útközben egy fegyverutánzattal a náluk lévő pénz átadására kényszerítették a migránsokat, majd kitették őket Szegeden.
Az autó sofőrjét nem sokkal az eset után Hódmezővásárhelyen elfogták a rendőrök. A két férfi ellen fegyveresen elkövetett rablás bűntettének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.

13.21
Szlovénia részéről szabályosnak tűnik

Első ránézésre úgy tűnik, hogy összhangban áll a schengeni övezet szabályaival, hogy Szlovénia az ellenőrzés ideiglenes visszaállításáról döntött a magyar határon - foglalt állás csütörtökön az Európai Bizottság.
A brüsszeli testület közlése szerint Ljubljana az éjszaka folyamán jelentette be, hogy 10 napra ismét ellenőrizni kívánja a forgalmat a szlovén-magyar határon. A bizottság emlékeztetett arra, hogy a határellenőrzés ideiglenes visszaállítása olyan rendkívüli intézkedés, amelyre a schengeni szabályozás felhatalmazást ad a közérdekre vagy a belbiztonság érdekeire hivatkozó tagállamoknak.

13.12
A román kormány a magyar kerítésépítés ellen foglalt állást

A román kormány szerint nincs összhangban az európai normákkal, hogy Magyarország kerítést épít vagy tervez építeni vele szomszédos országok határain.
A bukaresti kabinet csütörtökön adott ki közleményt erről. Eszerint a magyar hatóságok bevándorlókkal szembeni bánásmódjáról kialakított román álláspont összhangban van az EU tagállamai és szervezetei, valamint egyéb nemzetközi szervezetek által kifejtett állásfoglalásokkal. A közlemény többek között az ENSZ-főtitkárt, az Európai Bizottság szóvivőjét, valamint a szerb és a horvát kormányfőt idézi, akik bírálták a magyar kerítésépítést.

13.03
A magyar állam elsőrendű kötelezettsége állampolgárainak védelme

Az Alapjogokért Központ szerint a magyar állam elsőrendű kötelezettsége állampolgárainak védelme, és a legutóbbi menekültügyi törvénymódosítások összhangban vannak a nemzetközi és uniós előírásokkal.

A központ csütörtökön az MTI-hez eljuttatott összegzésében rámutatott: a jelenlegi védelmi- és biztonságpolitikai válsághelyzetben meghaladottá vált az az emberi jogi dogmatizmus és fundamentalizmus, mely az állam rendvédelmi kötelezettsége és a magyar állampolgárok biztonsághoz való joga elé helyezi harmadik országbeli irreguláris migránsok menedékjogát.
A központ ezért mindenekelőtt megköszöni a rendőrségnek, hogy szerdán Röszkénél megvédték az államhatárt és őrködnek a magyar állampolgárok szabadsága és biztonsága felett.

Mint írták, ahogy a magyar rendőrök szerdai, szükséges és arányos fellépése összhangban volt a vonatkozó hazai jogszabályokkal, úgy a legutóbbi menekültügyi törvénymódosítások is összhangban vannak a nemzetközi és uniós előírásokkal. Utóbbiak kifejezett lehetőséget biztosítanak a tagállamoknak a határon történő, tranzitzónában lefolytatható eljárásokra, míg a genfi egyezmény sokat emlegetett 31. cikke kimondja, hogy a részes államok büntetéssel sújthatják azokat a jogellenes határátlépőket, akik nem közvetlenül olyan területről érkeztek, ahol életük veszélyben volt - rögzítették.

Hozzátették: a magyar rendőrség szerdai fellépése azért volt szükséges és arányos, mert harmadik országbeli, külföldi állampolgárok tömegzavargás résztvevőiként és felfegyverkezve, többrendbeli bűncselekményt elkövetve kíséreltek meg Magyarország területére jutni. A rendőrség alapvető, alkotmányos feladata az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények megakadályozása, az államhatár rendjének védelme, az alaptörvény szerint pedig Magyarország védelmezi állampolgárait. Ez az állam elsődleges kötelezettsége, ezután lehet csak arról beszélni, hogy kit és milyen feltételek fennállta esetén illethet meg menedékjog - mutatott rá a központ.

12.24
Kovács Zoltán: Előre megfontolt támadás érte Magyarországot

Előre megfontolt, tudatos támadás érte szerdán a röszkei közúti átkelőnél Magyarországot és a határt védő magyar rendőrséget - jelentette ki a kormányszóvivő csütörtökön Szegeden.
Kovács Zoltán úgy fogalmazott, olyan brutális támadás történt, amelyre nincsen semmilyen mentség. A kormányszóvivő hazugságnak minősítette, hogy félreértés miatt alakult ki a konfliktus, és cáfolta azokat a sajtóhíreket, melyek szerint a zavargás előtt átengedtek néhány migránst magyar területre.
Hangsúlyozta, a rendőrség arányos választ adott a felfegyverzett migránsok támadására, és nem lépte át a szükséges határokat. A szolgálatot teljesítő rendőrök példásan helytálltak, törvényesen és szakszerűen látták el feladatukat.
Magyarország határozott és elszánt a magyar és uniós határok megvédésére, és nyitott minden előremutató javaslat támogatására - fejtette ki a kormányszóvivő, hozzátéve az unió döntés-előkészítése lassú és tétova.

22 emberrel szemben folyik büntetőeljárás

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója elmondta, a röszkei zavargás miatt 22 emberrel szemben folyik büntetőeljárás határzár tiltott átlépésének gyanújával, és a rendőrség vizsgálja a bűncselekmény minősített esete megvalósult-e.
Ezzel kapcsolatban a kormányszóvivő megjegyezte, a rendőrség azonosított egy hangadót, a támadás egyik szervezőjét, egy szíriai férfit. Esetében a történtek miatt vizsgálják, megállapítható-e a terrorcselekmény gyanúja.

A főtanácsadó közölte, a támadás során húsz rendőr sérült meg, ketten súlyosan, hárman ugyan könnyebben, de ők is kórházba kerültek. Az öt rendőr csütörtökön is kórházi ellátásra szorult.
Bakondi György tájékoztatása szerint, a keddtől hatályba lépett intézkedések következtében nagy arányban csökkent a határsértők száma. Hétfőn 9380 migránssal szemben intézkedtek, kedden ez a szám 367, szerdán 277 volt, csütörtök délelőtt 95 határsértőt fogtak el, közülük 69-et Csongrád megyében.
Határozatlan ideig az utazók nem használhatják a röszkei autópálya-, illetve a közúti átkelőt, valamint az ásotthalmi határátkelőhelyet. Magyarország az elkövetkező napokban a szerb hatóságokkal erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az átkelőket újranyissák, amint ezt a biztonsági helyzet lehetővé teszi.

12.18
A horvát kormány válságtörzset állít fel

Válságtörzset hoz létre a horvát kormány csütörtöki ülésén a menekülthelyzet kezelésére - jelentette a horvát sajtó. A válságtörzs feladata az lesz, hogy koordinálja azoknak a szervezeteknek és intézményeknek a tevékenységét, amelyek a migránsok humanitárius ellátásával foglalkoznak - áll a kormány közleményében. A válságstábot Ranko Ostojic belügyminiszter irányítja.
Eközben a parlamentben ellenzéki képviselők keményen bírálják a kormányt a migránsválság miatt.
A migránsok számának növekedésével egyre több olyan kép is napvilágot látott, amelyen több ezer ember tölti a szabadban az éjszakát a vasúti sínek mellett. Továbbá a vöröskereszt, valamint más karitatív szervezetek is felhívták a kormány és a lakosság figyelmét arra, hogy kifogytak a tartalékokból, és próbáljanak meg utánpótlást biztosítani.

11.59
Százak indultak Horvátország felé, Röszkénél 1500-an lehetnek

Több százan indultak el csütörtökön délelőtt buszokkal és taxikkal a régi horgos-röszkei határátkelőtől Horvátország felé. Körülbelül egy tucat autóbusz, és legalább kétszer ennyi taxi indult el a szerb-horvát határhoz közeli Sid, Zombor és Bezdán felé. A becslések szerint jelenleg körülbelül 1500-an lehetnek a Röszke 1 és Röszke 2 határátkelőnél, illetve az azok közötti füves területen. A korábbi napokban a háromezret is elérte az itt tartózkodó migránsok száma.

Még mindig sokan vannak azonban olyanok, akik azt mondják, kitartanak, kivárnak, remélik, hogy mégis megnyílik a határ. Néhány tucatnyian időnként ülősztrájkot hirdetnek a két határkapu előtt, csendesen tiltakoznak a határzár ellen.

11.35
DK: már csak Orbán Viktor áll az európai megoldás útjában

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint a 120 ezer menekült elosztásáról szóló javaslat európai parlamenti (EP) elfogadásával hivatalossá vált: az európai megoldás készen van, már csak Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll az útjában.
Ezt Molnár Csaba és Niedermüller Péter, az ellenzéki párt EP-képviselői arra reagálva közölték csütörtökön, hogy az EP megszavazta, a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezerre vonatkozó vállalásokon felül - 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam.

A DK-s politikusok közleményükben azt írták: Magyarországnak kötelessége a kvótarendszer támogatása, hiszen csak az lehet képes a menekülthelyzet humánus kezelésére és az európai országok közötti szolidaritás megteremtésére, valamint ez biztosítja Magyarország számára, hogy innen is átcsoportosítsanak menekülteket más tagállamokba.
Molnár Csaba és Niedermüller Péter úgy értékelte, hogy az EP-döntéssel megszületett az európai demokratikus bal- és jobboldal teljes egysége. A DK pedig arra "figyelmezteti Orbánt: vegye észre végre, hogy szembe megy a forgalommal az európai autópályán" - fogalmaztak. 
Az ellenzéki párt követeli a magyar kormánytól, ne tegye kockára Magyarország EU-s forrásait és schengeni tagságát, és a jövő heti EU-csúcson szavazzon igennel a közös európai javaslatra - olvasható a közleményben.

11.28
DK: Orbán Viktor mindenkit provokál

A Demokratikus Koalíció (DK) szerint Orbán Viktor miniszterelnök menekültpolitikájával mindenkit provokál, a magyar emberek mellett a szomszédos és más európai partnerországokat, valamint a nemzetközi közvéleményt is.
Vadai Ágnes, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője csütörtökön, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, a kormány szándékosan nem akarja megoldani ezt a problémát.
Szerinte például a kabinet szerdán szándékosan provokálta ki a Röszkén történt erőszakot, annak bemutatására, hogy a Nyugat rossz úton jár liberális hozzáállásával.
Vadai Ágnes hangsúlyozta, további kerítésépítés és diplomáciai konfliktusok helyezett kormányzati hátraarcra, továbbá közös európai és magyar megoldás kialakítására van szükség a menekültkérelmek feldolgozásának felgyorsítására. Ennek érdekében pedig Magyarországnak segítséget kellene kérnie az ENSZ menekültügyi főbiztosságától és az EU-tól is - tette hozzá.

11.27
Szijjártó javaslatokat tett az uniós biztosnak a válság megoldására

AZ EU-nak haladéktalanul létre kell hoznia egy olyan európai erőt, amely képes Görögország határainak megvédésére, továbbá az uniónak kellene finanszíroznia egyes közel-keleti országokban lévő menekülttáborokat - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten.

Szijjártó Péter - a Pintér Sándor belügyminiszterrel és Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztossal közösen tartott - sajtótájékoztatóján kiemelte: a magyar kormány nevében arra tett javaslatot, hogy az EU hozzon létre egy európai erőt a görög határok megvédésére. Ennek érdekében Magyarország kész a nemzeti szerepvállalásra, rendőröket, katonákat és pénzt is adna.
Hozzátette, a háborús zónából menekülők érdeke, hogy az otthonukhoz legközelebb várják ki, amíg a háború véget ér, ezért az uniónak át kellene vennie a törökországi, jordániai és libanoni menekülttáborok finanszírozását, és ott új táborokat is létrehozhatna, ha kell. Ezekben az esetekben kell kvótákat alkalmazni, mert ekkor van értelme - hangoztatta Szijjártó Péter. Ha EU-n kívül nem találnak megoldást, egyáltalán nem lesz megoldás a válságra - mondta.

 külügyminiszter szerint a közös menekültügyi rendszer nem volt felkészülve - bár nem is lehetett - a népvándorlásra, arra, hogy egyszerre érkeznek menekültek és gazdasági bevándorlók, köztük olyanok, akik elutasítják a nemzetközi jogszabályokat és az együttműködést.
Úgy látja, elhúzódó válságról van szó, amelynek kimeríthetetlen tartalékai vannak, emberek több tízmilliós nagyságrendjéről van szó.

Bizarr és megdöbbentő

Szijjártó Péter kitért a Magyarország déli határánál szerdán történtekre adott nemzetközi reakciókra is. "Bizarr és megdöbbentő", ahogy a nemzetközi politikai élet és a nemzetközi média egyes szereplői interpretálták az eseményeket, ahogy a nemzetközi politika egyes megbecsült szereplői azok oldalára álltak, akik órákon át dobálták a rendőröket kövekkel és betondarabokkal - fogalmazott. Akik így nyilatkoztak, azok biztatást adnak ezeknek az embereknek, és felelősséggel tartoznak, ha megismétlődnek ezek az események - jelentette ki. Hozzáfűzte: felelőtlen nyilatkozatok vezettek az EU legsúlyosabb kihívásához is, amellyel most szembenézünk.

A miniszter kiemelte: bármilyen kritika érje is az országot, Magyarország ilyen agresszív embereket a területére sosem enged be, még átutazni sem. Magyarország megvédi a határait, bármilyen felháborító reakciókat kapjon bárkitől a nemzetközi politikai életben - közölte.

Dimitrisz Avramopulosz arra kérte Magyarországot, folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni.

Pintér Sándor azt hangsúlyozta: Magyarország kész az együttműködésre, és erre a kihívásra csak közös európai válasz adható. A belügyminiszter egyértelműnek nevezte, hogy egy ország nem tud megbirkózni ezzel a problémával, megfelelő utat, közös megoldást kell találni.
Kitért arra, hogy vannak nagyon sokan, akik menekültként érkeznek, mert hazájukban fegyveres harcok vannak és az életüket kockáztatják. Ugyanakkor sok problémát okoz, hogy ezekhez az emberekhez, a menekültstátusukat kihasználva nagyon sokan illegális migránsként, gazdasági menekültként csatlakoznak - mondta.

A belügyminiszter megköszönte az Európai Unió támogatását, majd hozzátette: Magyarország a külső határok védelmére és a menekültek ellátására több mint 200 millió eurónyi összeget fordított.
Hangsúlyozta: az uniós külső határokat Magyarország szeretné megvédeni annak érdekében, hogy a belső határok - és ezáltal a közösség egyik legnagyobb vívmánya, az utazás szabadsága - megmaradhassanak.

Dimitrisz Avramopulosz a sajtótájékoztató után látogatást tesz a bicskei befogadóállomáson Pintér Sándor belügyminiszterrel és Végh Zsuzsannával, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal főigazgatójával együtt.

11.23
Az LMP európai szintű megoldást szorgalmaz

Az LMP a menekültválság kezelésére egységes európai megoldást szorgalmaz, amelynek része a közös tranzitállomások kialakítása, a biztonságos országok körének meghatározása, kapcsolatfelvétel a tranzitútvonalak országaival és a kitoloncolási egyezmények újratárgyalása velük.
Gál József, a párt szóvivője csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján bírálta a kérdés tagállami szintű kezelését. Úgy ítélte meg: Magyarország a szeptember 15-én életbe lépett intézkedésekkel nem megoldotta, hanem a szőnyeg alá söpörte a menekültkérdést, és ha minden tagállam hasonló megoldásokat vezet be, az útvonal ismét felénk terelődik.

Az LMP elnökségi tagja szerint a problémák súlyosbodását csak egységes uniós fellépéssel lehet elkerülni, ehhez pedig forrást kell biztosítani. A politikus azonnali kapcsolatfelvételt sürgetett a pakisztáni és a bangladesi kormánnyal, és azt mondta: a NATO-nak kellene védenie a török, a libanoni és a jordániai menekülttáborokat.

Az LMP több segítséget vár Törökország számára az uniótól és Észak-Amerikától - tette hozzá -, és ismételten szorgalmazta az uniós menekültügyi rendszer egységesítésének szükségességét. Szerinte biztosítani kell azt is, hogy a tagállamok ne földrajzi elhelyezkedésüknek, hanem gazdasági erejüknek megfelelően vegyék ki a részüket a probléma kezeléséből, de ugyancsak rámutatott az Egyesült Államok és Kanada felelősségére is.
Az LMP szerint az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak közös nemzetközi fejlesztési stratégiát kellene kidolgoznia a kiinduló országok célzott támogatására.

11.08
Lemondott a német bevándorlási és menekültügyi hivatal elnöke

Lemondott csütörtökön a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) elnöke, Manfred Schmidt személyes okokkal indokolta döntését. A szövetségi belügyminisztérium felügyelete alá tartózó hivatalt az utóbbi hetekben sok bírálat érte, amiért nem sikerült jelentősen felgyorsítani a menekültügyi eljárásokat. Jelenleg átlagosan 5,4 hónap alatt hoznak döntést egy-egy ügyben, a feldolgozatlan menedékjogi kérelmek száma pedig 280 ezer körül van.

10.54
Az EP megszavazta a 120 ezer menekült elosztásáról szóló javaslatot

Megszavazta az Európai Parlament (EP) csütörtökön azt a javaslatot, amely arról szól, hogy a legnagyobb migrációs nyomásnak kitett országoktól - a korábbi, 40 ezer főre vonatkozó vállalásokon felül - 120 ezer menekültet vállaljon át a többi uniós tagállam.
z Európai Bizottság indítványában a javasolt kedvezményezett országok között Olaszország és Görögország mellett Magyarország is szerepel.
Az EP brüsszeli ülésén ugyan nagy többséggel fogadta el az előterjesztést, de arról jövő kedden még tárgyalniuk kell az uniós országok belügyminisztereinek.

10.51
Visszaáll a vonatközlekedés Ausztria és Magyarország között

Péntektől visszaáll a vonatközlekedés Ausztria és Magyarország között - közölte az osztrák vasúttársaság (ÖBB) csütörtökön. Túlterheltségre hivatkozva az ÖBB szeptember 10-én függesztette fel a két ország közötti vasúti járatokat.

10.44
Magyarországnak folytatnia kell az együttműködést az EU-val

Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos arra kérte Magyarországot, hogy folytassa az együttműködést az EU-val, hogy közös és tartós megoldást találjanak a jelenlegi válságra, mert az nem fog rövid időn belül megoldódni.

 Az uniós biztos a magyar kormány tagjaival folytatott egyeztetéseit követően, a Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszterrel közösen tartott budapesti sajtótájékoztatóján csütörtökön megerősítette korábbi nyilatkozatát, amely szerint "Magyarország nincs egyedül". Nehéz időket él át minden európai ország, és az nem jelent megoldást, ha a probléma egyik országból a másikba tevődik át - mondta.
Megjegyezte: nem mindig értenek egyet a Magyarország által alkalmazott módszerekkel, a "falak" ideiglenes megoldást jelentenek, mert azt a célt szolgálják, hogy más irányba tereljék a bevándorlók áramlatát.

10.00
Hat év börtönre ítéltek egy olasz embercsempészt

Gyorsított eljárásban hat év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek egy olasz embercsempészt Budapesten - közölte a fővárosi főügyész. Ibolya Tibor tájékoztatása szerint az olasz állampolgárságú férfi néhány héttel ezelőtt kilenc szír állampolgárt fejenként ötszáz euróért próbált Ausztrián keresztül Németországba csempészni. Volt egy bűntársa, az ő kiléte azonban még ismeretlen.
A szíreknek a fuvart szervező férfiről és a fuvart ténylegesen teljesítő vádlottról már konkrét információik voltak, amikor Budapestre érkeztek. A sofőrt és utasait nem sokkal az indulás után a XIV. kerületben fogták el a rendőrök.

Az olasz férfit két rendbeli vagyoni haszonszerzés végett, több személynek segítséget nyújtva, üzletszerűen és bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntette miatt a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség bíróság elé állította. A Pesti Központi Kerületi Bíróság pedig hat év letöltendő börtönbüntetésre ítélte és hat évre kiutasította Magyarországról, továbbá elkobozta a bűncselekmény elkövetéséhez használt gépkocsit, GPS-készüléket és a külföldiektől átvett mintegy ötezer eurót.
Az ítélet még nem jogerős, a másodfokú eljárás befejezését a vádlott előzetes letartóztatásban várja.

09.48
Egyre több busz és taxi indul Horgosról a horvát határ felé

Csütörtök reggel négy autóbusz indult a horgos-röszkei határátkelőhelyről a horvát határ felé, ezenkívül az átkelőnél egyre több taxis is várakozik.
A taxisok azt mondják, oda szállítják a migránsokat, ahová csak akarják, akár Horvátország határáig is. A jelek szerint lesz is munkájuk, egyre több migráns csomagol, és dönt úgy, hogy máshol próbál szerencsét.

Mindkét horgos-röszkei határátkelőhelyen nyugodt a helyzet, az M5-ös autópályán lévő határkapu előtt mintegy húsz férfi ült le, nem nyilatkoznak az újságíróknak. Sokan tanácstalanul várakoznak sátraik előtt, nem tudják, merre induljanak.
A két határátkelő közötti sátortáborban is tanácstalanság tapasztalható, időnként egy-egy férfi elindul a régi horgos-röszkei, úgynevezett Horgos 2 átkelő felé, hogy megnézze, történt-e változás, de a határ továbbra is zárva van, és most már a szerb rendőrök sem engedik a migránsokat a kerítés közelébe.

09.46
Egyetértésére van szükség

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának docense szerint a szíriai háború és a migrációs nyomás rendezésében csak rövid távú, ráadásul meglehetősen költséges megoldást jelentene a menekültek ott tartása. Kaiser Ferenc, az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorfolyamában azt mondta: a hosszú távú megoldást az jelentené, ha a szíriai konfliktusban valamilyen módon érintett államok között kialakulna valami egyezség, és találnának valakit, aki képes működtetni egy államot.

Az egyetemi docens kifejtette: Szírián belül van egy etnikai és egy vallási alapú polgárháború. Ebben számos vallási frakció, törzs, klán érintett, és mindegyiknek megvan a maga fegyveres szervezete. Ők is igyekeznek területeket, gazdasági érdekeltségeket, például olajmezőket szerezni.
Emellett más országok is érintettek részben tanácsadókkal, részben szövetségesként, illetve aktívan a harcokban, továbbá számos állam a hozzájuk érkező menekültek miatt vált érdekeltté a konfliktus rendezésében. Valamilyen szinten érintett Törökország, Izrael, Libanon, Kína, Ausztrália, az Európai Unió, valamint Oroszország és az Egyesült Államok is - sorolta Kaiser Ferenc.
Azt mondta: Szíriában patthelyzet alakult ki, amelynek jelenlegi "nyertese" az Iszlám Állam.

Az egyetemi docens kitért arra is, hogy az Arab tavasz előtt az Aszad-rezsim működő diktatúra volt. Kiemelte továbbá, hogy a demokrácia ebben a világban nem értelmezhető, legalábbis nem úgy, ahogy nálunk. A szakértő felidézte, hogy a demokrácia építését célzó amerikai koncepció Afganisztánban és Irakban sem szerepelt "túl fényesen".
Az NKE docense úgy véli, rövid távon jelenthet megoldást, ha megpróbálják ott tartani azokat, akik elmenekülnének. Felhívta a figyelmet viszont arra, hogy az is meglehetősen sokba kerül, ha ott helyben hoznak létre menekülttáborokat.

Kaiser Ferenc szerint hosszú távon az jelentené a megoldást, ha Szírián belül véget érnének a harcok. Ehhez viszont valamennyi érintett szereplő egyezségére lenne szükség, továbbá arra, hogy találjanak egy "diktátort", akik képes fenntartani a rendet és felépíteni egy működő államot - mondta.
A szakértőt ahhoz kapcsolódva is kérdezték az M1-en, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett orosz partnerével, Szergej Lavrovval. Az amerikai diplomácia szerint Kerry rámutatott, hogy Damaszkusz Moszkva általi támogatása aláássa a közös célt, a szélsőségesség elleni harcot, "ha egyúttal nem összpontosítunk továbbra is arra, hogy valódi politikai átmenet útján találjuk meg a megoldást a szíriai konfliktusra". Az amerikai diplomácia vezetője megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét, hogy egy több mint hatvan országból álló koalícióval harcoljon az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet ellen.

09.40
Magyarország átadja a tapasztalatait

Magyarország összegyűjti a migrációs válsággal kapcsolatos, az elmúlt két és fél hónap során összegyűlt tapasztalatait, és egyebek mellett ezek átadásával segíti Horvátországot és Szlovéniát - mondta az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió 180 perc című műsorában.
Soltész Miklós a 180 percben közölte: a karitatív szervezetek most is a határon túl segítik a többi érintett országot.

Az államtitkár kitért arra is, Pintér Sándor belügyminiszter és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere megegyezett abban, hogy a határon dolgozó rendőrök és családjuk helytállását Erzsébet-utalványokkal fogják honorálni, hogy a rendkívüli terhelést ki tudják pihenni.
Soltész Miklós az M1-en arról is beszélt: a kormánynak a karitatív szervezetekkel és nagyegyházakkal együtt a helyben segítés lesz a feladata, illetve az, hogy "helybe" juttassák el a támogatást. Ez a támogatás "előbb-utóbb pénzbeli támogatást jelenthet majd, gondolok itt a szíriai, libanoni és iraki keresztényekre" - fogalmazott.

09.27
Öt és fél ezer migráns érkezett Horvátországba

A vártnál is több, összesen öt és fél ezer migráns érkezett Horvátországba csütörtök reggelig - jelentette a horvát sajtó csütörtökön.
Ranko Ostojic belügyminiszter szerdán éjszaka újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy jelenleg ellenőrzés alatt tartják a határt, de ha nagyobb migránshullám érkezik Szerbiából, akkor teljesen más módszert kell alkalmazniuk. "Ez azt jelenti, hogy az Európai Uniónak hot spotokat kell építeni, hogy ott regisztrálják őket, még mielőtt a migránsok Horvátországba jönnének" - mondta.

A migránsok egy részét az éjszaka folyamán már Zombor felé irányították a szerb hatóságok a horvátok kérésére, a vajdasági Bácsbezdán és a horvátországi Kiskőszeg (Batina) határátkelőre. Ez már a Baranyai háromszög, amely a magyar határ túloldalán fekszik.
Sajtóbeszámolók szerint szerda este még buszokkal szállították az embereket a tovarniki határátkelőről a befogadóállomásokra, éjszaka vonat is indult, amely 800 migránst szállított el. A 24 sata című napilap szerint azonban új vonatok és buszok nem érkeztek a határátkelőre, ahol már több ezren gyűltek össze.
A lap újságírója szerint a helyzet "kezd ahhoz hasonlítani, amit Szerbiában és Magyarországon lehetett látni". A tovarniki vasútállomáson egyetlen mobil WC áll rendelkezésre a migránsoknak, és egyetlen csap van, amelyből ihatnak, és amely előtt folyamatos a sor.

Vesna Pusic külügyminiszter szerdán a késő esti híradóban arról beszélt, hogy Horvátország néhány ezer menekülttel még meg tud birkózni, de több tízezerrel már nem. A műsorvezető kérdésére, mit fog akkor tenni a kormány, ha az illegális határsértők száma folyamatosan nő, azt válaszolta, segítséget kérnek az EU többi országától.
A menedékkérők azután indultak meg az általuk eddig elkerült Horvátország felé, hogy a magyar hatóságok a magyar-szerb határon - amelyen keresztül az elmúlt hónapokban több mint 160 ezer határsértő lépett magyar területre - kedden határzárat léptettek életbe.

Horvátország területére lépve a migránsok egyúttal az Európai Unió területére is léptek, bár nem jutottak be a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, amelynek a Horvátországgal szomszédos Magyarország és Szlovénia is tagja.

09. 17
Három kilométeresre nőtt a kamionsor csütörtök reggelre a tompai szerb-magyar határátkelő magyar oldalán azt követően, hogy a magyar hatóságok a migrációs válság miatt lezárták mind a Röszke 1, mind a Röszke 2 határátkelőt.
A határátkelőről az látszik, hogy Szerbia irányából is hosszú sorban állnak a kamionok és teherautók belépésre várakozva.
Ugyanakkor a személyforgalom zavartalan. Csupán két-három személyautó várakozott ki-, illetve belépésre - látta az MTI tudósítója.
Az MTI tudósítója azt tapasztalta, hogy Szerbia felől hét kilométeres kamionsor alakult ki a tompai határátkelőnél, a kamionsor vége a Szabadka várostábláig ér.

A rendőrség tartja a határt

A rendőrség tartja a határt - mondta a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel a Kossuth Rádió 180 perc című adásában. Szijjártó Péter arra reagált, hogy migránsok szerda délután bedöntötték az átkelőkaput a Röszke 2 határátkelőnél és megpróbáltak bejutni Magyarországra.
Szijjártó Péter azt mondta, hogy bevándorlók egy rendkívül agresszív csoportja órákon keresztül háborítatlanul dobálta a magyar rendőröket, akik természetesen felléptek. "Szerintem nincs olyan épeszű magyar ember, aki azt gondolná, hogy ezeket az agresszív embereket Magyarország területére be kéne engedni, akárcsak átutazási céllal is" - fogalmazott.
Megemlítette, tizennégy rendőr megsérült a támadás során.

Szijjártó Péter az M1 aktuális csatorna reggeli műsorában arról beszélt, hogy korábban olyan "nem nagyon adódott", hogy két közép-európai ország határán "ilyen brutális fellépést" kíséreljen meg bevándorlók egy csoportja. Ennek a számlájára írják a szerb rendőri bevetések késlekedését - tette hozzá.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a magyar-szerb együttműködés "kiváló minőségét meg tudjuk őrizni".
A magyar-román határon, a magyar-szerb román hármashatártól húzódó kerítés megépítésének előkészítéséről a miniszter elmondta, hogy a korábban említett észszerű hosszúság körülbelül 70 kilométert jelent.

A szerdai összecsapások után nyugodt volt az éjszaka Horgoson

Késő este és a kora éjszaka migránsok kisebb csoportja tiltakozott és kiabált az M5-ös autópályán fekvő horgos-röszkei határkapunál (Röszke 1), ám később ők is lecsendesedtek.
A Röszke 2 régi átkelőnél - ahol szerdán a migránsok áttörték a kaput - nem támadtak újra a magyar rendőrökre, a szerb rendőrök ugyanis távol tartják a migránsokat a határtól. A Magyar Szó című újvidéki napilap helyszíni tudósítójának beszámolója szerint szerda este egy migráns kiabálni kezdett a sorfalat álló szerb rendőrökkel, és azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja magát, ha nem sikerül átjutnia a határon.

A Röszke 2-nél történt támadás után Nebojsa Stefanovic szerb belügyminiszter megerősítette a rendőri jelenlétet a helyszínen azért, hogy - mint mondta - ne történhessen a szerdaihoz hasonló újabb incidens.

ORFK: családokat egyesítettek újra a rendőrök Röszkénél

Olyan külföldi családokat egyesítettek újra a rendőrök szerdán Röszkénél, amelynek tagjai a közúti határátkelőnél veszítették el egymást.
Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) csütörtök reggeli közleménye szerint a magyar-szerb államhatár szerb oldalán "feltorlódott, agresszívvé vált tömeg támadását követően családok veszítették el egymást egy rövid időre a Röszke II. közúti határátkelőhelyen" szerdán.

A három, előzetes orvosi vizsgálaton is átesett családtagot - anyákat, gyermekeiket és egy tizenöt éves fiút - Balogh János, az országos rendőrfőkapitány helyettese kísérte be a röszkei tranzitzónába, ahol találkozott Szerbia szociális miniszterével - írták. A közlemény szerint a vezérőrnagy azt kérte Aleksandar Vulintól, gondoskodjon arról, hogy a három család tagjai visszajussanak hozzátartozóikhoz.
A családjuktól elszakadtak tolmács segítségével elmondták, hogy nem követtek el jogsértést ellenük, és köszönetet mondtak a magyar rendőröknek - áll a közleményben.

Tizenhárom eljárást kezdeményezett az ügyészség

Tizenhárom újabb migráns bíróság elé állítását kezdeményezte a Szegedi Járási Ügyészség határzár tiltott átlépésnek bűntette miatt - tájékoztatta a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője csütörtökön az MTI-t.

Szanka Ferenc emlékeztetett, szerdán kilenc ügyben már jogerős ítéletet hozott a Szegedi Járásbíróság, valamennyi vádlottat az ügyészi indítvánnyal egyezően kiutasítva Magyarország területéről.
A 13 vádlott kedden kora este, illetve szerdán dél körül Röszke, valamint Mórahalom külterületén lépte át illegálisan a szerb-magyar határt. A kerítést nem rongálták meg, mert a mások által korábban vágott lyukon keresztül másztak át. Az öt iraki, két pakisztáni, egy afgán és öt szír állampolgárt a rendőrség őrizetbe vette. A bűncselekmények elkövetését valamennyien elismerték. A vádlottak ügyében soron kívül, gyorsított eljárásban dönt a Szegedi Járásbíróság - tudatta a csoportvezető ügyész.

Balog Zoltán: a magyarok nem változtak meg

A magyar ma is ugyanaz a nép, amely 25 éve befogadta a keletnémet menekülteket, és a délszláv háború elején elsőként segítette a széteső Jugoszláviából menekülő embereket - jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ARD német országos köztelevízió szerda késő este sugárzott politikai vitaműsorában.

A miniszter kiemelte, hogy a magyar emberek nem változtak meg, a jelenlegi válsághoz való viszonyulásukat és a "kulturális egyensúly" megmaradása iránti aggodalmukat pedig nem lehet megérteni a kelet-európai történelem ismerete nélkül.
Balog Zoltán az Anne Will című műsorban a muzulmán vallású emberek befogadása körül kialakult vitával kapcsolatban hangsúlyozta: a politikai üldözöttek befogadása vallástól, származástól függetlenül jogi és erkölcsi kötelesség. Magyarország ennek a kötelességnek eleget is tesz, és az utóbbi években több ezer muszlimot fogadott be.

Ugyanakkor tiszteletben kell tartani, ha egy ország azt igényeli, hogy határain belül ne változzék mindaz, ami történelmileg, kulturálisan kialakult. Magyarország szeretne ezzel a jogával élni - mondta a miniszter.
A válság nem magyar, hanem európai probléma, és a magyar kormány ugyan "keményebb" megoldásokkal igyekszik hozzájárulni annak megoldásához, de mindenben betartja az uniós és a nemzetközi jogi előírásokat - tette hozzá Balog Zoltán.

Kiemelte: különbséget kell tenni üldözöttek és az Európai Unióba a jobb élet reményében igyekvő emberek között, és minden tagországnak biztosítani kell a lehetőséget, hogy eldöntse, befogad-e embereket az utóbbi csoportból, vagy máshogy oldja meg munkaerő-szükségleti, népesedési gondjait.

Az utóbbi hónapok fejleményeiről szólva kiemelte, hogy 200 ezer ember "rohanta le" az országot, az egyes európai fővárosokból kibocsátott "jelzések" pedig tovább növelték a "káoszt", és így nem lehetett valamennyi menekültügyi eljárást lefolytatni, hiszen a legtöbben távoztak. Rámutatott: 95 százaléka mindazoknak, akiket sikerült megkérdezni, azt mondta, hogy tovább akar menni Magyarországról.

A röszkei határátkelőnél szerdán történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta: "Nem mi támadtuk meg ezeket az embereket, hanem ők akartak olyasmit tenni, ami Magyarországon és Európában törvényellenes".
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter a menekültválság kezelésével kapcsolatban úgy vélekedett, az a legnagyobb gond, hogy Magyarország nem kért támogatást az Európai Bizottságtól. Nem Magyarország által okozott problémáról van szó, de a gondokat uniós támogatással kezelve másmilyen képek jelennének meg a sajtóban a magyarországi állapotokról - mondta.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter hangsúlyozta: minden kritika mellett soha nem felejti el a magyarok hozzájárulását a német egység helyreállításához.
Elmondta: helyes törekvés a külső határok védelme, de ügyelni kell a "mértékre, a módszerre, az eszközökre és az arányosságra", ez pedig nem sikerült.
Hozzátette: nyilvánosan és nem nyilvánosan számos alkalommal ajánlottak segítséget, azzal a céllal is, hogy ne érhesse bírálat a menedékkérőket befogadó állomásokat, táborokat, de a magyar fél nem élt ezekkel a lehetőségekkel.
Ugyanakkor az is világos, hogy a menekültválságot kiváltó problémák természetesen nem Magyarországon keletkeztek - mondta Thomas de Maiziere.

Heribert Prantl, a Süddeutsche Zeitung című liberális lap belpolitikai rovatának vezetője egyebek között úgy vélekedett, hogy a magyar kormány nyilvánvaló módon megsérti a nemzetközi jogot, a genfi menekültügyi egyezményt, az emberi jogok európai egyezményét és az Európai Unió alapjogi chartáját.
Katrin Göring-Eckardt, az ellenzéki Zöldek parlamenti (Bundestag) frakcióvezetője egyebek mellett arról beszélt, hogy a menekülthullám még az ország újraegyesítése révén történt változásoknál is nagyobb mértékben átalakíthatja Németországot, és csak az ország közösségén múlik, hogy előnyös lesz-e ez a változás.