Hírek

2010.08.05. 07:40

Cséfalvay: minimum 300 milliárdos rejtett hiányt örököltünk

A vállalkozások felszabadítását, versenyképességük javítását ígéri Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára. Meggyőződése, hogy e nélkül nem lesz egymillió új munkahely, növekedés, jólét Magyarországon. Lapunknak adott interjújából az is kiderül, hogy mindehhez a kulcs az új Széchenyi-terv.

Kocsi Margit

- Mekkora a kormány gazdaságpolitikai mozgástere?
- Kisebb a vártnál, de folyamatosan bővítjük. Mindenkinek érdeke, hogy az állam ne vegyen el tőlünk sok pénzt, tisztességesen gazdálkodjon az adóforintokkal, tartsa magát a költségvetési hiánycélokhoz. Bennünket is ezek vezérelnek a gazdaságpolitika alakításakor. Mozgásterünket azonban eleve korlátozta, hogy olyan költségvetést örököltünk, amelyben minimum 300 milliárd forintos beépített rejtett hiány volt. Ha tetszett, ha nem, ennek csökkentése lett az új gazdaságpolitika egyik pillére és a mozgásterünk korlátozó tényezője. Azóta a 300 milliárd lefaragására megtettük a szükséges lépéseket, így sikerült elkerülni az államháztartás összeomlását. A sokat emlegetett 29 pontos akcióterv lényege többek között az, hogy segítségével tarthatóvá válik az idei 3,8 százalékos hiánycél, amelyre még az előző kormány vállalt kötelezettséget.

- Melyik a másik pillér?
- A másik pillér legalább annyira fontos, mint az első: ez a vállalkozások megerősítése, versenyképességük javítása. A mostani uniós költségvetési időszak hátralévő éveiben – 2013-ig – 1000 milliárd forintnyi EU-forrást kívánunk biztosítani a vállalkozásoknak. Ebből 155 milliárd az operatív programokon belüli átcsoportosításokkal már az idén elérhető lesz. A többiről ősszel kezdjük meg a tárgyalásokat az Európai Bizottság illetékeseivel, és abban bízunk, hogy három-hat hónap alatt sikerül megállapodásra jutnunk. A válság miatt ugyanis tarthatatlan az, hogy a 2006-os tervezéskor Magyarország 8000 milliárd forintos hétéves keretének alig 16 százalékát szánták gazdaságfejlesztésre. Fontos belátni: anélkül, hogy ne tennénk komoly lépéseket a versenyképesség érdekében, nem lehet stabilizálni az államháztartás hiányát sem. Tehát ez a megoldás, és nem az állandó kiadáslefaragás, a zsugorodó gazdaság, ezekkel soha nem lehetne kinőni az adósságot, stabilizálni az államháztartás hiányát. Ezekhez viszont négy-öt százalékos növekedés kell, ami nem lehetséges versenyképes gazdaság nélkül.

- Hogyan segít az új Széchenyi-terv a szóban forgó célok elérésében?
- Maga a Széchenyi-terv a kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseit foglalja keretbe. Húszéves távlatra szól, stratégiai program jellege miatt alapvetően különbözik elődjétől, a 2001-es első Széchenyi-tervtől. Világosan megfogalmazza, mi mindent kell tenni a versenyképesség javítása érdekében. Tartalmazza az adócsökkentést, így a társaságiadó-teher mérséklését. Ütemezi az adónemek számának csökkentését. Magyarországon ötvennyolcféle adó volt, amikor a kormány hivatalba lépett. Ezek közül tíz megszűnt. A jövőben további adóösszevonásra, -egysze-rűsítésre és -csökkentésre lehet számítani. Az adóadminisztráció, a vállalkozásokra rakódó bürokratikus terhek mérséklése szintén fontos célkitűzése a Széchenyi-tervnek. Évi 2800 milliárd forint adminisztrációs költség sújtja a vállalkozásokat, ez a GDP 10,5 százalékával egyenértékű. Ez óriási veszteség a gazdaság és óriási versenyhátrány a vállalkozások számára. A skandináv államokban két-három százalékos ez az arány. Fontos feladatunk az is, hogy felszámoljuk a piacon kialakult monopolhelyzeteket. Magyarországon furcsa elképzelés terjedt el arról, mi a szabad piacgazdaság. Az biztosan nem szabad piac, ahol két-három szereplő uralkodik, mert ez esetben nem a jobb, hanem az erősebb győz. Ez versenyellenes az Európai Unió felfogása szerint is, az ilyen versenytorzító helyzeteket célszerű és a közösségi szabályok szerint kötelező is mielőbb megszüntetni. És folytathatnám a sort a gazdasági jogbizonytalansággal, az elburjánzott korrupcióval. Ezekkel szintén fel kell venni a harcot.

- Nem fél attól, hogy túl sokat vállalnak, és ha nem járnak sikerrel, csalódást okoznak?
- Tudom, viszonylag hosszú a feladatok sora, de kizárólag így lehet a vállalkozások versenyképességét növelni. Csak szabad vállalkozók képesek munkahelyet, jólétet teremteni. Tehát fel kell szabadítani a vállalkozókat.

- Így valóban meglesz az egymillió új munkahely 2020-ra?
- Igen. Van más választásunk? Nincs. Az úton végig kell menni. A Széchenyi-terv második pillére, vagyis a vállalkozók révén teljesíthető, hogy egymillió új, adózó munkahely jöjjön létre Magyarországon. Ha tüzetesen elolvassák, az új Széchenyi-tervből viszonylag világosan kirajzolódik egy kristálytiszta gazdaságpolitika, amelynek a tetején ott van egy szám: egymillió új munkahely.

További részletek

Ezek is érdekelhetik