Már a jövőt tervezi a Városföld

Érdekes a Városföld helyzete a megyei bajnokságban, annak is az északi térségében, ugyanis ha mágneses hatások vektoraival próbálnánk leírni a szituációját, akkor szinte vonzza a Városföld csapatát a megye kettő Északi csoportja – ahol manapság fájóan kevés a csapat, hiszen az idén is csak tizenhárom szerepel –, ugyanakkor a megye három Északi csoportjából pedig valósággal kilóg már az együttes. A közelmúltban eme állítás igazságtartalmáról meggyőződhetett erről bárki, aki városföldi meccset látott, hiszen a magabiztosság, amellyel – kevés kivétellel – a megye hármas csoportrangadókat is megnyerték, arra utal, hogy ennek a csapatnak minden bizonnyal följebb lenne a helye az osztálybesorolás tekintetében. Ha utánanézünk a közelmúltnak, kiderül, hogy a csapat – amely a 2016/17-es idényben még bajnok volt a megye kettő Északi csoportjában, a 2017/18-asban a nyolcadik helyen futott be, hogy aztán 2018/19-ben már a megye háromban szerezze meg a 7. helyet – nem kiesett, hanem adminisztratív okok miatt volt kénytelen távozni a második vonalból.

Az okokat Kovács Zsolt, a jelenleg a megye háromban listavezető Városföld játékos-edzője – aki egyébként a 2016/17-es bajnokcsapat keretében is szerepelt – világította meg. – Összetett dolog ez. Már a harmadosztályba lekerülésünket megelőző években is hatalmas erőfeszítéseket kellett tennünk annak érdekében, hogy a bajnoki kiírások által elvárt, minimális számú utánpótláscsapatot fent tudjuk tartani, képesek legyünk, illetve évről évre újra tudjuk szervezni, hiszen az utánpótláscsapatok a dolog természeténél fogva szinte évenként változnak. Ezt a feladatot sajnos csak helyi fiatalokból nem tudtuk megoldani, így aztán mindig voltak kecskeméti és környékbeli srácok is az aktuális korosztályos csapatainkban. Így is értünk el szép sikereket, kétszer az utánpótlás-bajokságot is meg tudtuk nyerni. Az utolsó megye kettes szezonunkban azonban ezt a rendszert már képtelenek voltunk tovább fenntartani.

Akkor is nagyon sokan kiöregedtek az U19-es csapatból és őket már egyszerűen nem tudtuk létszámban pótolni.

Ez azt eredményezte, hogy a megyei másodosztályú bajnokságban való indulást sem tudtuk vállalni U19-es csapat híján. Mivel aztán 2018 nyarán felütötte a fejét a bizonytalanság, hogy egyáltalán bármilyen bajnokságban tud-e majd indulni a Városföld, a bajnokcsapat játékosainak a nagy része – egyébként érthető módon, hiszen ki szereti a bizonytalanságot – új együttes után nézett. Végül Kiss Szabolcs jelenlegi csapatkapitány és néhány ember segítségével sikerült egy újjáala­kított csapatot összetoborozni régi helyi játékosokból és néhány kecskeméti játékossal. Így aztán a csapat nem szűnt meg, hanem el tudott indulni legalább a megyei harmadosztályú bajnokságban. Ennek megfelelően a 2018/19-es szezon első fele egy kicsit még az újjá­alakulásról szólt, egymás újbóli megismeréséről, ezért az eredmények nem voltak a legjobbak. A szezon másik felére aztán sikerült néhány régi játékost visszacsábítani a csapathoz, csináltunk egy jó felkészülést, és azt követően már az eredmények is jöttek. Kezdett összeérni a csapat. Ennek tudjuk learatni manapság a gyümölcsét, már a jelenlegi helyezésünket tekintve.

A csapatban jelenleg is vannak helyiek és nem helyiek egyaránt, ugyanakkor az eredetileg nem helyieket is mára már ezer szál köti a városföldi focihoz.

A mostani csapat egy összetartó brigád, egy igazi baráti társaság, márpedig ez az amatőr fociban, véleményem szerint, az egyik legfontosabb dolog, és ha ez még eredményességgel is párosul, az hab a tortán.

Márpedig eredményességgel igenis párosul, ahogy arról elsősorban az ellenfelek győződhettek meg nem egy alkalommal a saját bőrükön, amikor nagy gólkülönbségű vereséget voltak kénytelenek elszenvedni a Városfölddel szemben, függetlenül attól, hogy egy adott mérkőzésen ki volt a pályaválasztó. E tény, és a tabellán a jelenleg elfoglalt helyezés természetesen determinálja a célokat is az idény végi helyezést illetően. – A célunk az idénykezdet előtt az első két hely valamelyikének a megszerzése volt – tekintett vissza Kovács Zsolt. – Jelenleg akár megnyugtathatónak is mondható az élen az előnyünk a második helyen álló Szabadszállás kettő előtt. De semmi esetre sem szabad hátra dőlnünk, mert az nagyon hamar megbosszulhatja magát, mivel a Szállás is egy nagyon jó csapat, és meglátásom szerint nem várható, hogy túlságosan sokat hibáznak majd a tavasz folyamán.

Nekünk minden meccsen a maximumra kell törekednünk és megpróbálni az eddigi teljesítményünket nyújtani.

A csapat tehát a játék és az eredmények alapján egyaránt kilóg ebből a ligából, mégpedig fölfelé. A feljebb lépéstől ugyanakkor nemhogy nem zárkóznak el Városföldön, hanem gőzerővel dolgoznak az akadályok elhárításán. – Én is úgy gondolom, hogy ezek a srácok a tudásuk alapján megérdemelnék, hogy kipróbálják magukat a felsőbb osztályban. Meggyőződésem, hogy nemcsak az eddigi teljesítményük miatt, hanem a képességeik alapján is magasabban kvalifikáltak. Az ugyanakkor szinte biztos, hogy újra a feltétele lesz a megye kettes szereplésnek valamilyen utánpótláskorú csapat versenyeztetése.

Pontosan azt még nem tudjuk, ez miként fog kinézni, de dolgozunk azon, hogy ez ne legyen az esetleges nyári feljebb lépés akadálya. Jelen­leg is vannak bozsikos csapataink, illetve U14-es együttesünk is, amelyet a kollégák becsülettel és tudásuk legjavát beleadva vezetnek és nevelnek. Úgyhogy bőven van mire alapozni azt a reményünket, hogy az őszt talán följebb kezdhetjük. Szeretném ugyanakkor a lehetőséget megragadva elmondani: az, hogy a csapat jelenleg itt tart, hogy akár vissza is térhet a megyei másodosztályba, és hogy egyáltalán fennáll, az nagyban köszönhető Hajagos Dezső bácsinak, aki volt a klub elnöke, és jelenleg a klub elnökhelyettese. Ha ő nem állt volna végig, a legnehezebb időkben is a csapat mellett, akkor Városföldön ma már aligha lenne labdarúgás, aligha lenne csapat.

De akár meglesznek az előírt feltételek a megye kettőre, akár nem, a cél most már határozottabb, mint az őszi idény kezdete előtt volt:

– Mindenképpen a bajnoki cím megnyerése a cél, nincs megállás vagy lazítás, hiszen én mindig a maximumot várom el a csapattól és ebben szerencsére ők is partnerek.

Ettől jó csapat, ettől jó társaság ez a mai Városföld, és remélem, hogy ezt a tavasz végére újfent bizonyítjuk.