Bemutatták a Baghet Iskander fotóművész életéről szóló könyvet – galériával

A könyv a Kecskemét-Hetényegyházán élő Bahget Iskander Kossuth- és Robert Capa-díjas fotóművész vallomásait öleli fel Borzák Tibor író-újságíró tolmácsolásában. Iskander Szíriából jött Magyarországra, több mint ötven éve ösztöndíjasként. Fotográfusként hazai és nemzetközi hírnévre tett szert. Hidat képez a magyar és az arab világ között.

A könyvbemutatón elsőként Bujdosóné dr. Dani Erzsébet könyvtárigazgató szólt a megjelentekhez. Köszöntötte a művészt, Bahget Iskandert, aki idén vehette át a Kossuth-díjat. Elmondta: előbb találkozott műveivel, mint ő magával. Nagy öröm számára és a könyvtárnak egyaránt, hogy náluk tartják meg a róla szóló könyv bemutatóját. Nagyon nagyra tartja Iskander munkásságát. Külön kiemelte, hogy Iskander azt vallja, a fotózás erkölcsi kötelesség és felelősség. 

Élete csúcsának tekinti a könyvet

Kriskó János faggatta Iskandert és Borzák Tibort, mindkettőjükhöz sok éves kapcsolat fűzi. Elárulta, ma már a 150. részen is túl van a portrésorozata, melynek első epizódját egykoron éppen Iskanderrel készítette el. Iskander elmesélte, már korábban Varga Miska bácsi újságíró szeretett volna könyvet írni életéről, akkor még nem jött el az ideje. Most azonban Borzák Tibor kérésének eleget tett. Hozzátette: élete csúcsa ez a könyv, rengeteg érték van benne. 

Szóba kerülnek életének legizgalmasabb pillanatai, alkotói pályájának legkiemelkedőbb állomásai. Számos szívmelengető emlék, családi titok kerül elő szíriai gyerekkorából, iskolai éveiből. 

A beszélgetések során egy tematikát követtek, így születhetett meg a könyv. Egyes részek között pedig ismert közéleti személyek méltatták Iskandert, élők és már elhunytaktól egyaránt idézett a szerző.

Különleges portréalanyok

A könyvtári közös beszélgetést Iskander vicces történetekkel fűszerezte életének nyolc évtizedéből, melyből 55 évet Magyarországon töltött. Felidézték például milyen sok ismert emberrel találkozott az élete során, kiket fényképezett le, mint például, amikor a szerencsének köszönhetően lefotózhatta II. Erzsébet brit királynőt is. Különös vonzódást érzett a kezdetektől a magyar tanyavilág iránt, mindazonáltal irodalmunk jeles alakjairól – köztük Illyés Gyuláról, Csoóri Sándorról, Juhász Ferencről, Esterházy Péterről – ő készítette a leghitelesebb portrékat. 

A magyar tanyavilág kapcsán megjegyezte, hogy azért szerette nagyon, mert az adja a magyar szellemiség óriási tárját. Az a baj, sokan elfelejtik, honnan jöttek, holott ha ez nem így lenne, a vidék is sokkal jobb helyzetben lenne. 

Személyes fotók színesítik a kötetet

Bahget Iskander portrékönyvét 300 fekete-fehér és színes fotó illusztrálja átfogó képet adva fotóművészi tevékenységéről és életéről. Képek láthatók gyermekkorából, katonakorából és többek között a kecskeméti-hetényi otthonának építéséről is.

Sokan évek óta ismerik Iskandert, de a könyvet olvasva kiderül, mégsem tudnak róla mindent. A könyvből életének olyan pillanataira is fény derül, melyet eddig senki nem tudott róla. Hihetetlen kalandokat élt át, melyekből a könyvbemutatón is felidézett néhányat. A könyvbemutatón lezajlott beszélgetésből az is kiderült, hogy Iskander nagyon sajnálja, hogy nem tudja, mi lesz az ő életművével, ha ő már nem lesz. Egyelőre nem talált méltó helyet munkásságának, ahol valóban értékként kezelnénk az ő több évtizedes munkásságát.