Rendhagyó olvasópróbával indult az idei évad a Cirókában

A korábbi évadban nagy sikert aratott PIROS-SÁRGA-KÉK élőzenés formajáték koreográfusát, Kovács Domokost kérte fel Kiszely Ágnes igazgató A Napról és a Holdról előadás létrehozására. A kortárstánc és a bábszínház vegyítésével kísérletező fiatal tehetség első alkalommal lép rendezőként a színpadra. 

Már az olvasópróba indulása is formabontóra sikerült, ahol valamennyi jelenlévő bemutatkozása csillagjegyével és horoszkópjával történt. A színészek az életükben eddig átélt, sötétséggel és fénnyel kapcsolatos impressziók, félelmek, valamint asszociációk felidézésével belehelyezkedhettek az előadás célcsoportjának vélt helyzetébe. Az élmények tág terének feltérképezését követően került fókuszba az előadás irodalmi háttere, a jelmezek és díszlet prezentálása, és a zenei világ bemutatása. A tényleges olvasópróba szövegkönyv hiányában elmaradt. 

– A történet alapját olyan generációkról generációkra átörökített népmesék táplálják, amelyekben megjelenik a fény és sötétség, mint jelenség, vagy éppen szimbólum. Ezeket a különböző témákat, hangulatokat, motívumokat, ideákat és érzeteket lepároljuk és annak az esszenciáját fűzzük össze egy asszociatív szövetté. Az előadás színpadi megnyilvánulása a mozgásszínház lesz, tárgyi párbeszéddel kiegészítve – mondta el bevezetőjében Kovács Domokos. 

Az előadás célcsoportja, vagyis az óvodások és kisiskolások mindennapjaiban többször felszínre tör ez az érzelem. Kovács Domokos kiemelte, az előadás célja, hogy a gyerekeknek kulcsot adjon a kezükbe ahhoz, hogyan birkózzanak meg a fénytelen környezetben keletkező ijedségükkel és találják meg a belső békéjük fényét.  

Lázár Helga tervező vizuális koncepcióira erősen hatnak a stuttgarti egyetemen szerzett tapasztalatai, amelyek unikális formanyelv létrehozását eredményezik előadásaiban. Ez az egyedi látásmód a Napról és a Holdról előadás során a monumentális díszletben jelenik meg, amelynek beépítéséhez a színpadot el kell bontani. 

– A díszlet központi eleme a hatalmas méretű, hegesztett acélból készült világítótorony, amely szelvényenként szétszedhető és a színészek által átjárható, bevilágítható. Helyszínünk az űr, ahol a sejtelmesen fénylő bolygók, égitestek között a szereplők szkafander felszerelést idéző jelmezben lépnek színre. Domokossal az volt a célunk, hogy sci-fi sztori jellegű atmoszférát teremtsünk cirkuszi, valamint akrobatikus benyomással fűszerezve – mutatta be elképzeléseit a tervező. 

A narráció szerepét átveszi a táncot és a tárgyak mozgatását összekötő, a teljes előadáson átívelő zene. Jankó Mátyás zeneszerző kiemelte, hogy az űrre hajazó látványvilágot zenei bejátszásokkal kívánja kiegészíteni, azokat elektronikus eszközökkel jeleníti meg, hogy egy éteri, űrzene atmoszférája jöjjön létre a színpadon. 

Az évad első előadásában Szörényi Júlia, Darvas Emőke és Lendváczky Zoltán mellett már társulati tagként lép színpadra a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett Horgas Ráhel és Szekeres Máté. A produkcióban a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Kar hallgatója, Szentgyörgyi Dániel is látható lesz.