Különleges megtiszteltetésben részesült a tojásdíszítő művész

– Mit jelent az ön számára a vitézi rend országos elismerése?

– Nagyon meglepődtem, ugyanakkor óriási megtiszteltetés és elismerés számomra, hogy egy ilyen országos jelentőségű szervezet méltónak találta munkásságomat az elismerésre. Ami különösen kiemelkedő számomra, hogy én nem vitézi leszármazottként, örökösként kaptam a címeket, hanem saját érdemeim alapján. Életemre, életvitelemre, munkásságomra, magyarságtudatomra egyaránt felfigyeltek, és elismerésre méltónak találtak. Ezek a kitüntetések megerősítettek abban, hogy jó úton haladok. Ráadásul nem is egy, hanem egyből három címet is megítéltek számomra.

– Bemutatná, melyek ezek az elismerések?

– Egyszerre kaptam meg a Vitézi, a Nemzeti Önazonosságunk Védelmezője díszoklevelet, valamint a Vitézi Rend Lovagkeresztje elismerést. Ezekkel ismerték el a Magyar Nemzet Tojása elnevezésű különleges alkotásomat. Ahogy a Kárpát-medencei Vitézi Rend erdélyi törzskapitánya megfogalmazta: a Magyar Nemzet Tojása nemzeti identitásunkat hangsúlyozza. A magyarság történelmét mutatja be, kimagasló színvonalon. Magyarország számára egy olyan értéket teremtett, ami a világnak örökkön hirdeti történelmünket, hagyományainkat. A tojás a világtojás-elmélet szerint fejti ki jelentőségét, valamint nemzetünk összetartásában, egységében játszik elsődleges szerepet. A lovagkereszttel pedig a magyarság érdekében kifejtett odaadó munkámat ismerték el.

– Milyen többletet adnak az elismerések?

– Az ego nálam másodlagos, ráadásul az anyagi érdek sem vonzott soha. A hála, az alázat, a segítőkészség nálam sokkal előrébb valóbb. Ugyanakkor a vitézi rend elismerései nagyon jólesnek, megerősítenek abban, hogy elismerésre méltó a munkásságom. Ahogyan már utaltam rá: érdemem alapján tüntettek ki, s ez különösen jólesik, hiszen egyetlen felmenőm sem volt vitéz, így csakis saját munkásságom alapján adományozták nekem e megtisztelő címeket.

– Az említett Nemzet Tojása néhány évvel ezelőtt készült el. Jelenleg hol látható az alkotás?

– Egyelőre saját kiállítási anyagomat gyarapítja, melyet a világ minden tájáról látogatnak. A múzeumi szakma legfelsőbb vezetői is elismeréssel illették, mégsem került még méltó helyére. Úgy érzem, helye lenne országos gyűjteményben, de mindeddig anyagi egyetértés hiánya miatt nem valósult meg. Ezen alkotásomba a szívemet-lelkemet beleadtam, magában foglalja hazánk történelmét, néphagyományainkkal ötvözve. Bízom abban, hogy hamarosan egy igaz, magyar érzetű ember helyére emeli.

– A vitézi rend elismerései mellett hogyan telnek a művésznő napjai?

– A járványhelyzet az én mindennapjaimat is felülírta. Sajnos a múzeumomat csak korlátozottan lehet látogatni, amikor a járványhelyzet lehetővé teszi. Emellett azonban jól érzem magam, továbbra is alkotok. Elkészült legújabb alkotásom, melyet életem fő műveként, jövő év húsvétján szeretném bemutatni. Bízom abban, ez is elnyeri a közönség és a szakma tetszését.

– A jövőt tekintve milyen tervei vannak?

– Nagy álmom és vágyam, hogy a kiállítási anyagom Kecskeméten méltó helyet kapjon, és ne csak saját otthonban tudjam bemutatni a több száz különleges tojást. Szívesen a város tulajdonába bocsátanám gyűjteményemet, ha erre megfelelő helyet biztosítanának.