Megemlékeztek az elhurcolt bajai zsidókról

Az idei múltidézésen Zalavári László, az Ady Endre Városi Könyvtár igazgatója köszöntötte a megjelenteket, majd röviden összefoglalta a bajai zsidóság háromszáz éves történetét. Elhangzott, hogy az első bajai zsidó család, Moyses Mihály és rokonai 1721-ben, Rohoncról érkeztek. Általában a felvidéki területekről jöttek a zsidó családok, 1753-ban már tíz család élt itt, önálló egyházközségként.

Az első zsinagóga 1765-ben létesült Lázár Simon óbudai hittársuk közreműködésével, amely 1806. június 26-án égett le. 1840-ben, a nagy bajai tűzvészben lett rommá a második templom, 1842 és 1845 között pedig felépítették a jelenlegi zsinagógát. A 19. század elején elindult egy mizrahi iskola, – egy bibliai iskola a gyerekeknek –, ami az 1840-es évektől elemi iskolaként működött, és ahova bárki felekezeti hovatartozás nélkül beiratkozhatott. Az első polgármester – 1844-ben Hauscher Mór – zsidó származású volt, az első országgyűlési képviselőt pedig a Reich család adta a városnak.

– Ma már nincsenek Baján a zsidó közösséghez tartozó családok, de ha már a zsinagóga adott helyet a város könyvtárának, igyekszünk ápolni a hagyományokat és minden évben tartunk Holokauszt-megemlékezést – mondta el hírportálunknak Zalavári László igazgató.

– A zsidók mártírok, hiszen életüket adták származásukért és hitükért

– hangsúlyozta ünnepi beszédében Friedmann Tamás, a Mazsihisz és a Szekszárdi Izraelita Hitközség képviselője, majd hozzátette: a mai világban érezhetően utat tör az antiszemitizmus; tennünk kell azért, hogy a népirtás többet soha ne üthesse fel a fejét!

A zsinagóga kertjében, a siratófalnál Bán Béla esperes, református lelkipásztor ünnepi beszédében szólt arról, hogy

a legnagyobb feladat ma meglátni a másik ember arcán az isteni teremtményt és mindig emlékezni arra, hogy a segítség Istentől jön.

A Holokauszt-megemlékezésen Mojzesné Terray Orsolya, valamint Szemesi Csenge és Péli Anna, a Rábl Színpad és Zenei Közösség tagjai dallal és verssel járultak hozzá a meghitt hangulathoz. Mint kiderült, a könyvtárban ősszel zsidó kulturális napokat szeretnének rendezni.