Kenyeres Dénes legújabb kötete Rákóczi Ferencről szól

Rákóczi-szabadságharc és Kecskemét címet kapta Kenyeres Dénes huszadik könyve, melynek első példányai a napokban érkeztek meg a nyomdából. A kötet egyben zárása is a szabadságharcokat bemutató trilógiájának. Az első 2017-ben jelent meg az 1848–49-es szabadságharcról, 2020-ban a második az 1956-os eseményekről, most pedig a harmadik, a Rákóczi-szabadságharcról szóló.

– Számomra mindig is nagyon izgalmas volt a magyar történelem katonai és hadászati szempontból, rengeteget kutattam a múltunkat. Ezen belül Kecskemét hadi múltja, valamint a három szabadságharc áll hozzám a legközelebb – mondta el Kenyeres Dénes, akinek életét nagyban meghatározza a történelem iránti szeretete.

A szerző megjegyezte: már gyermekkora óta szerette forgatni a tollat. Diákként még csak az asztalfióknak írogatott, majd később már katonai újságoknak, illetve a kilencvenes évektől

17 éven át a Petőfi Népe napilapnak is tudósított katonai témákban.

– Mindig is szerettem írni. Az első saját könyvemet azonban már nyugdíjasként vehettem kezembe. Nyugállományba helyeztek 1997-ben, és onnantól kezdve már teljesen a kutatásoknak, az írásnak szentelhettem életem. Ennek eredménye az a húsz könyv, mely sok évtizednyi munkám gyümölcse, ugyanis aktív katonaként is rengeteget kutattam. A Zrínyi Miklós Katonaakadémián az egyik tanárom arra ösztönzött minket, hogy kutassuk a múltat és publikáljunk. Én ennek eleget is tettem – jegyezte meg, majd mesélt az új Rákóczi-kötet megszületéséről, melyet 150 színes fotó illusztrál.

– II. Rákóczi Ferenc személyisége, önzetlen hazaszeretete, valamint a kuruc mozgalom már gyermekként nagy hatással volt rám. Rengeteget olvastam a témában, és gyűjtöttem a kor relikviáit.

Én ugyanis nemcsak kutatom a múltat, de őrzőm az értékeit is.

Gyűjteményemben korabeli fegyverek, érmek, zászlók, kitüntetések, régi papírpénzek, bélyegek egyaránt megtalálhatók. A Rákóczi-­szabadságharc kapcsán különösen sok relikviával büszkélkedhetek, hiszen az a kor nagyon gazdag forrásanyagban. A Rákóczi-szabadságharcot bemutató könyvemben ezekből is jó néhányat közzéteszek a színes fotókon keresztül – sorolta.

Az új kötet külön érdekessége, hogy nemcsak a fejedelem életét, történelmi jelentőségét mutatja be, hanem a Rákóczi-­szabadságharc kecskeméti vonatkozásait is.

– A könyvemben nagyon sok aspektusból tárom fel a múltat. Például a szabadságharcot a nyertes és vesztes csatákon, katonai ruházaton, élelmezésen, a hadi szabályzatokon át a hadvezérekig számos szempontból bemutatom. A kötet fontos részét képezik a kecskeméti vonatkozások, mint például a város szabadságharc alatti áldozatvállalásai, az 1707-es rác támadás és a Rákóczi-család kecskeméti birtokai. A kötetben végül egy fejezetet szenteltem a kecskeméti Rákóczi-kultusznak. Érdekességképpen elárulom, hogy Rákóczi soha életében nem járt Kecskeméten. Sőt, háromszor rendelte el a lakosság kitelepítését. A császári seregek segítése miatt a porig égetését is tervezte, de a parancsát nem teljesítette gróf Károlyi Sándor – tette hozzá a szerző.

A trilógia két utolsó kötetét Kenyeres Dénes már a koronavírus-járvány alatt írta meg.

– Alapvetően mozgékony ember vagyok, de a korlátozások engem is a négy fal közé szorítottak. A rosszban meglátva a jót, a szabad időmet az írásra fordítottam. A járvány első hullámában megírtam az 56-os szabadságharcról szóló kötetemet, most, a második hullámban pedig végleges formát kapott a harmadik, a Rákóczi-­szabadságharcos könyvem. S ezzel teljessé vált az életművem. Húsz könyvet terveztem, innentől kezdve már csak tanulmányokat és szakcikkeket írok – mondta a szerző, majd hozzátette, bízik abban, hogy utolsó könyvét hamarosan nagyközönség előtt is bemutathatja.