LAKITELEK

2021.01.13. 07:00

Gyermekjátékai tették ismertté Dugár Jánost

Dugár János, az országos elismertségű alkotó több mint négy évtizede foglalkozik fazekasmesterséggel.

Vajda Piroska

Dugár Jánosról korán kiderült, hogy jól rajzol

Fotó: Vajda Piroska

A népművészet mesterének munkássága a megyei értéktárat is gazdagítja. Az általa készített kerámia táltos sípok egyedülállóak. Kezdeti, a használati tárgyak területén elért sikerei ellenére gyermekjátékai tették ismertté a kortárs népművészet aktív művelői között. Az őt követő fiatalok évtizedek óta mintatárként használják teljesen egyedi és mégis egyetemes jelentésű formáit.

Dugár János a gyermekjátékokban is tökéletes kifejezési formára lelt. E tárgyak formavilága páratlan, ami a maga területén egészen különlegessé teszi munkáit. Munkája és tanulmányai során folytonosan ősi összefüggéseket keres az anyag–forma–szimbólum hármasában, az ember és természet viszonyának meghatározásában. Kivételes képessége abban a tehetségben rejlik, hogy gondolatait hibátlan formában tudja megjeleníteni, s valamiképp mindenki számára érthetővé tenni – olvasható a megyei értéktárnak készült ajánlásában.

A hetvenegy éves képzőművész 1978 óta él Lakiteleken, nemrég otthonában beszélgettünk vele. Lapunknak elmondta, mivel korán kiderült róla, hogy jól rajzol, tanulmányait is ez irányban folytatta, Szegeden kerámia szakon végzett. Középiskola után Makón dolgozott a háziipari szövetkezetben, kemencés volt. Utána Hódmezővásárhelyre került a porcelángyárba, onnan pedig a kecskeméti Katona József Színházba, ahol díszletfestőként két évet dolgozott, majd kiváltotta az iparengedélyt és megszerezte a mestervizsgát.

A Kerámiakészítő Mester címet 1974-ben kapta meg, és fekete kerámiával kezdett el foglalkozni. A Fiatalok Népművészeti Stúdiója által meghirdetett gyerekjáték-pályázatra készülve dolgozta ki a cserépsíp­készítés technikáját.

A Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosaként kezdett el játékkészítő szakköröket vezetni Lakiteleken és a környéken. A foglalkozások során számtalan gyermeknek és felnőttnek adta át tudását. Nemcsak agyagból, hanem vesszőből, csuhéból, rongyból, fából készítettek játékokat az évszaknak megfelelően, illetve próbálták a szokásokat feleleveníteni – idézte fel a régi szép időket Dugár János, aki azt is elmondta, ma már ritkán vesz a kezébe agyagot.

Dugár Jánosról korán kiderült, hogy jól rajzol
Fotó: Vajda Piroska

Fotó: V. P.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!