Értéktárba került az Agóra több évtizedes szakmai munkássága

– Hogyan foglalná össze azt a Hírös Agórában folyó szakmai munkát, melynek ered­ményeként bekerültek a helyi értéktárba? – kérdeztük Bak Lajos igazgatót, aki 2000 óta, immár 20 éve vezeti az intézményt.

– A Hírös Agóra Kulturális és Ifjúsági Központ Nonprofit Kft. a régió legnagyobb kulturális központja, mely 1975. január 11-én nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Az évtizedek alatt Kecskemét legnagyobb, és az ország egyik legjelentősebb helyi, regionális és országos feladatokat ellátó közművelődési intézményévé nőtte ki magát. Munkatársaimmal – egy csapatként – arra törekszünk, hogy a legszélesebb körben biztosítsuk minden korosztály számára a magyar és az egyetemes kultúra kincseinek élményt adó megismerését, segítsük az élethosszig tartó tanulást és a művelődési közösségek tevékenységét, az alkotókészség kibontakoztatását, a szabadidő hasznos eltöltését. Kiemelten kezeljük Kecskemét kulturális, művészeti és néprajzi hagyományainak megőrzését és gazdagítását.

– Évente körülbelül hány embert érnek el?

– Programjainkkal és szolgáltatásainkkal folyamatosan gazdagítjuk Kecskemét kulturális életét. Az utóbbi időben évente több mint 4000 különböző kulturális és közösségi programon 900 ezer látogatót fogadtunk. Ez az év sajnos számunkra se úgy alakul, ahogyan terveztük, de még így is sokaknak sikerült tartalmas kulturális kikapcsolódást nyújtanunk egy-egy rendezvényünkkel. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a nyári táborainkban még a járványhelyzet ellenére is több mint ezer gyermeknek biztosítottunk kellemes szünidei elfoglaltságot.

– Az alkotói köröknek is teret adnak. Ezek közül kiemelne néhányat?

– A közösségi művelődés másik területe az alkotó kedv kibontakozását segítő művészeti csoportok, melyekből szintén több sikerrel működik a Hírös Agórában. A sort az 1976-ban alakult Kecskemét Táncegyüttessel kezdeném, majd folytatnám a Kecskeméti Képzőművészek Közösségével, a Kecskeméti Napraforgó Foltvarró Körrel, a Kecskeméti Fotókörrel, és az Ifjú Morbid Színpaddal. Valamennyi közösség szakmai munkája kiemelkedő. A zene terén pedig kiemelném még a Kecskeméti Szimfonikus Zenekart, mely szintén a mi égiszünk alatt működik.

– A kecskeméti intézmény 45 évnyi programkavalkádját nehéz néhány mondatban összefoglalni. Összegezné, mely területek még azok, ahol maradandót alkottak?

– Színházi és zenei műfajok széles skáláját vonultattuk fel a különböző korosztályoknak hirdetett bérletsorozatokkal, egyedi előadásokkal, komolyzenei és könnyed műfajú koncertekkel. Nem utolsó sorban számos fesztivál rendezése fűződik hozzánk, melyek évtizedek óta emelik Kecskemét kulturális rangját. Megemlíteném például a Kodály Fesztivált, a Tavaszi Fesztivált, a Kecskeméti Népzenei Találkozót – sorolta Bak Lajos.

– Hogyan emlékszik vissza az első évekre? – adtuk át a szót Lángné Nagy Mária közművelődési szakmai vezetőnek, aki 1976 szeptembere óta dolgozik az intézményben.

– Sok kedves emléket őrzök abból az időből. Közel nyolcvanan dolgoztunk akkori nevén a Bács-Kiskun Megyei Művelődési Központban. A célunk ugyanaz volt, mint most, igyekeztünk értékes programokat nyújtani a lakosságnak, a legrangosabb hazai és nemzetközi előadók meghívásával. Kiállításaink közül máig ható revelációt váltott ki 1985-ben az amerikai film világát bemutató kiállítás. Emlékszem, nagyon népszerű volt az opera és az operett bérletsorozatunk, és a koncertjeinkre is sokan jöttek. Fellépett nálunk például az LGT, az Omega, és a Táncdalfesztivál résztvevői is. A vendégelőadóink között köszönthettük Hofi Gézát és Halász Juditot is. Tőlünk indult útjára a Csiperó, a Kecskeméti Szimfonikusok, a kerámia stúdió, a megyei filmstúdió, a Pedagógus Énekkar és a Gong Rádió is a 90-es évek közepén.

– A programok szervezésén túl számos egyesületnek, klubnak nyújtanak otthont, több évtizede. Melyek a legjelentősebbek?

– Nagy örömünkre számos olyan egészséges életmóddal és a betegségek megelőzésével foglalkozó, valamint hobbi- és gyűjtőklub, szakkör működik az intézményünkön belül, mely további értékeket teremt, hozzájárul és gazdagítja Kecskemét kulturális életét. Ilyen például a Pedagógusklub, Bélyegkör, Gombászklub, a Helyünk a világban klub, a Vasút-modellezőkör.

– A régi klubok közül melyekre emlékszik szívesen vissza?

– A ma is működő klubok közül több évtizedek óta nálunk vannak, de több olyat is szívesen felelevenítek, mely már a múlté. Gondolok itt például a magnós klubra, a jazz klubra. Ezek a klubok régen nagyon sok embert megmozgattak.

– Hogyan éli meg az idei évet, mely egyáltalán nem kedvezett a kulturális életnek?

– Nemcsak nekem, hanem valamennyi kollégámnak ezek a hónapok nagyon sok nehézséget és szomorúságot hoztak. Ugyanakkor az élet nem állt meg, pozitívan tekintünk előre, már készítjük a jövő évi terveinket, legalább két változatban. Az élet pedig majd eldönti, mi az, ami megvalósulhat. A karácsonyi vásárunkat, adventi rendezvényeinket már biztosan nem tarthatjuk meg, de nagyon bizakodunk abban, hogy a tavaszi fesztivállal ismét visszatérhet a kulturális életünk a régi kerékvágásba – mondta végül Lángné Nagy Mária közművelődési szakmai vezető.