GALÉRIÁVAL

2020.10.02. 14:06

Musicalt játszanak a gyermeki lélek tisztaságáról a kecskeméti színházban

Új évadában a zenés darabok bemutatására is kiemelt hangsúlyt fektet a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház. A Légy jó mindhalálig című musical premierjét ma láthatja a közönség a Nagyszínházban. A musical-előadások titkáról és Móricz Zsigmond klasszikusának modern kori értelmezéséről Nagy Viktor rendezővel beszélgettünk.

Bajáki Zsanett

Forrás: Petőfi Népe

Fotó: Bús Csaba

– Miként fogadta, amikor a színház megkereste a Légy jó mindhalálig című darab rendezésével?

– Kötelező olvasmányként én is olvastam a könyvet, a filmet pedig anyukámmal néztem meg a moziban gyerekkoromban, de ki kellett mennem, mert nem bírtam azt a feszültséget, amit egy gyerek megalázásának a légköre teremtett. Nem tartozott a kedvenc történeteim közé. Később láttam jó pár színházi adaptációt is, amelyek a kilátástalanságot sugalló mondanivalójukkal nem tettek túl nagy benyomást rám. Mikor a színház megkeresett a rendezés ötletével, újra elővettem a könyvet, egyre mélyebbre ástam magam a történetben és körvonalazódni kezdett előttem egy másik megközelítés. Rájöttem, hogy van ebben még bőven mondanivaló, és így már tényleg jó szívvel mondtam igent a felkérésre.

– Hogyan lehet megfogni egy klasszikust musicalként?

– Egy musical mindig sokban különbözik a regénytől. Katartikus érzelmi elemeket sűrít, amelyeket ráadásul a zene eszközeivel mond el. A dramaturgiai megközelítés is más. Én a történet legerősebb mondataként azt ragadtam meg, hogy „Meg akarok halni, nem akarok többé debreceni diák lenni…” Amit természetesen értelmezhetünk úgy is, hogy a főhős nem akar többé ennek a világnak a része lenni. Ebből indultam ki és erre építettem fel a koncepciómat, amely szerint a történet egy visszatekintéssel indul. Ezzel a mondattal a szívében ballag a diák hazafelé a sínek között, amikor jön a vonat és majdnem elüti. A kibontakozó történet tehát ennek a halálközeli élménynek a hatására játszódik le a fejében, míg végül visszatérünk újra a jelenbe, a sínek mellé és bezárul a kör.

– Ön szerint ez a történet mennyiben tér el a realista szerző más műveiben felbukkanó éles emberábrázolástól és társadalomkritikától?

– Nyilas Misi személyében nem csupán egy gyereket tesznek tönkre. Rengeteg rejtett utalás van a szövegben, azzal például, hogy egy ács fia, vagy amikor szentnek titulálják. Azt a fajta őszinte, eredendő tisztaságot testesíti meg, amelyhez mindenki vonzódik, amelytől a megváltást várják. Egy gyermek ártatlansága kell hogy felemelje a bűnös felnőtteket.

– Mire számítson a néző?

– Kiváló színészgárdát állítottunk össze, és a gyermekszereplőkkel is nagyon nagy öröm együtt dolgozni. Igyekeztem úgy színpadra állítani ezt a darabot, hogy a komoly tartalom ellenére ne csak a szomorúságon legyen a hangsúly. Egy sok humorral tűzdelt családi előadás lesz, amelynek a története a gyerekektől a felnőttig mindenki számára érdekes.

Komoly társadalmi problémára hívja fel a figyelmet a darab

A musical zenei vezetője Károly Katalin, aki úgy látja, az emberek azért szeretik a musicalt, az operát vagy az operettet, mert a zene sokkal mélyebben hat, mint a próza. Zsigerileg érint meg bennünket.

– Egy olyan családi musicalt álmodtunk színpadra, ami örök érvényű téma köré épül fel. Bár a történet több mint száz évvel ezelőtt játszódik, ez a fajta kiközösítés, megalázás, érzelmi és verbális bántalmazás sajnos jelen pillanatban is sok gyermek életének a része. Fontos, hogy felhívjuk a figyel­met erre, hiszen sokszor komoly sérülések is rejtve maradnak, amelyek akár életre szólóak lehetnek. Tanárként, szülőként, felnőttként felelősségünk példát mutatni, és megakadályozni, hogy bármilyen kiközösítés megjelenjen a gyerekközösségekben – mondta el a zenei vezető.

A musical szereplői

Nyilas Misi – Molnár André Lukács/Kecskeméti Bence Odin

Doroghy Sanyika – Holló-Zsadányi Norman

Orczy – Beregszászi Zoltán

Gimesi – Varga Áron

Böszörményi – Suba Dávid

Sándor – Mészáros Gergő Imre

Csicsó – Marosi Dávid

Szegedy – Gyurgyik Balázs

Tannenbaum – Kállai Mihály

Andrási – Raskó Endre

Tök Marci – Kecskeméti Bence Odin/Holló-Zsadányi Norman

Igazgató – Hegedűs Zoltán

Valkay tanár úr – Aradi Imre

Gyéres tanár úr – Fazakas Géza

Sarkadi tanár úr – Pál Attila

Bagolytanár – Ferencz

Bálint

Báthory tanár úr – Farkas Ádám

Csoknyai – Varga-Huszti Máté e. h.

István bácsi pedellus – Körtvélyessy Zsolt

Doroghyné – Bognár Gyöngyvér

Viola kisasszony – Hajdú Melinda

Bella kisasszony – Szabó Dorottya e. h.

Török néni – Csombor Teréz

Török bácsi – Sirkó László

Török Ilonka kisasszony – Szegvári Júlia

Török János – Orth Péter

Pósalaky úr – Dunai Tamás

Nagy úr – Koltai-Nagy Balázs

Lisznyai úr – Lakatos Máté

Házmester – Kiss Jenő

Rendőrtiszt – Váry Károly

Gazdasszony – Horváth-­Gergely Enikő

Nagy úr barátnője – Dratsai Dóra

Lisznyai úr barátnője – Dros Enikő

További szereplők: Jekkel Anna, Szénás Viktória, Horváth Eszter

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!