Tapintható kerámiaképeken elevenednek meg a mesék

A mesés tárlatot csütörtökön délután Karsai Ildikó művésztanár ajánlotta a gyermekek figyelmébe. A kiállítás megnyitóját Zsirmik István meseelőadása tette még élvezetesebbé.

Flamann Ildikó lapunknak elmondta, több mint negyven éve foglalkozik fazekassággal. A meseképkészítés csak hobbinak indult. Az első meseképet a Fehérlófiáról az unokájának készítette ajándékba. A kerámiaképnek nagy sikere volt, így Ildikó jobban beleásta magát a témába. Céltudatosan olvasta újra a népmeséket, hogy minél pontosabb és élvezetesebb képeket készíthessen.

– Nagyon sok mesénél szinte rögtön összeállt a kép a fejemben, viszont voltak olyanok is, melyeknél hónapok alatt forrta ki magát a legtöbbet mondó kép – mesélt meseképeinek születéséről Ildikó, aki a magyar népmesék mellett szívesen formázza meg a Grimm-meséket és Vlagyimir Szutyejev főhőseit is. Elmondta, alkotásai már bejárták az egész országot, főként látássérülteknek mutatták be képeit. Első bemutatókiállítása az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Parkban volt 2011 augusztusában, Magyar mesék kerámiaképekben címmel, melyet Jankovics Marcell nyitott meg. Ugyancsak az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Park számára Ildikó készítette el a kiállításon látható honfoglalás kori agyagedények másolatait.

A Pusztaszeren élő Fla­mann Ildikó a tapintható meseképek készítése mellett elsősorban népi fazekassággal foglalkozik. Alföldi, pontosabban hódmezővásárhelyi fazekasnak vallja magát. Használati edényein ennek a tájegységnek a motívumait jeleníti meg egyéni stílusban. Használja a csúcsi motívumokat és a fehér alapon kék írókázást. Tabáni edényein a sárga, zöld, barna, ritkán kék és bordó színeket alkalmazza. Főként használati edényeket: sütő-főző edényeket, bögréket, étkészleteket, tárolóedényeket és falitálakat készít – részletezte Ildikó, aki azt is elmondta, később új technikákat is kipróbált, így talált rá az úgynevezett raku technikára. Az így készült edényein őseink motívumait, a magyar népvándorlás kori mintákat rajzolta meg.