A nézők betekinthetnek egy rókacsalád hétköznapjaiba

A Babaróka rendezője Ellinger Edina, a Budapest Bábszínház igazgatóhelyettese, akinek ez lesz az első előadása a Ciróka Bábszínházban, de természetesen nagyon jól ismeri a kecskeméti társulatot. Bemutató február 9-én, szombaton.

– Rendszeresen járok a Ciróka előadásaira, és mi is mindig hozunk darabokat a kecskeméti bábszínházi találkozóra. Nagyon szimpatikus az itteni csapat, és amit művészetileg képviselnek. Már többször hívtak, hogy dolgozzunk együtt, de eddig sajnos nem sikerült összehozni. Most végre lehetőség nyílik rá, és ez nagy öröm számomra – mondta mosolyogva Ellinger Edina. Akinek valóban borzasztóan sűrű a naptára, hiszen vezetői teendői mellett gyakran rendez is a Budapest Bábszínházban, Meczner Jánossal közösen osztályfőnöke a Színház- és Filmművészeti Egyetem bábszínész szakának, és nem utolsósorban egy tízéves nagylány és két hétéves ikerfiú boldog édesanyja.

Ellinger Edina első darabja a Boribon és Annipanni volt, amely hat éve – szavai szerint – egyenesen kikívánkozott belőle. Úgy látta ugyanis, hogy valahogy nem eléggé színvonalasak a kifejezetten óvodásoknak készülő előadásaik, nem veszik igazán komolyan a közönséget. Kislánya akkor még ovis volt, sokat olvasták Marék Veronika meséit, és Edina arra gondolt, szívesen színre vinné. Így is lett, és nagy sikere volt a műnek, a rendező úgy érezte, rátalált arra a színpadi nyelvre, amelyet az ovisok jól értenek. Bár volt benne félelem, hogy gyermekei növekedésével ez a ráérzés esetleg eltűnik, de kiderült, az ehhez a korosztályhoz szükséges infantilizmusa megmaradt.

Most újra szükség is volt rá, hiszen a Babaróka is kifejezetten a 3–5 éves korosztálynak szól (Kiss Judit Ágnes történeteire egyébként egész véletlenül bukkant rá, a Pagony Könyvesbolt eladója hívta fel rá a figyelmét, kíváncsi lett, megvette, elolvasta – és el is döntötte, hogy a Cirókában ebből készít előadást). A mese főhősével, Babarókával nagyot változik a világ: először megy kölyökőrzőbe, ahol Mamaróka nem lehet vele. És folyamatosan jönnek az újabb kihívások: hogy ki lesz a barátja, egyáltalán hogyan kell barátkozni, a kisebb kölykökkel együtt játszani.

– Ami engem megfogott ezekben a mesékben, az az, hogy Kiss Judit Ágnes nem gügyögve, hanem magától értetődően és őszintén ír a kisróka és szülei kalandjairól, megpróbáltatásairól, amelyek akár tűnhetnek bagatell dolgoknak is, de aki végigcsinálta már egy vagy több gyerekkel ezeket, tudja, hogy nem is olyan egyszerűek. Hogy mit jelent először menni oviba, az anyának mennyire nehéz a gyermekét otthagynia, milyen fárasztó tud lenni egy bevásárlás vagy idegőrlő egy esti altatás. Nagyon szeretem, hogy ezek a kis történetek ilyen természetesen adják vissza egy mai család hétköznapjait, problémáit. Az előadás konfliktushelyzetei minden családban előfordulnak. Ezeket válogattam össze a könyvekből, és igyekeztem őket ugyanolyan őszintén és humorosan megközelíteni, hogy így is megmutassuk az oviskorú nézőknek: nem vagytok egyedül, más családoknál is történnek hasonlóak, hogy például anya és apa veszekszik. Természetesen minden konfliktust feloldunk, nem maradnak kérdőjelek a közönség tagjaiban – mondta el Ellinger Edina.

Sokan ismernek majd magukra

A rendező hangsúlyozta: egy szerető családot szeretne bemutatni, ahol a szülők kedvelik egymást, érzelmi jólétben élnek, és ugyan néha előfordulnak viták (melyik családban nem?), de a gyermek számára csak anyával és apával együtt kerek a világ. Az előadásnak lesz felnőttaspektusa és humora is, azaz sok jelenetben a szülők is magukra ismerhetnek majd, és Ellinger Edina reményei szerint mosolyogni is tudnak majd a hasonlóságokon. A Babaróka látványvilágát Bartal Kiss Rita álmodta meg, zeneszerző Tallér Zsófia. Játsszák: Krucsó Júlia Rita, Lendváczki Zoltán, Nyirkó Krisztina és Szörényi Júlia.