Kiállítással ünnepelték a Forrás 50 éves születésnapját

Szeberényi Gyula Tamás, Kecskemét alpolgármestere Kosztolányi Hajnali részegség című, fél évszázadot summázó soraival kezdte köszöntőét. Az alpolgármester elmondta, hogy hajlamosak vagyunk a szocializmus évtizedere egységes masszaként tekinteni, pedig az is számos korszakra tagolódik. – A '60-as években a társadalom új, a decentralizáció irányába mutató folyamatokat várt, s ebben a légkörben kezdte magát megszervezni az irodalmi élet. Új folyóiratok jöttek létre az országban, s ebbe a folyamatba illeszkedett Kecskemét is, amikor 1969-ben megalakult a Forrás – mondta a kezdetekről Szeberényi Gyula Tamás. A Forrás meghatározó jegye indulástól fogva a szociográfiai irányultság is volt, ami szükségszerűen vetette fel a fennálló politikai rendszerrel való kritikus szembenézést, ami egy diktatúrában óhatatlanul konfliktusokat okoz. Ezt követően az alpolgármester rövid kitekintést adott a folyóirat akkori szembenállásának történetéből.

– A Forrás nem csak irodalmi lapként, hanem a politikai progresszió kecskeméti szereplőjeként is jelentős szerepet töltött be. Mindemellett természetesen az irodalmi, szociográfiai és szépművészeti szerepe is kimagasló volt – mondta Szeberényi Gyula Tamás és a városvezetés részéről megköszönte a főszerkesztőknek, a szerkesztőségi munkatársaknak és a jelenlévőknek, hogy Kecskemét kulturális életét színesítették.

– 50 éves a forrás, régóta készülünk erre az évfordulóra, de higgyék el, mégis nehéz most megszólalnom. Ahhoz, hogy ne az érzelmeim uralkodjanak el rajtam, ahhoz nagyon tényszerűnek kell lennem – kezdte nyitó beszédét Füzi László, a Forrás főszerkesztője. – Azt, hogy egy folyóiratnak, különösképpen egy jó folyóiratnak szellemisége van, nyilvánvalóan nem kell bizonygatni. Ez a szellemiség a lapban megjelenő írásokon alapszik, de sok esetben túl is nő azokon, s az irányzatosság sok esetben társadalmi és politikai kérdésekben való állásfoglalásban is megmutatkozik. Az elmúlt 50 évben különösképpen így volt ez az úgynevezett vidéki irodalmi folyóiratok esetében – mondta Füzi László és hozzátette, hogy a vidéki folyóiratok részt vettek, részt vesznek városuk szellemi-művészeti életében is, s a Forrás az anyagok összegyűjtése mellett irodalmi esteket szervezett és a képzőművészettel foglalkozott. Füzi László kiemelte a folyóirat jeles közreműködőit és nagy témaköreit, majd a kiállítás anyagáról szólt, melynek legtöbb alkotója a Forráshoz köthető.

– Igen nemes anyagnak látom az ezen a kiállításon szereplő munkákat. Egyrészt minőségük okán, másrészt annak a természetes önzetlenségnek az okán, ahogy barátaink a kérő szóra ezeket a munkákat elkészítették – mondta Füzi László.

A megnyitó után a Lantos Borászat és a Kunsági Női Borrend kínálta borral a látogatókat.

A kiállítás február 1-ig látogatható.

A tárlat kiállítói

A. Varga Imre, Miklós Árpád, Balanyi Károly, Bahget Iskander, Csáky Lajos, Damó István, Gerle Margit, Geszler Mária, Király Gábor, Lakatos Pál, Lőrincz László, Mészáros Mariann, Molnár Péter, Majoros Gyula, Ugray Zsuzsa, Lőrincz Luca, Szilágyi Zoltán, Schrammel Imre, Szikora Imre, Pócs Péter, Szoboszlay Péter, Szoboszlay Eszter, Szappanos István, Orosz István, Benes József, Ulrich Gábor, Mátravölgyi Ákos, Pongrácz Márta, Ragó Lóránt