A bácskai Jankovác történetéről írt könyvet

A szerző által bemutatott könyvből Jánoshalma, régi nevén Jankovác múltjából, a jobbágyi sorsból és ősi jankováci családok kapcsolatából, életéből ismerhetett meg a hallgatóság több érdekes részletet és hallhatott a könyv megírásának körülményeiről, kutatási módszeréről is.

Jánoshalmát a XVIII–XIX. században Jankovácnak nevezték, az akkori öntudatos magyar lakói és a magyarosítás lázában égő hatóságok a XX. század elején nem találták elég magyarnak a patinás, régi Jankovác nevet, és 1904-ben, sok bácskai helység névváltoztatásának hullámát követve, felcserélték azt az új alkotású Jánoshalma helységnévvel. Így tűnt el a bácskai térképről Jankovác, helyet adva a bácskai Jánoshalmának.

A Jankovác név a késő középkori, kora újkori Jankó, Jankószállás névre vonatkoztatható vissza, amely a jelenlegi Jánoshalma területén létezett korábbi falu neve volt. A XVII. században már jobbára a Jankovác névalakot használták az egykori rác falucska megnevezésére – mutat rá a szerző a kötetben. Előadásában izgalmas történetekről is mesélt Bárth János, valamint hosszadalmasan elnyúló bírósági perekről, amelyek korábban jellemezték a település lakóit.

Dr. Bárth János 1944-ben született a Jánoshalma határában lévő illancsi tanyavilágban, Jánoshalmán anyakönyvezték. Évtizedekig állt múzeumok élén, miközben hazánk számos egyetemén tanított, végzett tudományos kutatómunkát itthon és határainkon túl, nevéhez számos kutatómunka, tudományos cikk és könyv köthető. Több mint negyven esztendőn át folytatott kutatásokat település-, vallási, történeti és társadalomnéprajz területen. Foglalkozott népesedés- és agrártörténettel, tanyasi, falusi, mezővárosi életmódtörténettel.