Arany János és Kodály Zoltán művei találkoznak Kecskeméten

A Magyar Kodály Társaság évről évre igyekszik méltóképpen népszerűsíteni, éltetni Kodály Zoltán zeneművészeti hagyatékát. Elsősorban olyan rendhagyó műsorokkal, amelyekben a Kodály-­életmű kevésbé ismert, ritkán előadott részei szólalnak meg. Kecskeméten évente szerveznek kórustalálkozókat, év közben pedig – a várossal összefogva – továbbképzéseket, a városban működő iskolai énektanárok számára.

A Kodály-év kapcsán sem tétlenkednek. Legközelebb január­ 15-én, hétfőn szerveznek zenei–irodalmi műsort a református újkollégium dísztermében. Az In memoriam Arany János és Kodály ­Zoltán című balladaest programját Ittzés Mihály, a Magyar ­Kodály Társaság elnöke, a Zene­akadémia Kodály Intézetének oktatója állította össze.

A balladaest bemutatóját tavaly november 2-án tartották, a Zeneakadémia Solti termében. Idén utazó programként jut el az ország számos városába, Kecskeméten lesz az ­első állomás. Az Arany János balladáiból és Kodály Zoltán népballada-feldolgozásaiból ­készült program két tematika köré épül: történelmi képek és népéleti témák.

Fiatal művészjelöltek lesznek az inter­pretálók: a Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves osztálya – Hegedűs D. Géza­ csoportja –, valamint Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének szakos hallgatói. Az előadást Hegedűs D. Géza rendezte, zenei kísérettel jeles zongoraművészek szolgálnak.

– A műsor első részében Arany János két történelmi tárgyú balladáját Kodály ugyancsak történelmet ­idéző, balladai hangvételű vagy históriás énekekre ­emlékeztető feldolgozásai keretezik – ­veszi számba a repertoárt Ittzés Mihály. – Kodály azt tartotta, hogy a zenetörténetnek, írásbeliség híján, a népzene és a népi hagyomány egy nagyon fontos része. És valóban, a Tinódi Lantos Sebestyéntől és másoktól ismert históriás énekek műfajában bizony vannak népművészeti alkotások. A műsor további részében Aranytól a falusi népéletről szóló és ­hiedelemballadák kerülnek sorra. Ezekhez csatlakoznak Kodály székely népballada-feldolgozásai: ­Kádár Kata, A rossz feleség, ­Mónár Anna. A fiatalok remekül össze­dolgoztak, műsorukat jó szívvel ajánlom a középiskolás korosztálytól kezdődően minden irodalom- és zenekedvelőnek, felső korhatár nélkül – teszi hozzá.

Arany János és Kodály Zoltán nem találkoztak, hiszen a költő halálának évében, ­1882-ben született a zeneszerző. – Életművük ­összekapcsolása azonban már-már közhely számba megy a szakirodalomban – mutat rá Ittzés Mihály. Közös műfajuk a ballada, a köztük lévő staféta pedig nem más, mint a népköltészetre és a népzenére alapozott magas művészet. A művészi-emberi alkat rokonságára az első utalást maga Kodály tette meg, egy fiatalon írt levelében. Gruber­ Emmának, későbbi feleségének írta ­1907-ben: „… Arany János az én doppelgängerem és előrevetett árnyékom, vagy én neki árnyéka – mindegy.”

Kórustalálkozóval folytatják

A Kodály-évhez kapcsolódóan a Magyar Kodály Társaság következő programja egy kórustalálkozó lesz, január 29-én a Kodály iskolában. ­Kecskeméti kórusok előadásában lesz hallható az a műsor, amivel tavaly indult a jubileumi év a Zeneakadémián. Ennek programját ugyancsak Ittzés Mihály állította össze, sorba véve az évkör jeles napjait karácsonytól karácsonyig, természetesen Kodály­ Zoltán kórusművein keresztül. Fellépők lesznek: a Kodály­ iskola kórusai (Kodály Leánykar, Miraculum Gyerekkar, Aurin Lánykar), a református kollégium Grádics kamarakórusa, a tavaly alakult Kecskeméti Énekes Kör, valamint a Cantus Nobilis.