Virág Barnabás: Egyetlen esélye volt a jegybanknak, hogy letörje az inflációt

Dr. Salacz László országgyűlési képviselő a beszélgetést felvezető köszöntőjében kifejtette: a magyar kormány 2010-ben egy csődben lévő gazdaságot vett át, és tette sikertörténetté az elmúlt 13 évben. A sikerben nagy szerepe volt az MNB-nek, melynek irányelvei mentették ki Magyarországot nehéz gazdasági helyzetéből.

MBN: stabil működési közeget biztosít a gazdaságnak

A jegybank alelnöke dr. Kárpáti József, a NJE Gazdaságtudományi Kar dékánjának kérdéseire válaszolt. Először a MNB gazdaságban betöltött szerepéről beszélt. Elmondta, hogy az intézmény fontos feladata, hogy stabil működési közeget biztosítson a gazdaság számára, valamint a pénzügyi rendszer stabilitása felett is őrködik. Fontos feladata még az infláció alacsony szinten tartása. 2013-tól a kormány gazdaságpolitikáját is támogatja, valamint van fenntarthatóságot támogató funkciója a zöld átmenetet segítő hitelekkel.  

Az elmúlt időszakot jelentősen befolyásoló európai és hazai inflációval kapcsolatban az alelnök elmondta, hogy a 2010 és 2020 közötti időszak a Trianon óta eltelt 100 év gazdaságilag legsikeresebb periódusa volt, amihez a megelőző sikeres időszakokkal ellentétben nem volt szükség külső hitelek bevonására.  

Változott a gazdasági környezet az elmúlt években

A 2020-as évek már más környezetben teltek, hiszen jött a Covid, ami miatt kétszer is leállt a gazdaság, majd az orosz-ukrán háború, és az energiaár-emelkedés, minek során tizenötszörösére emelkedett a beszerzett gáz ára.  

Arról is beszélt, hogy miért volt magasabb az infláció hazánkban, mint az európai uniós átlag. Magyarázata szerint az EU inflációs átlagát olyan országok is befolyásolták, melyek sokkal kevésbé kitettek az energiaimportnak, mint Magyarország. Hozzátette: a volt szovjet EU tagállamok átlagos inflációja 30 százalék volt, mert ott jobban befolyásolta a gazdaságot az energiahordozók ára, és Magyarországon az ezen felüli 5-6 százalék eredt magyar sajátosságokból.

Elmondta, hogy Magyarország 2021 előtt 4-5 milliárd eurót fizetett az importált energiáért, 2022-től ez 17 milliárdra ugrott, valamint spekulatív támadás indult a forint ellen, ami gyengítette hazánk fizetőeszközét. 2022 október közepén árfolyamválság közeli szituáció keletkezett, és mint Virág Barnabás fogalmazott, egy lövése volt a jegybanknak, hogy a helyzetet kezelje. A felhalmozott devizatartalékból kifizették az energiaszámlát és végrehajtották az alapkamat emelését. Úgy látja, hogy az intézkedések beértek, tavaly elhozták a stabilizációt.

A helyi politika szerepe megteremteni a lehetőségeket

Kárpáti József arról érdeklődött, hogy milyen a magyar gazdaság kapcsolata a lassuló német gazdasággal, illetve mi várható a következő években? Virág Barnabás kifejtette: a német gazdaság sikere az olcsó orosz energiára, az olcsó kelet-közép-európai munkaerőre és az európai piac dominálására épült. Emellett jelentős pozíciókat épített Kínában, elég csak az autóiparra gondolni. Azonban az energiahordozókról való leválás, és a piacok változása jelentősen befolyásolja helyzetét. Éppen piacot veszítenek Kínában, és kérdés, hogy veszítenek-e pozíciókat Európában, például a kínai elektromos autók térhódításával.  

Az alelnök szerint Magyarország esélye, hogy ne csak az összeszerelést helyezzék ki a külföldi cégek hazánkba, hanem a magasabb hozzáadott értékkel bíró folyamatokat, mint a kutatás-fejlesztést, vagy a dizájnt is. Ez minden esetben gazdaságfejlesztő hatású. Ebben alapvetően nem érdekeltek a cégek, de a helyi politika feladata ezt megteremteni. Ugyancsak a lehetőségek között említette az alelnök a tradicionálisan erős ágazatokban való szerep növelését. Ilyen a mezőgazdaság, azon belül például a gyümölcstermesztés, vagy a biokertészet, továbbá az egészségipar, a vízgazdálkodás, vagy a digitális technológia alkalmazása is.  

Arról is beszélt, hogy a magyar cégek növekedése érdekében érdemes az export felé nyitniuk, mert a belföldi piac véges növekedési potenciált kínál. Példaként említette az észt gazdaságot, melynek ez adja az erejét.

Kibernűnözés: a hazai bankrendszernek fel kell zárkóznia

Az alelnök szót ejtett még a kiberbűnözés jelentette növekvő kihívásról. Mint fogalmazott, az infláció után ez jelenti a legnagyobb veszélyt a megtakarításokra. Egyre fejlettebb eszközökkel dolgoznak az online csalók, míg a hazai bankrendszer elkésett, mintegy egy évvel lemaradva követik őket intézkedéseikkel. Ő maga azt szorgalmazza a pénzintézeteknek, hogy minél jobban rövidítsék le ezt az időt, és építsenek be csalásszűrő megoldásokat a bankok működésükbe. Ellenkező esetben elillan a bizalom az ügyfelek részéről és az a bankrendszernek is károkat okoz – hangsúlyozta Virág Barnabás.