Ünnepség

2023.08.20. 21:48

Az államalapításra emlékeztek Kecskeméten – galériával, videóval

Kecskeméten is megemlékeztek az államalapítás évfordulójáról vasárnap délután, Szent István napján a kecskeméti önkormányzat és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Bács-Kiskun Vármegyei Szervezete szervezésében.

Horváth Péter

A főtéri Szent István szobor

Fotó: Bús Csaba

A főtéri Szent István szobornál tartott ünnepségen dr. Berényi Tivadar, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége kecskeméti elnöke ünnepi beszédében kifejtette: augusztus 20. Szent István király és egyben az új kenyér ünnepe is, melynek szimbolikus jelentősége van. – Szent István volt, aki hitte, tudta és eltökélten érvényt szerzett annak  a zsidó-keresztény alaptételnek, hogy az ember test és lélek, anyag és szellem. A kettő elválaszthatatlan és mindkettőt táplálnunk kell. Ő tette le ennek alapjait. Államot alapított, ipart, kereskedelmet indított, a középkori értelemben vett anyagi jólétet biztosított. Ő teremtette meg annak feltételeit, hogy testiekben és anyagiakban ne szenvedjen hiányt a magyar – mondta Berényi Tivadar, kiegészítve azzal, hogy Szent István tisztában volt a lélek táplálásának szükségességével is. – Olyan mérvű templom- és egyházszervezeti építésbe kezdett, hogy az a 21. századi fejlődéshez mérve is szédületes. Az iskolák létesítésével bizonyította, hogy nem feledkezik meg a szellem felemelkedéséről sem - fogalmazott Berényi Tivadar, aki hangsúlyozta: első nagy királyunk eszmény volt, akit évszázadokig követhetett a magyar. Az elnök szerint a korona az anyagi és a szellemi összetartozásának jelképe, benne testesül meg az isteni és az emberi összetartozása, a s kenyér szintén jól szimbolizálja az anyagi és a szellemi közös összetartozását. – A búza a táplálékot és a bőséget, az Istennek való felajánlásokat, az igaz életet és az ítélet közelgő aratását is jelképezi – magyarázta Berényi Tivadar a búza szimbolikáját, majd azt hangsúlyozta, hogy a magyarság egy közösséghez tartozik és jövője van a Kárpát hazában.

A Magyarok Kenyere Programot Göbölyös Károly, a NAK megyei szervezetének vidékfejlesztésért felelős alelnöke ismertette és méltatta a gabonát és pénzt felajánló gazdákat, akik a program támogatásával a Kárpát-medencei nehéz sorsú gyermekek asztalára segítenek kenyeret tenni. Az alelnök arról is beszélt, hogy megyénkben két helyszínen is tartanak adományozó ünnepséget: a Máltai Szeretetszolgálat közreműködésével Kecskeméten, Kisboldogasszony ünnepén –melyet minden évben szeptember 8-án tartanak -, a szentmise előtt kerül sor az adományok jelképes átadására, majd szeptember végén Jánoshalmán. Novemberben pedig a Kárpát-medencei adományozó ünnepség keretében Ágotafalván adják át az adományt.

A beszédeket követően a tradicionális kecskeméti egyházak képviselői elvégezték a kenyéráldást, a felszólalók pedig megszegték a kenyereket. A koszorúkat a Kiskun Huszár és Honvéd Hagyományőr Egyesület közreműködésével helyezték el a városvezetés és a pártok, illetve a toborzó iroda képviselői, valamint a térség országgyűlés képviselői. Az ünnepi műsorban közreműködött Sasvári Sándor színművész, énekes, a Kecskeméti Kodály Iskola Néptánc Tanszakának jelenlegi és egykori növendékei, valamint a Zönge Zenekar.

A cikkben szerelő videó megtalálható a Baon.hu Youtube-csatornáján is.

 

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában