Látványosan megújul belülről az apostagi templom

A templom felújítása tavaly áprilisban kezdődött, amely során a Kecskeméti Katona József Múzeum és a kalocsai Visky Károly Múzeum összefogásával feltárták a barokk templom alatt levő nyolcszögletű rotundát, Apostag Árpád-korban épült legendás névadó templomát. 

A felújítás kezdetére így emlékezett vissza Szanyi Ferenc lelkipásztor − A templomunk elég rossz állapotban volt, ezért pályáztunk a felújításra. Sikerült is 15 millió forintot nyernünk. Azon gondolkoztunk, hogy mit is tudunk megvalósítani belőle, amikor váratlanul felhívott Veres Sándor, a Dunamelléki Református Egyházkerület főgondnoka, hogy kaptunk még ezen felül 150 millió forintos támogatást. Így vágtunk bele a felújításba. A templomsüveghez nem nyúltunk, de az épületben jelentős változások lesznek. Új karzat épült, vízszigetelés, új nyílászárók, akadálymenetes bejárat, egy baba-mama szoba a karzat alatt. Kényelmes, új padok lesznek, ahol 120-130 fő elfér, de még 50 székkel bővíthető a férőhelyek száma, valamint lesz elektromos padfűtés is – tette hozzá a lelkész. 

Ahogy arról már mi is többször írtunk, mielőtt a felújításra sor került volna, egy régészeti feltárás kezdődött meg, mivel Jankovich Miklós műgyűjtő-történetbúvár 1812. évi feljegyzéséből ismert volt, hogy a barokk stílusú épület helyén 1805-ig egy tizenkét szögletű rotunda, azaz körtemplom állt. Ezt földradaros vizsgálattal sikerült igazolni múlt év februárjában, és az is nyilvánvalóvá vált, hogy az épületet a mai épület padlószintje alatt kell keresni. 

Szanyi Ferenc apostagi lelkipásztor a kapszula elhelyezése előtt felolvasta a feltárásban együttműködő szakemberek, Lantos Andrea régész, dr. Rosta Szabolcs múzeumigazgató és dr. Pánya István földrajzkutató levelét, amelyben összefoglalták a feltárás folyamatát és eredményét. 

– A feltárás eredményeként a rendelkezésünkre álló adatok és megfigyelések alapján – Jankovich véleményével szemben – egy nyolcszögletű rotundát rekonstruálhatunk, melynek keleti részéhez egy hatszögletű szentély csatlakozott, nyugati részén pedig karzat helyezkedett el. A templom fala szabályos Budai-hegységből származó mészkőtömbökből (kváderekből) épült, melyek kitermelt és újrahasznosított darabjait a mai templom alapozásában és falában is meg lehetett figyelni. Az egykori templom tetejét tetőcseréppel fedték, padlója téglával volt kirakva, melynek egy kis részletét eredeti helyzetben sikerült feltárni – olvasható a levélben. 

Mint írják, a templombelső díszítésére következtethettek a feltárás során előkerült vakolatmaradványokból, valamint egy törmelékhalomban talált román kori faragott mészkőtöredékből. − Valószínű, hogy a rotunda egyes elemeit a Duna nyugati oldaláról, az egykori római limes épületeiből kitermelt kövekből alakították ki. Erre utal a templombelsőben talált római tetőcserép (tegula) töredéke is. A rotunda belsejében, a középkori padlószint alatt nyolc sír került elő. Tájolásuk eltérő volt, mivel a halottak temetésénél alkalmazkodtak a templom különleges, nyolcszögletű belső teréhez. Több sírból kerültek elő koporsószögek, vasalatok, valamint számos esetben lehetett megfigyelni ácsolt koporsóra utaló foltokat a halottak körül − derül ki a szakemberek leveléből.

A rétegekben lefelé haladva az azokból előkerült leletanyag, főként pénzleletek, jól keltezték azok korát, a 19. századtól a 13. századig. Érméken kívül viseleti tárgyak, gyűrűk, pecsétgyűrűk, gombok, párizsi kapcsok kerültek elő. E rövid, a jövő nemzedéknek szánt üzenet mellé helyezünk három, a feltárás során előkerült 18. és 19. századi érmét. Ad perpetuam rei memoriam - ad perpetuam memoriam - Örök emlékeztetésül, örök megemlékezésül! − áll a múzeumi szakemberek által megfogalmazott levélben.