Már a dinoszauruszok korában is léteztek pajzsosrákok

Ez az aprócska, a levéllábú rákok osztályába tartozó pajzsosrák rendkívül érdekes faj. Márciusban és áprilisban találkozhatunk vele, májusra már el is tűnnek. Közeli rokonával, a nyári pajzsosrákkal (Triops cancriformis) együtt már  250-300 millió éve élnek a Földön, gyakorlatilag változatlan formában. Élő fosszíliáknak is szokták őket hívni, ami nem túlzás, hiszen már a dinoszauruszok korában is léteztek, és már akkor is így néztek ki – olvasható a KNPI weboldalán közzétett beszámolóban.

A tavaszi pajzsosrák mérete 2-7 cm, teste szelvényekből épül fel. A fejet és a test egy részét hátpajzs borítja, amely a fej utolsó szelvényéből ered, és nem csatlakozik a test többi szelvényéhez. A toron legalább 40 pár úszó levélláb található, melyek hullámzó mozgásával viszonylag gyorsan tud úszni.  Mint írták: az apró rákokat időszakos vízállásokban találhatjuk meg, megjelenhetnek legelőkön, réteken, útszéli árkokban. Fennmaradásukhoz az szükséges, hogy még az élőhelyük kiszáradása előtt petét tudjanak rakni.

A szaporodásuk is különleges: egyivarú és kétivarú nemzedékek váltják egymást. A kétivarú nemzedék ivarosan szaporodik, így biztosítja az állományon belüli változatosságot, míg az egyivarú –  azaz csak nőstény egyedekből álló – nemzedék szűznemzéssel hozza létre utódait, kemény héjú, úgynevezett tartós petéket rak. A peték fejlődésükhöz igénylik a kiszáradást, sőt akár éveket vagy évtizedeket is kibírnak víz nélkül, és az erős fagy sem tesz kárt bennük.

– Hiába él már itt több száz millió éve, a vizes élőhelyek fogyatkozása és a vegyszerek élővízbe jutása miatt egyre kevesebb pajzsosrákot látni, és bár nem védett fajok, sérülékenynek mondhatóak – írták a KNPI szakértői.