Civil kezdeményezésre esőkertek létrehozását tervezik Lakiteleken – galériával

A településen többen is nemtetszésüket fejezték ki a közelmúltban elkészült csapadékvíz-gyűjtő árkokkal kapcsolatban. A lakitelekiek egy csoportja szerint ezek a betonból készült árkok csúnyák, nem illenek a tájba. Egyfajta tájsebek, helyettük más alternatívát, természetalapú megoldást szeretnének. Az egyik ilyen megoldás lehet az esőkert, melynek megvalósításáról Farkas-Barta Kata, a Zöld Küldetés Egyesület elnöke tartott előadást a napokban a helyi művelődési házban.

A fórum elején arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek nyári hónapjaiban tapasztalt szélsőséges időjárás – aszály és villámárvíz – új fajta szemléletet igényel a társadalomtól. Mint mondta, ha így folytatjuk, akkor a szárazság miatt elveszíthetjük hazánk faállományának a kétharmadát az évszázad közepére. Ha nem gazdálkodunk megfelelően a csapadékkal, és hagyjuk elveszni a vizet, akkor nemcsak talajaszály, hanem légköri aszály is kialakulhat, ami együttesen még nagyobb kárt okoz a növényekben. Az árnyat adó növényeket a leghatékonyabb módon vízmegtartással tudjuk megmenteni – hangsúlyozta. Az egyik ilyen vízmegtartási lehetőség az esőkert, ami olyan természetes vízmegtartó közeg, amely harmonikusan illeszkedik a tájba és a természetben elforduló anyagokból előállítható.

A hagyományos árkokban a víz elszikkasztása, míg az esőkertekben a víz megtartása és a megfelelő mikroklíma kialakítása a cél. Az esőkertnek a lelke a talaj – fogalmazott a szakember. Elmondta, az esőkert kialakításának első és egyben a legfontosabb lépése, hogy a helyi talajt komposzttal javítják fel, ezáltal sokkal lazább lesz a szerkezete és a hagyományos megoldásokhoz képest akár két és félszer annyi vizet tud felvenni. A hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső a burkolt felületeken és a kiszáradt tömörödött talajba nem tud beszivárogni, azokról lefolyik és villámárvizeket okoz. Az esőkert viszont a talajszerkezet átalakításnak köszönhetően könnyen felszívja a vizet és késlelteti a lefolyást. Ugyanakkor a komposzttal dúsított talajban elindul a talajélet, kialakulnak a gombák, a gyökérkapcsolatok, amely által laza marad a talaj, így sok vizet tud megtartani, amit akkor adagol vissza a növényeknek, amikor szükségük van rá. A szerves anyag által a növények is jobb állapotba kerülnek, erősebbek lesznek és jobban tűrik a szárazságot. Nem mellesleg pedig az így kialakított zöldfelületeknek hűsítő és párásító hatása van, ami az aszályos, forró nyári napokon nagyon fontos – részletezte Farkas-Barta Kata, aki a társadalmi felelősségvállalásra is felhívta a figyelmet. Mint mondta, mindenki felelősséggel tartozik a környezetéért, nem nézhetjük ölbe tett kézzel, ahogy kiszáradnak a növényeink. Össze kell fogni és közösen kell cselekedni, amíg lehet – summázta a Zöld Küldetés Egyesület elnöke.

A lakossági fórumon részt vett Madari Róbert, Lakitelek polgármestere is. Érdeklődésünkre elmondta, hogy a nemrég megvalósult csapadékvíz-elvezető és szikkasztó árkokat nem tudják azonnal felszámolni, de jó példaként a település több pontján is létrehoznak majd esőkerteket, melyek reményei szerint hosszú távon felválthatják a jelenleg alkalmazott ipari megoldást.