Szokások

2023.03.11. 07:00

Ilyen volt régen a böjt Bács-Kiskunban

„Meglesz még ennek a böjtje!” – bizonyára ismerjük a mondást, amelyet akkor szeretünk mások orra alá dörgölni, amikor képtelen valaki valamilyen élvezetről vagy haszonról lemondani. De hogyan böjtöltek régen? Milyen szokások voltak ebben az időszakban? A böjt valóban az élvezetről való lemondással és a hiányérzettel járt együtt? Déd- és nagyszüleink hogyan gondolkodtak erről? Mit ettek? Miért söpörték körül a lakást Nagyszombaton és hogy jön ide egyáltalán Cibere vajda és Konc király neve? Az alábbi írás ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Lizik-Varga Katalin

Forrás: shutterstock.com / illusztráció

A nagyböjti időszak, az éves szokáskörben farsang után, hamvazószerdával veszi kezdetét, mely fontos a hívő keresztények életében, hiszen bár felekezetenként eltérő módon, de lelkileg mindannyian Jézus Krisztus halálának és feltámadásának a megemlékezésre készülnek ilyenkor. A böjtölésről olvashatunk a Szentírásban is, bár hosszát és időszakát illetően nincsenek előírások, a Biblia nem határolja be szigorúan. Egyes keresztény egyházak határozták meg ezt. A lelki felkészülés mellett az idők folyamán néhány felekezetnél az egyes ételektől való tartózkodás is szerepet kapott.

– Magyarországon a kereszténységgel együtt vezették be azt az egyetemes egyházi előírást, amely elrendelte a nagyböjti időszakban az absztinenciát, vagyis az állati eredetű élelmiszerektől való tartózkodást – mondta Szabó Kocsis Zsuzsanna, néprajzkutató, a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa. Hozzátette, hogy a vasárnapok kivételével pedig meg kellett tartani a valóságos böjtöt, vagyis nem volt szabad jóllakni.

A 16. század végén a magyar római katolikusoknál ezekben a napokban a húsféle, a szalonna és a szalonnazsír mellett még a tejtermékek és a tojás fogyasztása is kerülendő volt. A tej és tojás fogyasztásának böjti tilalma alól a 17. század elején kapott Magyarország Rómától felmentést. A húsételtől való nagyböjti absztinencia pedig hivatalosan a 20. század elején rövidült meg lényegesen. 1906-ban a római katolikus egyház a húsételeket már csak hamvazószerdán és a nagyböjt három utolsó napján tiltotta, és rövidesen a disznózsír használatának tilalmát is feloldotta.

A görög katolikus közösségekben hamvazószerda előtti hétfőn kezdődik a nagyböjti időszak.

A hazai protestáns egyházaknál a nagyböjti absztinencia helyett inkább a lelki értelemben vett lemondást részesítették előnyben. Ezzel szemben az egyik legnagyobb ünnepük a nagypéntek, amit gyakran a katolikusokénál is szigorúbb böjttel tartottak meg.

– A nagypénteki böjtös étkezés elsősorban nem felekezetenként, hanem tájanként oszlott meg a magyar nyelvterületen. 

– mondta Honti Dorka Laura, a Kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteménykezelője.

Hozzátette, hogy a nagypénteki naphoz kapcsolódtak a böjtös étrendek legszigorúbb és legrégiesebb változatai. A nap folyamán például pattogatott kukoricát, a Dél-Alföldön mellette még lepénykenyeret ettek, esetleg kását, tésztát, elsősorban mákos tésztát. A gabonaételeken kívül babot, lencsét, savanyú olajos káposztát, krumplit, gombát és aszalt gyümölcsöket fogyasztottak.

Sokfelé erjesztett korpaléből (kiszi, keszőce, cibere) készítettek levest. Innen ered például a magyar dramatikus játékok egyike, a Cibere vajda és Konc király. Cibere vajda neve a böjti ételt, a ciberét jelképezi, Konc király pedig a húsos, zsíros ételeket.

A jellegzetesebb böjti eledelek közé sorolhatjuk még a halat, elsősorban sózott-szárított formájában.

Lássunk néhány Bács-Kiskun vármegyei böjti szokást, melyet a Kecskeméti Katona József Múzeum Néprajzi Adattárának kéziratos gyűjteményében jegyeztek le.

Szabadszálláson úgy tartották: „Nagypénteken, míg a csillag föl nem jött, nem szabad vót zsírosat enni.”

A kiskunmajsai gyűjtések alapján az adatközlők a következőkről számoltak be:

„Nagypénteken még ma is megtartják a böjtöt. Karácsonykor, hamvazószerdán és nagypénteken böjtöltek. Hajas krumplit olajba mártottunk, azt ettük. Pattogatott kukoricát is […] ettünk és savanyú káposztát olajjal. Ez volt egész nap a kosztunk. Nagypénteken hajnalban kimentünk a keresztekhez, körbejártunk. Egész nap kint jártunk a kereszteknél, volt, hogy reggel 6 órára gyüttünk be.”

„Nagyszombaton délelőtt 9 órakor megszólaltak a harangok. Anyánk fütött, sütötte a kalácsot, mink meg mentünk a seprükkel, és körülsöpröttük a lakást, hogy kigyók, békák távozzatok! Délben megebédeltünk, a szüleink azt mondták, hogy mosakodjunk, öltözködjünk fel szépen, s menjünk a feltámadásra.”

„A böjt hamvazószerdán kezdődött el. Olajjal főztek, nem zsírral. Mindent lehetett vele főzni. Böjtben csak csütörtökön lehetett húst enni.”

Marokity Teréz 1967-es bátyai gyűjtése így ír a farsang utáni időszakról:

„Ezzel a nappal megkezdődött a 7 hétig tartó nagyböjt. Ez időszak alatt semmiféle zsírosat nem ettek, csak olajosat, tejfölöset, tejet, vajat, stb. /A leggyakoribb volt – különösen reggelire – az olajos káposzta és a sovány pogácsa. /A nagyböjt első napja a hamvazó szerda volt. Ezen a napon, ami edény létezett a háznál /tányér, fazék stb./ mindent hamuval, lúggal mosogattak el, hogy még véletlenül se legyen valami zsíros. A vöndölöket, amikben a zsírt tartották lezárták, úgy, hogy húsvétig nem használták.

Ezen a napon a gazda szólt a családnak, hogy feküdjenek le egy pár órára aludni /nappal/ mindnyájan sűrűn egymás mellé, mert amilyen sűrűn fekszenek le, olyan sok kéve lesz szintén egymás mellett a nyáron aratáskor.

A nagyböjt többi napján tehát mindenféle téren csend volt a faluban. Megszüntek a mulatságok, mindenki böjtölt, így várták a húsvéti napot.”

Szintén a bátyai gyűjtés szerint:

„A Nagyhéten volt a legszigorúbb böjt. Ezen a héten tényleg csak kenyéren és vízen éltek. Nagyszerdán kezdődtek a különféle szertartások. Litániákra mentek el…” „…hazaérkezve a miséről elkezdték készíteni az ebédet, ami csak un. loksából állott. A loksa csak lisztből és vízből készült. Összegyúrták a lisztet a vízzel, kicsit megsózták és vékonyra nyújtották. Egy részét megfőzték, amit vagy mákkal, vagy túróval ettek. Másik részét pedig megsütötték ropogósra. Ez volt a másik fogás az ebédnél.”

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában