A zene segítségével próbálja könnyebbé tenni a lélegeztetőgépre került betegek perceit

A music medicine, azaz a zenés foglalkozás olyan kisegítő in­tervenció, amely a betegek élet­­körülményeinek javítására hivatott. Ezt a fajta társterápiát Magyarországon először a Kiskunhalasi Semmelweis Kórházban, a Szegedi Tudományegyetem Oktató Kórházában alkalmazzák a gyógyszeres kezelés mellett az intenzív terápiás osztályon lélegeztetett betegek körében. Szabó-Erdélyi Viola zeneterapeuta hallgatóként csöppent bele a kórház és a doktori iskola által támogatott, etikai engedéllyel rendelkező kutatásba – írja a delmagyar.hu.

Mérhető adatokat keresnek

– A zene azon felül, hogy gyönyörködtet, szórakoztat, kikapcsol, más funkcióval, hatással is bír, mégpedig terápiás hatással. Zeneterápiá­ról ak­­kor beszélhetünk, ha a ze­­nét és a zene elemeit, a hangot, ritmust, dallamot és harmóniát célirányosan, esz­­közként használjuk. A zeneterápiában a zene eszköz, tényleges terápiás hatásról pedig akkor tudunk beszélni, ha az egy folyamatba rendeződik, és egy képzett szakember vezet minket ezen az úton
– vázolta a zeneterápia lényegét Szabó-Erdélyi Viola. A csongrádi zeneterapeu­ta azon dolgozik Szendi Istvánnal, a pszichiátriai osztály vezető főorvosával, az egyetem Szoftverfejlesztési Intézetének tudományos főmunkatársával; Lovas András intenzívterápias osztályvezető főorvossal; Dalos Vera PhD-hallgatóval és az intenzív terápiás osztály minden munkatársának segítségével együtt, hogy a betegek legmagasabb szintű ellátása mellett mérhető adataik legyenek arról, hogyan és miként képes hozzájárulni a zene a gyógyuláshoz.

A zene nem olyan, mint az aszpirin

– A zene mozgósít bennünk különféle érzelmeket, olyan tu­­datalatti tartalmakat, amikről nem is tudunk. A kérdés az, hogy kezdünk-e vele valamit vagy nem. Egy terápiás helyzetben az ember elkezdi „megdolgozni” eze­­ket a zene ál­­tal megmozdított tartalmakat. Ugye ezt nem annyira szeretjük, mert a fogyasztói társadalom azt hozza magával, hogy az emberek az instant dolgokat preferálják. Minél könnyebben, minél hatékonyabban akarnak megoldani egy helyzetet, és le­hetőleg azonnal. 

– magyarázta a zeneterapeuta.

Hosszú folyamat az önismereti munka

Mint Szabó-Erdélyi Viola ki­­emelte, a traumák feldolgozása egy hosszú út, egy sokszor fájdalmas önismereti munka, és minimum sokszorosan annyi idő, mint amennyi időn keresztül fennállt az a bizonyos megterhelő helyzet. Ebben a folyamatban a terapeuta vezetőként, segítőként van jelen. Nem várhatjuk el magunktól, a saját belső működésünktől, hogy varázsütésre vagy csettintésre megoldódjanak a problémáink. Az emberi psziché a nehéz, kihívást jelentő feladatokat jó mélyre, a tudat­alattiban raktározza el. A felhozási folyamat nem egyszerű. Zeneterápia során sem egyetlen foglalkozás alatt megy végbe a megoldási, tisztulási folyamat – tette hozzá. 

Csökkentenék a szorongást

Progrediáló betegségek esetén a zeneterápia használható a beteg állapotának szinten tartására, a romlás lassítására vagy annak érzelmi következményeivel való munkára. Alkalmazzuk a betegség érzelmi következményeinek feldolgozásában, illetve a halálba kísérésben. Elsődleges célunk, hogy a ze­neterápiás intervenciók egy re­ceptív formájával, mint támogató-kezeléssel csökkentsük az intenzív terápiás kezelésben lélegeztetőgépen lévő betegek fizikai és pszichés stresszorai­nak jelentőségét, és ezáltal re­­dukáljuk a gépi lélegeztetés és intenzív terápiás osztályon való tartózkodás időtartamát. A módszer segíthet képet alkotni arról is, hogy miként avatkozik be a zenés intervenció a delírium kialakulásának folyamatába 
– fejtette ki Szabó-Erdélyi Viola.

Zavaró a betegeknek az állandó zaj

A zeneterapeuta elmondta, az intenzív terápiás osztályok tá­­mogató légkört biztosítanak az ott kezelt betegeknek, ami azonban számos negatív hatású környezeti tényezőt is magában rejt: a folyamatos zaj, a mesterséges megvilágítás, betegek izolációja, szenzoros deprivációja és a kommunikációban, illetve kontrollgyakorlásban való gá­­toltsága olyan stresszorok, amelyek könnyen vezethetnek negatív kimenetelű tünetekhez. Ezen a helyzeten segíthet a zeneterápia.

– A lélegeztetőgépre kapcsolt betegek körében az organikus okok mellett részben a fenti faktoroknak tulajdonítható a magas distressz, illetve szorongás, valamint olyan pszichiátriai rendellenességek ki­­alakulása, mint a delírium, szorongásos zavarok, vagy a depresszió, amelyek az intenzív osztályról történő elbocsátás után is hónapokig jelen lehetnek  – magyarázta Szabó-Erdélyi Viola. 

Végül egy ördögi kör alakulhat ki

– A fiziológiai stressz és fájdalom kezelésében alkalmazott szedatívumok és maga a gépre kapcsolt állapot is ördögi körként működve hajlamosító tényezők a delírium kialakulásának folyamatában, amely akár a lélegeztetőgépen lévő betegek 80 százalékát is érintheti 
– tette hozzá.

A delíriumos állapot pedig minél tovább áll fenn, annál inkább hozzájárul a gépi lélegeztetés időtartamának kitolódásához, a kórházi tartózkodás megnyújtásához, illetve a morbiditás és mortalitás magasabb arányához, ezért vélik úgy a kutatás résztvevői, hogy kiemelten fontos megtenni minden olyan beavatkozást, ami segíthet megelőzni ennek az állapotnak a kialakulását. 

Pozitív gondolatok felé terel

– A zenehallgatási alkalmak amellett, hogy a páciensek biológiai folyamatainak szabályzásában és egyensúlyban tartásában segítenek, fizikai és pszichés tünetek enyhítésében is közrejátszanak, ezáltal csökkenthetik a depresszió, a szorongás, a stressz és a feszültség szintjét, enyhíthetik az alvászavarok tüneteit, valamint nagymértékben növelhetik a felelős pszichológiai önirányítás hatékonyságát. A zene azért is lehet képes a betegek szorongásának csökkentésére, mert segít elterelni a figyelmüket a kellemetlen, feszültségkeltő ingerekről valami sokkal kellemesebbre
– részletezte a terápiás folyamatot Szabó-Erdélyi Viola.

Dúdolás és lüktetés harminc percben

Mint elmondta, a projekt során az ő feladata első körben a zenei listák összeállítása volt, a hanganyag összeállításában és elkészítésében Deák Júlia zeneterápiás szakember és Makra András népzenész volt a segítségére.

– Napi 30 perc zenehallgatási idő jut minden lélegeztetőgépen lévő beteg számára. Próbáltunk olyan népdalokat és olyan klasszikus zenei műveket választani, amiket mindenki biztosan hallott már, így könnyebben tudnak kapcsolódni hozzá. Az általunk feljátszott listák készítése közben az elsődleges cél a prenatális időszak hangulatának megteremtése volt, a női dúdoló énekhang és a sámándob mély lüktetése az áramlást és az anyai ringatást szimbolizálja – magyarázta a zeneterapeuta.

Hisznek a zene gyógyító erejében

– Nem volt könnyű zenészként bekerülni egy kórházba, komoly problémákkal küzdő emberek közé. Felkészítettek arra, hogy aki gépre kerül, annak legalább 50 százaléka nem éli túl. Érzelmileg nehéz helyzet, de próbálok elvonatkoztatni és arra koncentrálni, hogy nekik jobb legyen. Személyesen hiszek abban, hogy van pozitív hatása a zeneterápiának
– összegzett Szabó-Erdélyi Viola.