2022.07.31. 13:25
Megújult a jánoshalmi szélmalom tetőzete
A mezőgazdasági szempontból különösen értékes, hajdan rendkívül gazdag bácskai régió anyaországban maradt egyik legjelentősebb települése Jánoshalma. Itt áll a Doktor-telepen a Bognár Józsefné-féle szélmalom, melynek rehabilitációja a Teleki László Alapítvány Népi Építészeti Programjának szakmai és anyagi támogatásával indulhatott el.
Felújították a szélmalmot. Beküldött fotó
Jánoshalmán a történeti kutatások szerint egykor hat szélmalom volt, ma már csak egy áll a Doktor-telepen, amely a Szélmalom Hagyományőrző Alapítvány tulajdonában van, melynek alapító-kurátora dr. Kádár Péter. A szélmalom az építéstörténeti szakvélemény alapján 1880 és 1892 között épült, és az elmúlt két év alatt a tetőszerkezete teljes egészében megújult.
– Ennek során a malomtetőt daruval egyben leemelték a helyéről, majd a tető forgatását egykor lehetővé tévő, mára szétkorhadt szerkezeti elemeket pótolták. A korábbi lécezés és elavult szelemény helyére is új, kézi faragású, áztatott zsindely került.
A falkoronába épített tőkék, körrámacikkelyek, csúszóráma pótlása is megtörtént, majd a teljes szerkezetet daruval visszaemelték a helyére
– tájékoztatott Czeller Zoltán polgármester, aki szerint ezzel a csapadék becsurgását meggátló, a malomépület konzerválása szempontjából legfontosabb javítási munkálatok megtörténtek.
A munkák előkészítésében számos műemlékvédelmi szakértő is részt vett, míg a kivitelezésnél a daruzást a kiskunhalasi Vankó Kft., az ácsmunkákat pedig a szegedi Kárász Ervin csapata végezte. A népi-műszaki építészeti hagyományok betartását dr. Ozsváth Gábor Dániel felügyelte.
A felújított tető műszaki átadása megtörtént, a malmot a Szélmalom Hagyományőrző Alapítvány a jánoshalmi önkormányzattal együtt igyekszik a város kulturális életébe minél inkább bevonni, alkalmanként a látogatók számára is megnyitni – közölte a polgármester.
A szélmalmok egykor országszerte a tájkép meghatározó elemei voltak. Ez az épülettípus napjainkban is folyamatosan pusztulóban van. Ennek oka elsősorban a magas felújítási költségekben keresendő, de gondot okoz az is, hogy a megváltozott körülmények miatt az eredeti funkció helyett nehéz az épületeknek új rendeltetést találni. Az elmúlt évek során a közeli Felsőszentivánon és Kiskunhalason is megújult pályázati támogatással egy-egy szélmalom, amelyek ma már a helyi kulturális élet szerves részét alkotják.