Különleges módszerekkel teszi izgalmassá az énekoktatást a kecskeméti tanár házaspár

Minden tantárgyat úgy kell oktatni, hogy lekösse a diák figyelmét. Régen is így volt, és ma is így van. A különbség, hogy a mai fiatalságot sokkal több inger éri, sokkal több információhoz jutnak rövid idő alatt az internet, az okostelefonok jóvoltából. Ennek jegyében kell egy tanórát is felépíteni, hiszen a diákok már nem képesek sokáig ugyanarra koncentrálni. Végig fent kell tudni tartani a pedagógusnak a „szikrát”, az érdeklődést, hiszen csak akkor marad vele végig a tanuló, és éli bele magát a tananyagba.

Ez igaz minden tantárgyra. 

A kecskeméti Kertvárosi Általános Iskola 4. osztályának tanárpárja, Kis Zoltán és Kisné Cseri Erika az ének tantárgy terén újított nagyot, mely évek óta sikeres és népszerű a tanítványaik körében. 

A pedagógus házaspár már a szülőket is bevonta.

– Hat éve tanítunk együtt, minden lehetőséget megragadunk, hogy élvezetessé tegyük az órákat, mondhatni játszva tanítsunk. Az interaktív tábla e téren nagyon hasznos, például énekórán ennek segítségével hangszerfelismerés játékot alkalmazunk – mondta Erika, majd Zoltán mesélt arról, hogyan teszik még izgalmasabbá és modernebbé az iskolai ünnepeket. Példaként hozta az anyák napját.

– A régi hagyományok tisztelete mellett új köntösbe öltöztettük az anyák napját. Az ötlet öt évvel ezelőtt jött, mi lenne, ha újragondolván, egy másik szemszögből közelítenénk meg a szülőknek célzott ünnepet. A régi megszokott körjátékokat, dalokat, a mindenki által már a csapból is folyó anyák napi verseket miért ne dobhatnánk fel hétköznapi, életszagú jelenetekkel, énekekkel. Nagyon jó volt a fogadtatás, így tovább gondolkoztunk. 

Abból indultunk ki, hogy a gyereknevelés nemcsak az édesanyák feladata, hanem az apukáéké is. Akkor vagyunk igazságosak, ha róluk sem feledkezünk meg. 

Mindenkinek kijár a rosszból, de egyaránt a jóból is. Így született meg az apa-gyermek délután ötlete, ahol különböző vicces feladatokon keresztül még mélyebb kapcsolatot tudnak kialakítani az édesapák gyermekeikkel. Például a gyerek-szülő sorverseny során az apukáknak fel kellett ismerniük a saját gyermekük cipőjét, és a foglalkozás végén egy-egy, a gyerekek által készített nyakkendővel leptük meg az apukákat – részletezte Zoltán, majd összegezte a tapasztalatokat.

– Ezen rendezvények is mutatják, hogy mekkora szükség van az ilyen fajta közös programokra, ahol a napi problémákról legalább egy órára megfeledkezhetnek az apukák, és vidáman kikapcsolódhatnak a gyermekeikkel. A most zárult tanévben összekombináltuk a két rendezvényt, és együtt ünnepeltük mind az édesanyákat, mind az édesapákat. Egy nosztalgikus, zenés időutazás résztvevői lehettek a szülők, ahol a régi magyar slágerek, dallamok csendültek fel egy-egy vicces gondolattal fűszerezve a gyerekek előadásában. Összetartozásunk jeléül és a négy év fantasztikus pillanatait megkoronázván pedig A valahol Európában című musical A zene című részletét adtuk elő és énekeltük el a mindenki által ismert darabot. Nem is kell mondanom, hogy vastapssal jutalmaztak bennünket a családtagok és nem sok szem maradt szárazon mind szülő, mind gyerek téren – tette hozzá végül.

A pedagógus házaspár elbúcsúzott a negyedikesektől, szeptembertől új osztályt kapnak. Már most, a nyári szünetben is ötletelgetnek, hogy miként lehetne az újonnan induló osztályukban még izgalmasabbá tenni a tanórákat, a már bevált praktikák és módszerek mellett.