99 éves korában hunyt el dr. Horváth László Kiskunhalas volt országgyűlési képviselője

Dr. Horváth László 1923. június 13-án, Földeákon született, 1941-ben Makón, a reál-gimnáziumban érettségizett, ebben az évben megkezdte állatorvostudományi tanulmányait. 1944 őszén a közelgő front miatt az egyetem egy részét Bécsbe evakuálták, így a végzős évfolyam ott kapta kézhez diplomáját. Dr. Horváth László 1945 márciusában vette át diplomáját Bécsben és egyike volt annak a nyolc friss diplomás állatorvosnak, aki Bécsből nem nyugat felé vette az irányt, hanem Magyarország felé. A náci koncentrációs táborokból zsidó túlélőket szállító szerelvényen érkezett haza.

Budapesten, a Bécsben kapott diplomát nem ismerték el, újabb szigorlatok, évismétlés, vizsgák, akadályok, igazolások, papírok kellettek. 1950-ben a Budapesti Agrártudományi Egyetem Állatorvos Tudományi Karán vehette át a már Magyarországon is elismert diplomát.

Dr. Horváth László 1950-től az anatómia tanszéken fizetés nélküli tanársegédvolt, sajnos, neki is távoznia kellett a tanszékről, miután 1952-ben az anatómia professzorát, dr. Zimmermann Ágostont nemcsak a tanszék éléről, de az egyetemről is eltávolították. 1953-ig az Országos Állategészségügyi Intézetben korboncnokként dolgozott, ekkor végleg elhagyta a fővárost.

1956-ig községi állatorvosként dolgozott Szőregen, Mórahalmon, Csanádpalotán. 1956-ban Csanádpalotán a Nemzeti Bizottság vezetőjévé választották, majd rövid idő múlva internálták, majd a Szegedi Csillag Börtönbe került, ahol közel egy évet töltött a bitófa árnyékában.

1958-ban szabadult, rendőri felügyelet mellett kapott segédmunkási állást a Kiskunhalasi Városi Vágóhídon. 1960-tól engedélyezték számára, hogy állatorvosként dolgozzon. 1967-től 1983-ig szakmai munkája elismeréseként Kiskunhalas város főállatorvosa lett.

1983-tól magángyakorlattal rendelkező üzemi állatorvosként dolgozott, 1990-ben országgyűlési képviselőnek választották a kiskunhalasi egyéni választókörzetben a Független Kisgazda Párt színeiben. 

A parlamentben a Nemzetbiztonsági Bizottság titkára, majd alelnöke volt. 

1992-93-ban az Állatvédő Egyesület Országos Elnökének választották.

71 évesen, 1994-ben vonult nyugdíjba, 1996-tól a Magyar Állatorvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezet titkára, majd alelnöke lett. 1998-tól Kiskunhalason önkormányzati képviselőnek választották. 80 évesen, 2003-ban megalakította és első elnöke lett a Kiskunhalasi Állatvédő és Természetbarát Egyesületnek.

A kimagaslóan eredményes szakmai munkáját és közéleti szerepvállalását 2010-ben Kiskunhalas Városért kitüntetéssel ismerte el a halasi önkormányzat képviselő-testülete.

2011. augusztus 20-án – a kamara javaslatára – állami kitüntetésben részesül. Hat évtizedes állatorvosi munkája és életútja elismeréseként a Parlamentben átvette a Tolnay Sándor Díjat. 2012 októberében a Magyar Állatorvosi Kamara Bács-Kiskun Megyei Szervezet titkárává újraválasztották.